A közüzemektől tartozásátütemezést kér, de oktatóit nem küldi fizetés nélküli szabadságra az Eötvös Loránd Tudományegyetem - ilyen döntés várható a pénzügyi nehézségekkel küszködő egyetem tanácsának hétfői ülésén.

Alaposan összerúgta a patkót a tanév elején az ország legnagyobb egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az Oktatási Minisztérium (OM). Éles vita alakult ki köztük az egyetem anyagi helyzete kapcsán, s a szembenállást fokozta, hogy az ELTE egyetemi tanácsa kemény hangú határozatban foglalt állást a tárca felsőoktatási törvénytervezetével szemben. "A megvitatásra kapott törvénytervezet teljes tartalmi, szerkezeti, jogi és fogalmazási átalakítását tartjuk szükségesnek, mert jelenlegi formájában nem alkalmas az Országgyűlés elé terjesztésre" - áll a határozatban, ami nyilvánvalóan közrejátszott abban, hogy az OM-nek át kellett dolgoznia a tervezetet (lásd Törvényhuzavona című írásunkat).

Az ELTE rektorának, Klinghammer Istvánnak az az ötlete sem nyerte el az OM tetszését, hogy takarékossági okból egy időre fizetés nélküli szabadságra küldené a 23 milliárd forintból gazdálkodó egyetem oktatóit. Mindezt arra hivatkozva vetette fel, hogy 600 millió forintos hiánnyal kell számolnia az idén. A tárca szerint viszont a lépés törvénysértő lenne, s megjegyezték: "Érthetetlen, milyen hátsó gondolat játszik szerepet a rektori javaslat felmerülésében." Klinghammer célja a jelek szerint az ötlet megszellőztetésével inkább a figyelemfelkeltés volt. Erre utal az egyetem természettudományi kara dékánjának felszólalása is a kari tanács ülésén, ahol Láng Ferenc kifejtette, a rektor lépése csak "a sajtó és a közvélemény felé irányuló felszólalás", senkinek nem kell attól tartania, hogy nem kapja meg az idén a fizetését. Információink szerint október 4-ei ülésén az egyetemi tanács már nem is tárgyal a fizetés nélküli szabadság ötletéről, ám azt nem tudja elkerülni, hogy kérje a közüzemi tartozások átütemezését.

Az OM azt is vitatta, helyesek-e a rektor adatai, a Magyar Államkincstár ugyanis csak 61 milliós ELTE-tartozásról tud, ez viszont a tárca szerint nem indokolja vészharangok kongatását. Ugyanakkor a minisztérium nem állta meg, hogy meg ne fenyegesse Klinghammert: "Ha az intézmény vezetése úgy ítéli meg, hogy törvényes keretek közt nem tud úrrá lenni az egyetem pénzügyi nehézségein, a minisztérium kész kezdeményezni kincstári biztos kinevezését." Az OM állásfoglalása azonban álságos. A minisztériumban nagyon is jól ismerik az intézmények anyagi nehézségeit, hiszen a nyár elején véglegesített magyar universitas programhoz készített háttérszámításaiban maga a tárca állapította meg, hogy az egész magyar felsőoktatás alulfinanszírozott, egy állami pénzből oktatott hallgató támogatásának reálértéke csak 42 százaléka az 1990-esnek. Az állam célja ugyanis az, hogy minél több hallgatót vonjanak be a felsőoktatásba, ám ennek anyagi terheit a költségvetés nem képes vállalni. Az egyetemi integráció megvalósítása pedig végképp kényszerpályára állított egyes intézményeket, ugyanis - az Állami Számvevőszék jelentése szerint - az állam anyagilag nem állt az erővel keresztülvitt összevonások mögé.

Az egyetemek - amellett, hogy szeretnék elkerülni kincstári biztos kinevezését, amire az adósság fokozatos felhalmozódása után előbb-utóbb sor kerül - a valóságosnál azért is kevesebb adósságot mutatnak "kifelé", a kincstár felé, mert a köztartozásokat, akár belső átcsoportosításokkal, igyekeznek pontosan átutalni. Az állami támogatás mellett ugyanis főleg pályázatok útján juthatnak plusz forrásokhoz, ennek azonban feltétele, hogy a béreket és a közüzemi számlákat időben fizessék. Ezért aztán a megszerzett pályázati pénzeket sok esetben ezekre is felhasználják. Az OM pedig - bár nyilvánvalóan tudomása van erről a jogellenes gyakorlatról - inkább cinkosan behunyja a szemét, mert ha nem ezt teszi, akkor az adósság felhalmozódásának elkerülése érdekében növelni kellene a felsőoktatásra fordítható közpénzek összegét, erre viszont nincs esély. Sok egyetemen visszafogják a fejlesztéseket és a rekonstrukciót is, hogy a szűkös költségvetésen belül maradjanak, s ne adósodjanak el túlzottan kifelé. Ez a fajta takarékosság azonban hosszú távon nem tartható fenn, mert akkor az intézmények például egyre nehezebben tudják a megnövekedett hallgatói létszám számára az infrastruktúrát - mondjuk a megfelelő termeket - biztosítani.

Azt az OM is elismerte, hogy a leginkább lázadozó ELTE nominálisan is némileg kevesebbet kapott az idén a képzési és fenntartási célokra, mint tavaly. Az egyetem vezetői szerint azonban reálértéken ez a pénz még sokkal kevesebbet ér: például - több költségnövelő tényező mellett - közüzemi kiadásaik 26 százalékkal emelkedtek a 2003-as és 2004-es első félév között. A költségek csökkentésére az ELTE egyébként létszámleépítést is tervbe vett, ám ez több okból is meghiúsult. Mintegy kétszáz oktató elbocsátásával ugyanis az idén több mint 600 millió forintot lehetne megspórolni, de az egyetem vezetése szerint a tömeges elbocsátást jogilag nem tudnák megindokolni, ráadásul az ezzel járó azonnali többletkiadásokra sincs pénzük. A létszámleépítések előkészítésére létrehozott humánpolitikai munkacsoport szerint ugyanakkor a következő öt évben nagyarányú nyugdíjazások lesznek.

Az egyetem helyzetén segíthetne egyes ingatlanainak pénzzé tétele, ez azonban nem kecsegtet sok reménnyel. A Rákóczi út elején lévő épületüket, amely egykor kollégium volt, már próbálták értékesíteni, ám egyelőre nem jelentkezett vevő. Most abban reménykednek, hogy kevesebb pénzért - szándékaik szerint mintegy 2,5 milliárd forintért - talán sikerül eladni. Gondolkodott az egyetem vezetése azon is, hogy a társadalomtudományi kart ide költöztetik a lágymányosi campusról, ahol a természettudományival nem igazán férnek el közösen. Úgy tudni, a tervezett hurcolkodás költségeit fele-fele arányban állta volna az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, illetve az OM, ám végül az oktatási tárca visszatáncolt.

Az ELTE helyzete egyebek mellett azért speciális, mert tanári kara kvalifikáltabb, mint más egyetemeké, s ezért például magasabb a bérköltsége. Ezenkívül a bölcsészkaron például számos olyan kis szak van, amilyen máshol nincs, viszont valamilyen okból az ELTE-nek fenn kell tartani azokat. A nyáron egy rendkívüli ülésén az egyetemi tanács a helyzet javítására kidolgozott intézkedési tervében már el is határozta, hogy egyeztetést kezdeményez a kétoldalú államközi egyezmények alapján (például indológia) vagy a "kölcsönös elvárásra" létrehozott szakok (így az ukrán) finanszírozásának módjáról.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Társadalom

Törvényhuzavona

Viharos szakmai fogadtatása miatt tovább késik az új felsőoktatási törvény tervezetének véglegesítése, amire a kormány...

Miért nem a katolikus egyház fizeti a Notre-Dame felújítását?

Miért nem a katolikus egyház fizeti a Notre-Dame felújítását?

Ezért nem jó, ha a világ első embere a Twitteren át kommunikál a világgal

Ezért nem jó, ha a világ első embere a Twitteren át kommunikál a világgal

Már-már remekmű: ezzel a tenyérizzasztó játékkal szinte vétek nem szenvedni

Már-már remekmű: ezzel a tenyérizzasztó játékkal szinte vétek nem szenvedni

Ötmillióba is fájhat a húsvéti ittas vezetés

Ötmillióba is fájhat a húsvéti ittas vezetés

A vérontás megállítását sürgette e pápa Urbi et Orbi üzenetében

A vérontás megállítását sürgette e pápa Urbi et Orbi üzenetében

Felborult az autó, azonnal meghalt a sofőr

Felborult az autó, azonnal meghalt a sofőr