Nem vállalkozott hóhérmunkára - nem cserélt több minisztert, mint egy kiadós kormányátalakításkor szokás - Gyurcsány Ferenc kormánya tagjainak megválasztásakor. A kormányzati struktúrát érintő döntéseket nemegyszer személyre szabták, a kancellárián nagyobb hangsúlyt kapnak a kommunikációs feladatok.

Ki támogatja Göncz Kinga miniszterré történő kinevezését? - tette fel a kérdést Donáth László (MSZP), az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának múlt csütörtöki ülésén. Milyen miniszterré? - kérdeztek vissza az ellenzéki képviselők. Olyan ugyanis még valóban nem volt a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásának történetében, hogy valaki egy olyan bársonyszék várományosaként álljon a parlamenti szakbizottságok elé, amely tárca a meghallgatás időpontjában még nem is létezett. A korábbi esélyegyenlőségi minisztert Gyurcsány a kormányprogram legfontosabb jelszavait intézményesíteni hivatott - de a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényben egyelőre nem szereplő - Ifjúsági, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSEM) élére szánta. A meghallgatáson ezért a koalíciós pártok képviselői csak annyit kérhettek ellenzéki képviselőtársaiktól, próbáljanak meg túllépni "a helyzet egyébként valóban létező sajátosságán".

Annak, hogy a hétfői parlamenti eskütételkor végül is a régi kormányzati struktúra szerint alakult meg az új kabinet - Göncz például ifjúsági és sportminiszterként tett esküt -, sajátos taktikázás volt a legfőbb oka. A kormányfő és a koalíciós pártok vezetői ugyanis - nehogy veszélybe kerüljön a koalíciós többség - a kormányprogramról és a miniszterelnök-jelöltről tartott múlt szerda esti parlamenti szavazás előtt semmilyen érdemi lépést nem tettek a kormányzati struktúra átalakítása érdekében, mint ahogy a miniszterek névsorának véglegesítése is a program elfogadása utánra maradt. A halogató taktika, ami a parlamenti többség biztosítása érdekében bevált - Gyurcsányt a koalíciós pártok képviselői az általuk éppen leadható maximális számú, 197 szavazattal választották meg (lásd Voksok menetrend szerint című írásunkat) -, a másik oldalon, a kormányalakításnál jelentősen meg is kötötte a kormányfő kezét.

A miniszterelnök - a kötelező hála mellett azt is szem előtt tartva, hogy ne rontsa pártbeli szövetségeseinek pozícióit az MSZP október közepén esedékes tisztújító kongresszusa előtt - több esetben is úgy tett, mintha beadná a derekát. Így került az MSZP elnöksége nyomatékos kérésére továbbszolgáló belügyminiszterként az új kabinetbe Lamperth Mónika, akit azonban a kormányfő szoros őrizet alá helyezett. Egy praktikus árukapcsolással a belügy közigazgatási államtitkári székébe ültette azt a Szilvásy Györgyöt, akihez több mint egy évtizedes személyes és üzleti kapcsolat fűzi (HVG, 2003. május 10.), s egyúttal új politikai államtitkárt is kinevezett a tárcához, Juhász Gábor, MSZP-frakcióvezető-helyettes személyében.

A miniszterelnök pozíciói további erősítését szolgálta, hogy a belügyminiszteri posztra a kormányfő által korábban kiszemelt Kolber István számára - aki az MSZP Somogy megyei elnökeként az elsők között egyengette Gyurcsány párton belüli előmenetelét - új bársonyszéket kreált. A több tárcától - köztük a belügytől, illetve a kancellária Nagy Sándor vezette államtitkárságáról - lecsipegetett feladatokat így Kolber a jövőben tárca nélküli miniszterként irányítja (lásd vele készült interjúnkat a 119. oldalon), semlegesítve ezzel a miniszterségre ácsingózó egykori szakszervezeti mogult. S bár Nagy Sándor a múlt pénteken - Keller László közpénzügyi államtitkárral egyetemben - már a lemondását is bejelentette, Gyurcsány az utolsó pillanatban mégis megkegyelmezett neki. Vállalva, hogy szembe megy a kormányzati struktúra párhuzamosságainak megszüntetését szorgalmazó, Sárközy Tamás által megfogalmazott elvekkel, "megkínálta" Nagyot a kistérségi megbízottakat felügyelő miniszterelnökségi államtitkársággal.

A szakszervezeti lobbi térnyerését szolgálta az is, hogy Kordás László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára lett: ő váltotta a tárcavezetővé előrelépő Csizmár Gábort. A viszonzás gyors volt és látványos: az MSZOSZ szövetségi tanácsa pénteken már a kormányprogramot méltató állásfoglalásban üdvözölte, hogy a szakszervezet régi követelései végre megvalósulni látszanak. Burány Sándor távozó munkaügyi miniszternek ugyanakkor - akivel szemben Gyurcsánynak lényegében egyedüli kifogása az volt, hogy nem ápolt elég szoros kapcsolatot a szakszervezetekkel - kárpótlásul a kormányfő felajánlotta gazdaságpolitikai tanácsadó testületének vezetését. Az új kabinetben miniszteri megbízatást már nem vállaló miniszterek (Bárándy Péter, az igazságügyi és Csillag István, a gazdasági tárca volt vezetője) távozása után így lényegében csak az a Kökény Mihály egészségügyi és családügyi miniszter érezheti magát leváltott miniszternek, akinek megcsonkított tárcája élére - a minisztériumi ranglétrán egyszerre két fokot ugró - Rácz Jenő helyettes államtitkár került.

Kompromisszumkészségét hangsúlyozandó Gyurcsány a napokban többször is utalt arra, hogy részben hozott anyagból kellett dolgoznia: a kabinet összeállítását pártpolitikai alkuk befolyásolták. A koalíciós szerződés aláírásakor a kormányfő egyenesen úgy fogalmazott: a döntést a pártok hozták, igaz, taktikusan rögtön azt is hozzáfűzte, "és én ezt jó szívvel el tudom fogadni". Ugyanakkor azt is világossá tette, aligha valószínű, hogy a mostani lesz a végleges összeállítás. Ez kódoltan már a kabinetalakításban is megjelent, Gyurcsány ugyanis belement, hogy Kovács László novemberig a külügyi tárca élén maradhasson (utóda a karrierdiplomata Somogyi Ferenc lesz), nyilvánvalóan azért, hogy senki ne tekinthessen rá úgy, mint leváltott miniszterre. Ugyanakkor ha például az MSZP tisztújító kongresszusa után Hiller István kultusz- és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is távozna a kormányból - amire megvan az esély -, Gyurcsánynak módja lesz arra is, hogy őket könnyen irányítható tárcavezetőkkel váltsa fel.

Az új kabinet összetétele mindazonáltal jól illusztrálja, hogy a káderutánpótláskor Gyurcsány - parlamenti támogatottságát biztosítandó - jelentős teret adott a koalíciós pártok képviselőcsoportjainak is. A hétfőn hivatalba lépett hat új miniszter közül hárman egyúttal parlamenti képviselők (Csizmár és Kolber mellett a jövőben az uniós források felhasználásáért miniszterként felelős Baráth Etele is tagja az MSZP-frakciónak). A kormány egészét tekintve pedig továbbra is túlsúlyban vannak a kettős kötődésű - kormánytag és egyben országgyűlési képviselő - miniszterek. Medgyessy Péter kabinetjének 17 miniszteréből tízen rendelkeztek parlamenti mandátummal, most - azonos számú miniszteri poszt mellett - 11-re nőtt a képviselő-miniszterek száma.

Párttagkönyv azonban most sem kellett feltétlenül a miniszteri kinevezéshez. Az igazságügy élére Gyurcsány által a Pécsi Tudományegyetemről behozott Petrétei József jogászprofesszor kötődéseiről sokat elárul ugyan, hogy a nyolcvanas években - Gyurcsánnyal együtt - még az egyetem KISZ-szervezete vezetését erősítette, nem tagja viszont az őt jelölő MSZP-nek. Az SZDSZ - a környezetvédelmi miniszterként megtartott Persányi Miklós után - újabb párton kívüli minisztert vitt be a kormányba, amikor Kóka János személyében az üzleti szférából jött szakembert jelölt gazdasági miniszternek (Kókával készült interjúnkat lásd a 45. oldalon). A Pénzügyminisztérium (PM) viszont Gyurcsány személyes döntésének köszönhetően lényegében kiszabadult a közvetlen honatyai felügyelet alól, mivel az országgyűlési képviselő Veres János, a PM politikai államtitkára helyet cserélt a Miniszterelnöki Hivatalban (MEH) korábban Medgyessy kabinetfőnökeként dolgozó - azt megelőzően pedig központi statisztikai hivatali elnök -, ám parlamenten kívüli Katona Tamással.

Egyelőre nem igazán követhető nyomon az új kabinet struktúrájának átalakításában a kormányzati apparátus racionalizálásának szándéka. A miniszteri posztok száma - az előzetes sejtetések ellenére - nem csökkent, a feladatok átcsoportosítása pedig sokszor inkább személyre szabott, illetve rögtönzött döntésnek tűnik, semmint egy alapos megfontolásokon alapuló államigazgatási reform első lépésének. 1990 óta például nagyjából minden kormányváltásnál hol a MEH-re bízták, hol a kultusztárcához telepítették az egyházi ügyeket. Most ismét a leválasztás van napirenden: a terület a kancelláriától a Hiller István által irányított Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához (NKÖM) került. Az egyházakkal kapcsolatos ügyek eggyel lejjebbi szintre telepítése akár ésszerűnek is mondható - az Orbán-kormány idején is az NKÖM-ben volt a helye -, nem illik viszont ebbe a logikába, hogy a kormányfő, bevallottan érzelmi alapon, a MEH-hez telepítette a sportügyeket.

Egy sor más feladatot is lepasszolt a kancellária a szaktárcáknak. A nemzeti és etnikai ügyeket például az ICSEM kapná, és Göncz Kinga tárcájához kerülnének a népesedéspolitikai stratégiai ügyek is, amelyeket eddig államtitkárként Szekeres Imre vitt a MEH-ben (lapzártánkkor úgy állt, Szekeres nem kap újabb államtitkári megbízatást). A Határon Túli Magyarok Hivatala is visszakerülne a külügy alá, ahová 1998 és 2002 között tartozott. A feladatai jó részétől megszabaduló - és az átszervezés nyomán látványosan karcsúsodó - kancellária ezzel egyidejűleg a pozitív üzenetek megfogalmazásának és összehangolásának központjává válna. Ennek az átalakulásnak a részeként - a HVG információi szerint - olyan régi motorosok térnek majd vissza a kormányzati kommunikáció irányításába, akik Medgyessy miniszterelnöksége idején Gyurcsánnyal együtt is e területen dolgoztak, ám részben maguktól, részben "közös megegyezéssel" távoztak.

A Medgyessy által augusztusban last minute lapátra tett egykori kormányszóvivő, Gál J. Zoltán például megerősödve - a MEH általános politikai államtitkárként - tér vissza a politikai kommunikáció stratégiai tervezőcsapatába (a napi szóvivői teendőket a Magyar Fejlesztési Banktól érkező László Boglár látja majd el), a korábban ugyancsak rapid módon elküldött Braun Róbert pedig - Keszthelyi Andrással együtt - ismét miniszterelnöki politikai főtanácsadó lesz. A kormányfő közszerepléseiért felelős titkárságot ugyanakkor az a Szigetvári Viktor vezetné, aki - Keszthelyivel együtt - Gyurcsány sportminisztersége óta "együtt mozog" az új miniszterelnökkel.

DOBSZAY JÁNOS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Társadalom

Voksok menetrend szerint

A koalíció teljes egységben szállította a szavazatokat Gyurcsány Ferenc megválasztásához, a lehetséges 198-ból (MSZP...

Társadalom

Vidéki esélyek

Az idei 16,6 milliárd forint több mint kétszerese lesz jövőre a decentralizált döntési körben elkölthető támogatási...

Társadalom

Forintok, négyzetméterek

Az új miniszterelnöknek harminc napon belül kell vagyonnyilatkozatot tennie, de Gyurcsány Ferenc - mint sportminiszter...

Spiró György: Nevessünk már egy kicsit magunkon

Spiró György: Nevessünk már egy kicsit magunkon

Megsérült Dárdai fia, vége az idényének

Megsérült Dárdai fia, vége az idényének

Mbappé elmondta, hol tervezi a folytatást

Mbappé elmondta, hol tervezi a folytatást

Eljött az igazság pillanata: leellenőrizheti, mennyivel evett többet a kelleténél

Eljött az igazság pillanata: leellenőrizheti, mennyivel evett többet a kelleténél

Húsvét hétvége volt, hát lopott egy vaddisznót

Húsvét hétvége volt, hát lopott egy vaddisznót

Három fiatal gyermekét vesztette el a Srí Lanka-i merényletekben Dánia leggazdagabb embere

Három fiatal gyermekét vesztette el a Srí Lanka-i merényletekben Dánia leggazdagabb embere