Fordulat következett be őszre a közvéleményben: a kormányváltás nyomán csökkent az MSZP hátránya, és növekedett a koalíció több politikusának népszerűsége is. A HVG megbízásából készült októberi Medián-elemzés szerint az új miniszterelnök máris eredményes a baloldali szavazók bizalmának visszaszerzésében.

Az augusztusra kibontakozott politikai válság mintha valamelyes mozgósító hatást gyakorolt volna a választópolgárokra: az előző hónapokban mért csekély szavazási hajlandóság után a nyár végi, ősz eleji adatok ismét növekvő részvételi kedvet jeleznek. Ez a hangulatváltozás ezúttal kiváltképp az MSZP szimpatizánsait jellemzi, akiknek a körében három hónap alatt fokozatosan 59-ről 69 százalékra nőtt a magukat biztos szavazónak vallók aránya. Ez persze nem elégséges magyarázata a pártok versenyfutásában bekövetkezett fordulatnak - a mostani fejlemények valószínűleg az egész társadalom politikai hangulatváltozásában gyökereznek.

A Fidesz és az MSZP támogatottságában megmutatkozó különbség növekedése a Medián adatai szerint már augusztusban megállt, szeptemberben pedig - Medgyessy Péter miniszterelnök lemondása és Gyurcsány Ferenc kormányfőjelöltté választása nyomán - meg is fordult. A válsághelyzet azonban inkább nyugtalanította, mintsem optimizmusra sarkallta a közvéleményt. Ennek egyik leglátványosabb jele, hogy szeptemberre 63-ról 70 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az országban "rossz irányba mennek a dolgok". Október elejére aztán e tekintetben is fordulat következett be - a pesszimisták aránya újból 62 százalékra csökkent. Ez persze még mindig igen magas, de az embereknek minden jel szerint "vegyes érzelmei vannak": az ambivalencia leglátványosabb jele, hogy a megszokott stabilitásigénnyel szemben most egyértelműen a változás óhaja kerekedett felül. Arra a kérdésre, hogy "a mostani helyzetben milyen miniszterelnökre lenne szükség", már szeptemberben is csak a megkérdezettek 25 százaléka mondta, hogy "inkább olyanra, aki biztosítja a kormány politikájának folyamatosságát", és ez az arány októberre tovább csökkent, miközben 69-ről 78 százalékra nőtt azoké, akik szerint "olyanra, aki képes jelentős változásokat végrehajtani".

Valószínűleg épp a már bekövetkezett változások sora, illetve a továbbiak ígérete az, ami az MSZP-től elpártolt szavazók egy részét visszahozta a szocialisták táborába. A számok alapján akár azt is lehetne hinni, hogy ezek most a Fidesz-MPSZ-től áramlanak vissza (hiszen a pártpreferenciával nem rendelkező, "bizonytalan" szavazópolgárok aránya lényegében nem változott). A tényleges folyamat ezzel szemben valószínűleg az, hogy változik a "bizonytalanok" összetétele: a korábban elbizonytalanodott MSZP-sek egy része visszatér, a fideszesek egy része viszont az új helyzetben éppenséggel elbizonytalanodik. A lényeg azonban mindezeknek a feltételezett mozgásoknak az egyértelmű eredője: a Fidesz-MPSZ előnye szeptemberről októberre a teljes szavazókorú népességben 11-ről 5 százalékpontra, a választani tudó "biztos" szavazók körében 16-ról 7 százalékpontra csökkent.

A változások egyértelmű főszereplője és letéteményese Gyurcsány Ferenc. A korábban közkedveltnek éppenséggel nem mondható sportminiszter már szeptemberben, miniszterelnök-jelöltté választását követően közvélemény-kutatási rekordot döntött. Már az is figyelemre méltó, hogy ismertsége egy hónap alatt 78-ről 93 százalékra nőtt, de még ennél is nagyobb mértékben, 26-ról 43 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik "szívesen látnák fontos politikai szerepben". Ennyi idő alatt ilyen mértékű népszerűség-növekedést az elmúlt másfél évtizedben még soha nem regisztrált a Medián. Októberre a már miniszterelnökké választott Gyurcsány még tovább "erősödött", és így a politikusok népszerűségi ranglistáján a júliusi tizenhetedik helyről (HVG, 2004. július 31.) a hetedikre rukkolt előre. Az érthető, hogy népszerűség-növekedése elsősorban a kormánypárti szavazók körében jelentős (júliusról októberre 25 százalékpont, szemben az ellenzéki szavazók körében mért 6 százalékponttal), ám különösen sokat-mondó adat, hogy a pártpreferenciával nem rendelkező, úgynevezett bizonytalan szavazók ebben a tekintetben a kormánypártiakhoz állnak közelebb (a növekedés körükben is 25 százalékpont). És miközben Orbán Viktor Fidesz-elnök az elmúlt hónapokban stabilan tartja 55 százalék körüli támogatottságát, új riválisa egyre komolyabb kihívást jelent számára. Arra a kérdésre, hogy melyikük alkalmasabb miniszterelnöknek, most októberben a megkérdezettek 42 százaléka Orbánt, 41 százaléka Gyurcsányt nevezte meg, míg egy hónappal korábban a válaszmegoszlás még 47:34 volt a korábbi Fidesz-kormány miniszterelnöke javára.

Az MSZP számára kedvező fordulat több kormánypárti politikus megítélésében is megmutatkozik. Ismertebb és népszerűbb lett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki immár dobogós helyre került a változatlanul listavezető Dávid Ibolya MDF-elnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök mögött. Talán ennél is érdekesebb, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszternek - bár a miniszterelnök-jelölti versenyben alulmaradt - a közvélemény szemében mintha most először sikerült volna határozott arcélt szereznie. Ugyancsak most lépte át a húszas listába kerüléshez szükséges ismertségi küszöböt az MSZP-elnök posztjára esélyesnek tartott kultuszminiszter, Hiller István, akit egyszersmind a korábbinál többen látnának szívesen "fontos politikai szerepben". Egy költségvetési vita kezdetén szokatlan jelenség, és alighanem az új kormány új adóelképzeléseivel magyarázható, hogy a korábban a mindenkori pénzügyminiszterek szokásos "bélyegét" viselő, júliusban még sereghajtó Draskovics Tibor is statisztikailag számottevő mértékben tudta növelni támogatottságát.

HANN ENDRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A húsvét nem is igazán a vallásról szól, hanem rólunk, emberekről

A húsvét nem is igazán a vallásról szól, hanem rólunk, emberekről

Kizuhant az erkély üvegtáblája egy pécsi tízemeletesből

Kizuhant az erkély üvegtáblája egy pécsi tízemeletesből

Már vannak gyanúsítottak az észak-írországi újságíró-gyilkosság ügyében

Már vannak gyanúsítottak az észak-írországi újságíró-gyilkosság ügyében

Tizenkét rab lábát mosta meg Ferenc pápa

Tizenkét rab lábát mosta meg Ferenc pápa

A legújabb divat: a nyaraló

A legújabb divat: a nyaraló

A teljes Mueller-jelentést követelik a demokraták

A teljes Mueller-jelentést követelik a demokraták