Egy elszámolási vita ürügyén leemelte a kincstár egy Szolnok környéki kis település, Kétpó szinte összes készpénzét a falu számlájáról. A napokban több kistelepülés számíthat hasonló állami beavatkozásra.

Egy árva peták sincs a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 800 lelkes kis település, Kétpó kasszájában. A falutól kamatokkal együtt 8,4 millió forintot követel a kincstár, s ebből 3,2 millió forintot (a település szinte teljes készpénzvagyonát) inkasszóval le is emelt Kétpó számlájáról júliusban, így az is kétségessé vált, ki tudják-e fizetni szeptemberben a pedagógusok, köztisztviselők bérét - mondta Boldog István (Fidesz-MPSZ) polgármester a HVG-nek. Hozzátette, Kétpónak jószerével nincs is egyebe, mint az a 20 millió forintos adóssága, amiből a 10 millió forint rövid lejáratú bankhitel augusztus végén lejár. A polgármester 25 millió forint gyorssegélyt kért a váratlan eseményekre, nehéz helyzetbe került települések számára fenntartott belügyminiszteri keretből, amit ha augusztus végéig nem kap meg, a település gyakorlatilag csődbe jut.

Noha a falu kálváriájának vajmi kevés köze van a polgármester pártkötődéséhez, Boldog István némi pártpíárt is bedobva próbálta - nem is eredménytelenül - a figyelmet az elmúlt napokban Kétpóra irányítani. Augusztusi sajtótájékoztatóján hangsúlyozottan csupán kérdésként vetette fel, vajon nem politikai okok húzódnak-e meg az inkasszó hátterében, miután ő a Fidesz-MPSZ falusi tagozatának alelnöke, és többször élesen bírálta a kormány vidékfejlesztési politikáját. Hozzátette, a megyében 18 település küzd hasonló gondokkal, de Kétpón kívül csak Mezőhék esetében került sor inkasszóra, ám az ő számlájukról is csak a követelés harmadát, 370 ezer forintot emelt le a kincstár.

Kétpót, mint az idén márciusi elszámoláskor kiderült, nem illette meg teljes egészében az úgynevezett "bérhiki", vagyis a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz elnyert kiegészítő állami támogatás - közölte írásban a HVG-vel az inkasszót elrendelő Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Igazgatóságának vezetője, Soós Ágnes. Az önkormányzatnál a 2002-ben végrehajtott 50 százalékos közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatása tavaly Boldog István szerint 16,5 millió forint hiányt okozott, aminek kompenzálására az önkormányzat csupán 9 millió forint támogatást kapott. A kincstár szerint azonban az önkormányzat tavalyi adatai alapján Kétpó bevételei magasabbak lettek a tervezettnél. Egyrészt mintegy 5 millió forinttal többet söpört be iparűzési, illetve gépjárműadóból, másrészt további 15,2 millió forint többlethez jutott a falu annak révén, hogy a szomszédos Kuncsorbával közösen, társulási formában működtették iskolájukat, óvodájukat és a két művelődési házat. Miután a kormány a közigazgatás ésszerűsítését célzó intézményi társulást plusznormatívával jutalmazza, a két falu összesen több mint 8 millió forintot könyvelhetett el ilyen címen.

A malőr ugyanakkor Kétpó szerint abból származhat, hogy mindkét település igényelte a pluszpénzt, holott erre csak a társulás vezetője, Kétpó lett volna jogosult. Vagyis a Kuncsorbára eső közel 5 milliót így kétszer kapta meg Kétpó, miután a társtelepülés annak rendje-módja szerint átutalta az intézmények fenntartása kapcsán rá eső 5 millió forintot a szomszédjának. A kétpói polgármester szerint azonban a kuncsorbaiak plusz 5 millióját nyomban visszaadták a szomszéd falunak, hiszen időközben ők is rájöttek a tévedésre, amit Kuncsorba úgy korrigált, hogy március végéig visszafizette az államkasszába az összeget.

Csakhogy a kincstár szerint a júliusi inkasszóra nem is emiatt került sor, hanem egy másik "hiki" - a Kétpó által az idén előlegként igényelt, majd májusban lemondott -, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatását célzó "önhiki" visszafizetésének elmulasztása miatt. A feketeleves tehát csak ezután következik, mivel augusztusban már valóban a bérhiki-támogatást emelik le - feltéve, hogy tudják - a település számlájáról.

Ami az elszámolt adóbevételeket illeti, azzal a megyében 18 település fürdött be Kétpóhoz hasonlóan, de ez az érintett községek polgármesterei szerint elsősorban a kincstár rugalmatlanságának tudható be. Az önkormányzatok ugyanis csak május utolsó napján tudják biztosan megmondani, hogy az adott évben a tervezetthez képest mekkora összeg folyt be valóságban is a számlájukra a különböző adókból (az iparűzési adó befizetésének határideje például május 31-e). A kincstár viszont március 31-én csinál kasszazárást.

Így fordulhatott elő, hogy például Mezőhéktől az idén 1,2 milliót követel jogosulatlan bérhiki címén a kincstár: a falu iparűzési adóból származó bevétele papíron ennyivel volt több a tervezettnél. Csakhogy az idén a Mol Rt. és a szolnoki Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt. is jelezte a falunak, a 2003-as befizetéseknél elszámolta magát, a kelleténél több iparűzési adót fizettek be, s ezért a két cég összesen 1,2-1,3 millió visszautalására szólította fel Mezőhéket, amit az meg is tett. Ezt azonban a kincstári gépezet a márciusi kasszazárás után már nem vette figyelembe, így az azóta ketyegő tartozás fejében júliusban Mezőhéken is inkasszáltak. A kincstár tájékoztatása szerint ugyanakkor a napokban még hét másik Jász-Nagykun-Szolnok megyei település is számíthat az inkasszóra, miután mind ez idáig ők sem fizették vissza - mert már rég elköltötték - a bérhikiből jogosulatlannak minősült hányadot.

A kincstári és az önkormányzati elszámolási vita felülvizsgálatát az érintett 18 település ez év májusában közös levélben kérte a belügyminisztertől, aki ezt azzal utasította el, hogy a bérhikire vonatkozó szabályokat a 2003. évi költségvetési törvény rögzítette. Amúgy pedig e sajátos támogatási forma az idén szép csendben ki is múlt, pontosabban beleolvadt egy másik "hikibe", az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatását célzó "önhikibe".

A forráshiánnyal küzdő önkormányzatok (lásd táblázatunkat) stabil ezres táborának finanszírozási anomáliáit gyógyítgató "hikik" jelzik, hogy az esetlegesen megítélt állami mankó nélkül már kötelező feladataikat sem tudnák ellátni - olvasható ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idén júliusban közzétett, 350 helyi önkormányzat gazdálkodásáról szóló vizsgálatából. Az ÁSZ szerint a vizsgált települések 47 százaléka, zömükben kisebb falvak, állandó forráshiánnyal küzdenek, "amelynek kialakulásában elsősorban a kedvezőtlen adottságok, a túlzott mértékű kötelezettségvállalások, (...) valamint a feladatellátás célszerűtlen szervezeti struktúrája játszott szerepet". Magyarán az elaprózott hazai önkormányzati rendszerben a kis települések képtelenek ellátni feladataikat, fenntartani iskoláikat, hivatalaikat, miután nem rendelkeznek annyi adóbevétellel, hogy ezt önállóan megtehessék.

A káoszt egyelőre inkább csak fokozzák a parlamentben idén májusban megszavazott, a kistérségek társulásairól szóló törvény (HVG, 2004. március 20.) körüli viharok - mondta a HVG-nek Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, emlékeztetve arra, hogy Mádl Ferenc nem írta alá a jogszabályt. A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert megítélése szerint alkotmányossági jogokat sért, hogy a kormány egy tavaly decemberi rendelettel előre meghatározta, hogy az egyes településeknek mely kistérségi társulásokhoz kell csatlakozniuk.

Nem osztatlan az önkormányzatok lelkesedése sem: az apró falvak attól tartanak, ha a társulással megszűnik a településeken az iskola, az óvoda, előbb-utóbb elvándorolnak az ott élők. A társulást vezető nagyobb települések pedig a macerás ügyintézéstől fáznak: a társulás tagjai fejkvótájuk átadásával ugyanis beleszólást nyernek az úgynevezett gesztor önkormányzat költségvetésének alakításába.

Noha az elnöki vétó miatt még nem lépett hatályba az új társulási jogszabály, a Belügyminisztérium az általa szám szerint 168-ban meghatározott leendő kistérségi társulás támogatására már májusban 7 milliárd forintos pályázatot hirdetett. A milliárdokra azonban csupán alig több mint ezer településből álló 76 kistérség jelentkezett. A lanyha érdeklődés oka leginkább az lehet, hogy kizárólag azok pályázhattak, akik vállalták, a társulást legalább három évig fenntartják.

MINK MÁRIA

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Zokniban, alsónadrágban lépett meg otthonról egy tatabányai kisfiú – játékot venni indult

Zokniban, alsónadrágban lépett meg otthonról egy tatabányai kisfiú – játékot venni indult

Megírta a Politico, mi lesz a fideszes EP-képviselőkkel a felfüggesztés után

Megírta a Politico, mi lesz a fideszes EP-képviselőkkel a felfüggesztés után

Megint lenyúlták a Gyöngyhajú lányt

Megint lenyúlták a Gyöngyhajú lányt

Négyes karambol miatt zárták le a 4-es utat

Négyes karambol miatt zárták le a 4-es utat

Még egy lépéssel közelebb került az óraátállítás eltörlése

Még egy lépéssel közelebb került az óraátállítás eltörlése

Schmidt Mária: Horthy visszaadta a nemzet önbecsülését

Schmidt Mária: Horthy visszaadta a nemzet önbecsülését