Tartalék erők

Utolsó frissítés:

A 2006-os választások kampányidőszakára időzítve pörgetik fel működésüket a politikai alapítványok - legalábbis erre utal az állami költségvetésből az idén több mint 1 milliárd forinttal támogatott szervezetek eddigi tevékenysége.

Noha az a kezdet kezdetén is nyilvánvaló volt, hogy a parlamenti pártok teljes egyetértésével tavaly júniusban megszavazott törvények alapján felállított politikai alapítványok egyik célja a pártkasszák tehermentesítése, a szervezetek eddigi tevékenysége arra utal, nem csak erről van szó. Az alapítványok a jelek szerint a következő csatára tartalékolnak, működésük a 2006. évi parlamenti választás kampányának kezdete előtt fog felpörögni. Az idén több mint 1 milliárd forint állami költségvetési juttatásban részülő szervezetek (lásd táblázatunkat) - közléseik szerint - eddig meglehetősen takarékosan bántak a büdzséjükkel. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert megkapták a 2003 második félévére járó, összesen mintegy félmilliárd forintot is, noha valójában csak a múlt év vége felé kezdtek működni. Ez a késedelem jórészt szervezési nehézségekkel magyarázható - például az MDF-ben vita volt a pártvezetés és a frakció között a kuratóriumi tagokról, az MSZP pedig sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy Kéthly Anna nevét vegye fel alapítványuk, végül mégis Táncsics Mihály mellett döntöttek (HVG, 2003. szeptember 6.) -, ugyanakkor érthetővé teszi, miért nem üres kasszával várták az idei forintokat a szervezetek.

A valamivel több mint egy éve hatályba lépett jogszabályok (önálló törvény, illetve egy párttörvény-módosítás) arra adtak lehetőséget, úgy javítson a T. Ház a pártok anyagi helyzetén, hogy nem emeli a nekik járó állami támogatás összegét. A parlamenti erők számára költségvetési apanázsra jogosult alapítványok létrehozását tették lehetővé, ezzel formálisan egyetlen forinttal sem nőtt a pártokra fordított közpénzek összege, a pártkasszák őrzői mégis örülhettek, hiszen legalább bizonyos - a politikai tevékenységgel közvetlenül össze nem függő - számlákat nem nekik kell kiegyenlíteniük. Az alapítványoknak negyedéves részletekben előre kifizetendő közpénz valójában több mint 40 százalékkal dobta meg a parlamenti pártoknak megítélt idei költségvetési támogatást.

A nehézkes indulás ellenére született már döntés jelentős összegű alapítványi kifizetésekről. Az idén - a tavalyi maradvánnyal együtt - mintegy 580 millió forintból gazdálkodó, saját működésére mintegy 50-60 millió forintot költő fideszes Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPMA) például 30 millió forintot ítélt meg a Tihanyi Alapítványnak. A Mádl Ferenc köztársasági elnök fővédnöksége alatt működő, 1996-ban létrehozott szervezet elsősorban azzal büszkélkedhet, hogy működteti a Mathias Corvinus Collegiumot, "minőségi képzést" nyújtva középiskolásoknak-egyetemistáknak. A Fidesz-archívum létrehozását-fenntartását is magára vállaló SZPMA adott 15 milliót a Manchin Róbert kuratóriumi elnöksége alatt álló s korábban a Divatcsarnok hasznosítására koncepciót kidolgozó Millennium Intézetnek, de a kisebb tételek között jutott félmillió forint a Kövér Szilárd-féle Magyar Egyetemi Kiadó Kft.-nek, Szájer József könyvének kiadását támogatandó. A párttól kapott 600 ezer forinttal indult SZPMA munkáját irányító kuratóriumot (lásd A vezérkarok című írásunkat) védnöki tanács is segíti, s ennek tagjai között megtalálható például Csoóri Sándor, Jókai Anna, Nemeskürty István, Schmidt Mária, Tellér Gyula.

Az SZDSZ alapítványa egy fiataloknak kiírt tanulmányíró pályázat mellett például liberális klubokat finanszírozott: az 594 ezer forintos indulóvagyonnal létrehozott Szabó Miklós Szabadelvű Alapítvány több mint 5 milliót osztott szét közöttük úgy, hogy 200 ezer forint alatti összeg jusson egy-egy klubnak. Ehhez képest jelentős támogatásnak számít a Rádió C-nek megítélt 2 millió forint vagy a Csőzik László SZDSZ-es politikus által vezetett Jászi Oszkár Alapítvány által kiadott, Különvélemény című ingyenes lapnak szánt havi 100 ezer forint.

Sokkal kevesebb tudható a másik két szervezetről. Az MDF-es Antall József Alapítvány mindenesetre kiírt egy elemzési-oktatási pályázatot a "magyar keresztény-konzervatív értékelvű politikai kultúra" fejlesztésére, a szocialisták Táncsics Mihály Alapítványa pedig már tavaly novemberben konferenciát szervezett Új küszöb előtt a magyar társadalom és a demokratikus baloldal címmel. Mindezek arra utalnak, hogy első lépésként a létrehozó párt hátországának szervezését-bővítését tartják legfontosabb feladatuknak az új alapítványok, elsősorban olyan szimpatizánsokra számítva, akik húzódoznak a közvetlen pártélettől.

A korábbi kampányidőszakok tanúsága szerint a pártközeli szervezetek a választások közeledtével aktivizálódnak, így feltételezhető, hogy nem lesz ez másképp az alapítványokkal, illetve az általuk támogatott civil szervezetekkel sem. A következő bő egy év várhatóan még szervezőmunkával telik el, hogy aztán 2005 második felétől vitaestek, konferenciák, kiadványok, tanfolyamok sora jelezze, a pártalapítványok is ráhangolódnak a korteskedésre. Közben több olyan alkotmánybírósági beadvány is elbírálásra vár, amelyekben parlamenten kívüli pártok, illetve magánszemélyek támadják a két törvényt. Ez azonban aligha okoz zavart, legalábbis ez következik az Alkotmánybíróság egyik 1994-es határozatából. Ebben a testület ugyanis a pártpénzosztási szabályok kapcsán kimondta: a parlamenti szavazatküszöbön átjutott pártok előnyt élvezhetnek az Országgyűlésből kimaradtakkal szemben.

JUHÁSZ GÁBOR