A svájci Ringier-csoport hajlandó beáldozni a Magyar Hírlapot, hogytöbbségi tulajdont szerezhessen a Népszabadság kiadójában - derülki az ügyben múlt héten hozott bírósági ítéletből. Ez egyébként érdemben nem döntött el semmit, hanem új eljárásra kötelezte a korábban vétót emelő Gazdasági Versenyhivatalt.

"Két napig gondolkodtam, hogyan fogalmazzam meg úgy, nehogy meg lehessen érteni." Az idézet csaknem kétszáz évvel ezelőtti, s a diplomáciatörténeti pletykák szerint Talleyrand francia külügyminisztertől származik, aki Metternich osztrák kancellár értetlenkedésére válaszolt így a bécsi kongresszuson. A csevejt a Népszabadság kiadóját érintő felvásárlási akció egyik - neve elhallgatását kérő - ismerője tartotta analógnak a Fővárosi Bíróság (FB) múlt héten hozott ítéletével. Az FB-nek a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt.-ben (NK) 2001 ősze óta kisebbségi, 2003-tól fogva 67,6 százalékos tulajdonos Ringier-leányvállalat, az amszterdami bejegyzésű B.V. Tabora, illetve az NK Rt. közös keresete alapján a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) az NK-ban a Tabora által szerzett többségi irányítást megvétózó határozatáról (HVG, 2003. október 4.) kellett döntenie.

A tranzakció a GVH szerint hátrányosan befolyásolja a piaci versenyt, erőfölénybe hozná a Magyar Hírlapot is kiadó svájci Ringier-csoportot az országos politikai napilapok piacán, "monopolközeli helyzetet" eredményezne az országos napilapoknál (a Blikk révén a Ringier piacvezető a bulvárújságok és a Nemzeti Sporttal egyeduralkodó a sportnapilapok piacán). Mindez erőfölénnyel való visszaélésre, például új versenytársak piacra lépésének a megakadályozására teremtene lehetőséget. A Tabora és az NK Rt. elsősorban a határozat megváltoztatását és a felvásárlás engedélyezését, másodlagosan a GVH-döntés hatályon kívül helyezését kérte. Az FB szerint a hivatal tényfeltárása kívánnivalókat hagy maga után, így Kovács András bíró a GVH-eljárás megismétlése mellett döntött.

Bár hivatalos Ringier-közlemények a versenyszabadság győzelmeként értékelték az ítéletet, valójában senki sem nyert az FB homályos döntésével. Már csak azért sem, mert az új GVH-eljárás további hónapokkal húzhatja el a bizonytalan jogi helyzetet: mivel a német Bertelsmann-csoporttól tavaly megszerzett - a többségi befolyást eredményező - 17 százalékos pakett letétben van a jogerős döntésig, a Ringier a 2001 óta birtokolt 49,9 százalékával sem rendelkezhet teljes egészében, hiszen a vitatott részvénycsomag nélküli 83 százalékot "egésznek" véve a 49,9 százalék is ellenőrző befolyást jelent, amit azonban a GVH nem engedélyezett.

A bíró nem vállalta a döntés ódiumát - így értékeltek a peres felek megfontolásainak ismerői inkognitóban a HVG-nek, függetlenül attól, kinek a győzelmét tartották volna üdvösnek. Álláspontjukat az indoklás okfejtése alátámasztani látszik. E szerint ugyanis gyakorlatilag a GVH nyert: a versenyfelügyelet szinte minden lényeges érvét elfogadta az FB. Így például azt, mi is az érintett sajtópiac: míg a felperesek szerint ide tartoznak a megyei lapok, az ingyenes Metro hírújság, illetve az online hírportálok, a bíróság - összhangban a GVH-val - a politikai napilapok piacát tartotta relevánsnak. A következtetés is a GVH-nak kedvez, e szerint "a Magyar Hírlap és a Népszabadság együttes erőfölénye az országos napilapok piacán olyan mértékű, amely kétséget kizáróan olyan gazdasági erőfölényes helyzetet teremt, amely közvetlenül és rövid távon korlátozza a fennálló verseny hatékonyságát". Az FB megítélése szerint ezt közvetve a felperes is elismerte, amikor "maga tett a Magyar Hírlap elidegenítésére irányuló vállalást a bírósági eljárás során".

Utóbbi közlés, bár meglepetést nem okoz, némiképp más megvilágításba helyezi a Magyar Hírlap esetleges eladásáról szóló, hivatalosan eddig meg nem erősített híreket. Igaz, nem egyértelmű az sem, kit értett az FB "felperesen": a másodrendű felperes NK Rt. nyilvánvalóan nem tehetett ilyen ajánlatot, de a Tabora is csak bajosan, hiszen a Magyar Hírlap kiadója tavaly év végéig egy Halvidar Holding BV nevű Ringier-cégé volt, majd beolvadt a Ringier Kiadói Kft.-be (HVG, 2003. november 15.). Utóbbi tranzakcióról az FB a jelek szerint nem értesült, legalábbis ez derült ki az indoklásból, amikor a bíró úgy érvelt, nem fogadhatja el a Magyar Hírlap elidegenítésére tett ajánlatot, miután a Halvidar nem peres fél.

Más jelekből is úgy tűnik, felületes sajtópiaci ismeretekkel felvértezve ítélkezett az FB: a Magyar Nemzettel 2000-ben összeolvasztott Napi Magyarországot például a bíró rendre összekeverte az 1997 végén megszűnt Új Magyarországgal. Utóbbi, ha tévesen is, akkor került a történetbe, amikor Kovács bíró igazolva látta a felperes álláspontját, amely szerint nem lehetetlen betörni a sajtópiacra, az FB például sikertörténetként könyvelte el az "Új Magyarország" (valójában a Napi Magyarország) beolvasztását, mivel a fúzió után "a Magyar Nemzet olvasótábora a kétszeresére nőtt". A GVH korábban ezzel szemben úgy ítélte meg: 1990 óta sikeresen egyetlen új szereplő sem lépett az országos politikai napilapok piacára - a felperes is főképp a bulvárterületről hozott ellenpéldákat, illetve egy, az Axel Springer-csoport által tervezett új kiadványra hivatkozott. Utóbbin a GVH-sok mosolyognak, mondván, a májusi tárgyaláson éppúgy "maholnap induló" újságról beszéltek, mint szeptemberben. Egyebekben a GVH-t csupán abban marasztalta el az FB, hogy nem indokolta kellő részletességgel az úgynevezett káros portfólióhatást, vagyis azt, miért érzi veszélyesnek, ha a sport- és a bulvárlappiacon erős Ringier erőfölénybe kerül a politikai napilapokén is (a GVH szerint különféle hirdetői és fogyasztói akciókkal, saját kereszthirdetésekkel tovább nehezíthetik a versenytársak helyzetét).

A peres felek lapzártánkig nem döntöttek, fellebbeznek-e, de egyelőre mindhárman hajlottak a nemleges válaszra. Nem azért, mert olyan alaposnak tartják a verdiktet - éppen ellenkezőleg: egyikük sem kockáztatná meg, hogy a fellebbvitel ezt is hatályon kívül helyezze, és így esetleg évekkel elhúzódjon az ügy. Ellenben a döntés a jelek szerint megpecsételte a Magyar Hírlap sorsát. A legesélyesebbnek tűnő forgatókönyv szerint valamilyen formában maga a Ringier szüntetné be (vagy szüneteltetné) a kiadást, a nyereséges Top 100 kiadványokat az NK Rt.-re hagyományozva. Szóba került az eladás lehetősége is, a több forrásból is potenciális vevőként megnevezett OTP-csoportnál még a tárgyalások tényét is légből kapott híresztelésnek mondták, míg a Láng Holding Rt.-nél titoktartási kötelezettségre hivatkozva hárították el az érdeklődést. Kérdés persze, mekkora hasznot remélhetnek a svájciak az évente több mint 100 millió forint veszteségű, 2,3 milliárd forint értéken nyilvántartott újságtól, amelynek kiadója a tavaly év végi átalakulási vagyonmérleg szerint 560 millió forintos negatív saját tőkével, 890 millió forint erejéig eladósodva olvadt be a Ringier Kft.-be.

Ehhez képest aranybányának tűnik a Népszabadság, amelynek kiadója tavaly 7,5 milliárd forint árbevétel mellett 393,5 millió forint adózott eredményt ért el (utóbbi összeg 80 százaléka osztalékként a tulajdonosokat gazdagította), igaz, a nyereségnek kevesebb mint a fele (224,3 millió forint) származott az üzemi tevékenységből. A többi Ringier-lapot kiadó kft mérlege 8,8 milliárdos árbevétel mellett 1 milliárdos üzemi eredményt mutat, figyelemre méltó viszont, hogy ez a cég nem fizetett osztalékot a tulajdonosoknak. Ugyanakkor kiderül a beszámolóból: 2003-ban 1 milliárd forint bevétel a Ringier Kft.-ben a Népszabadságnál történt papír- és áruértékesítésből származott. A hirdetési bevételek mutatóját ki-ki a saját érvei alátámasztására használhatja, ugyanis listaáron számolva tavaly a Népszabadságban 5,9 milliárd forint, míg a Blikkben "csupán" 2,5 milliárd forint értékben közöltek reklámokat - csakhogy a bulvárlap esetében ez csaknem 40, míg a Népszabadságnál mindössze 4 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi adathoz képest. Mindez indokolhatja a hivatalosan cáfolt, de a HVG-nek több forrásból megerősített nadrágszíjmeghúzó elgondolásokat az NK Rt.-nél, melyek egyik előjele lehet három külföldi tudósítói poszt - köztük a moszkvai iroda - tervezett megszüntetése.

RÁDI ANTÓNIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hajmeresztő álhírek terjednek a leégett Notre-Dame-ról, egyik durvább, mint a másik

Hajmeresztő álhírek terjednek a leégett Notre-Dame-ról, egyik durvább, mint a másik

Négyes baleset az M0-on Budatéténynél, nagy a dugó

Négyes baleset az M0-on Budatéténynél, nagy a dugó

„Szárnyal a kedv, mint a kacsamadár” – Rossz kabarévá züllesztették a Mézga családot

„Szárnyal a kedv, mint a kacsamadár” – Rossz kabarévá züllesztették a Mézga családot

Vekerdy Tamás: Ha békén hagyod a gyereket, magától megtalálja az útját

Vekerdy Tamás: Ha békén hagyod a gyereket, magától megtalálja az útját

Újra műteni kell Khedirát

Újra műteni kell Khedirát

Megvan a TV2 új vezérigazgatója

Megvan a TV2 új vezérigazgatója