A múlt csütörtöki munkabeszüntetés csak a kezdet volt: Cser Ágnes, az EDDSZ szeptember közepén újraválasztott elnöke heti rendszerességű egészségügyi sztrájkot ígér. Eközben szakszervezeti aktivisták azt firtatják, miként lett egy szeptemberi továbbképzésből elnökválasztó rendkívüli kongresszus.

A magyar egészségügy történetének legnagyobb figyelmeztető sztrájkjaként aposztrofálta Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke múlt csütörtöki megmozdulásukat. A tények azt mutatják: a 168 hazai kórház közül hatban, valamint egy rendelőintézetben reggel 8-tól délután 4-ig az ott dolgozók egy része szüntette be a munkát, összesen 4 ezren a közel 200 ezer főt foglalkoztató ágazatból. A sztrájkkészültség marad - utalt az országos sztrájkbizottság döntésére az EDDSZ elnöke, s hogy heti rendszerességgel folytatják az akciót.

Az elmúlt egy évben amúgy is sokat hallatott magáról a szakszervezet: a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) papíron is deklarált közös érdekei (HVG, 2003. szeptember 27.) alapján megszokottá vált a két szervezet együttes fellépése. Minden eddigi egészségügyireform-javaslatot közösen bíráltak, és mindkét vezető - Éger István és Cser Ágnes - júliusban többször is a helyszínen segítette a szegedi klinikán sztrájkra készülőket (HVG, 2004. július 31.). Az egészségügy állapota folyamatosan romlik, elvonások, megszorítások jellemzik az ágazatot, a "reklámértékű" 50 százalékos béremelés mára elolvadt - írta az EDDSZ a Szegeden megfogalmazott sztrájkfelhívásban. Követelik, hogy a kormányzat öt év alatt pótolja vissza az ágazatba a rendszerváltás óta kivont 1500 milliárd forintot (az Egészségbiztosítási Alap kiadásairól lásd táblázatunkat), és ugyanennyi idő alatt a bérek uniós felzárkóztatását is meg kell oldani. Az ágazati átlagbérek az uniós átlag kétharmadát érjék el, követelik Cser hívei - a hálapénz fokozatos megszüntetése érdekében.

Jogosnak ismerte el a szakszervezet követeléseit Rácz Jenő egészségügyi miniszter is, ám mint mondta, a teljesítés ütemezésében mások a kormány elképzelései. A 2002. decemberi béremeléssel évi 150 milliárd forint visszapótlása kezdődött meg, amihez 2007 és 2013 között 800-900 milliárd forintos uniós támogatás is jön. A jövőre kért újabb 50 százalékos béremelésnek - ez további 300 milliárd forint költségvetési kiadást jelente - azonban nincs realitása, vélekednek a tárcánál. A székfoglaló beszédében konszenzusra törekvést ígérő miniszter véget kíván vetni a botrányoknak, ezért békülékenyebb hangot ütött meg: jövőre az inflációt meghaladó fizetésemelést helyezett kilátásba, és mint mondta, az egészségügy valamennyi szereplőjét tárgyalóasztalhoz kívánja ültetni.

A múlt heti munkabeszüntetés nem csak időtartamában tért el a korábbi, kétórás figyelmeztető akcióktól, hanem abban is, hogy a MOK, illetve az ellenzék egészségpolitikusai is csöndben voltak. "Az ügy súlyát veszti, amint politikai színezetet kap" - magyarázta a távolságtartást utólag Frajna Imre fideszes képviselő. De nem csak az ellenzék, Budapest is távol maradt: egyetlen intézményben, a Heim Pál Gyermekkórházban kezdeményeztek szolidaritási sztrájkot, ám Smrcz Ervin főigazgató a fővárosi munkaügyi bírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a kezdeményezés jogellenességét. A kórház vezetője arra hivatkozott, a munkavállalók vele semmilyen tárgyalást nem kezdeményeztek, ugyanakkor levélben az érvényes kollektív szerződésnek ellentmondó követelést fogalmaztak meg, az intenzív osztályon pedig nem lett volna elegendő ember a biztonságos működéshez. Lapzártánkkor viszont a munkaügyi bíróság jogszerűnek ítélte a sztrájkot - tudta meg a HVG a főigazgatótól. "Már szerveződik az e heti és a jövő heti munkabeszüntetés, amivel szétverik a kórházat. A szülők ugyanis bizonytalanok, nem tudják, hozhatják-e gyermeküket, fogadják-e őket" - fakadt ki Smrcz, aki különben egyetért a jobb fizetést és a gyógyító munka körülményeinek javítását célzó követeléssel, csupán az EDDSZ módszereit kifogásolja. A Heim Pálban az a különös helyzet, hogy míg a kollektív szerződést a 400 tagot számláló helyi szervezet vezetője írta alá, az abban foglaltakat egy 16 fős, újonnan alakult EDDSZ-sejt tagsága kifogásolta és a sztrájkot is ez szervezte.

A főváros "sztrájkmentességét", illetve a Heim Pálban az új alapszervezet felbukkanását az EDDSZ budapesti szervezetében az elmúlt hónapokban végbement változás magyarázza. "Örömmel tájékoztatlak Benneteket, hogy az EDDSZ Budapesti Bizottsága f. év május 25-én megalakult." A levelet Cser Ágnes jegyezte, és kapott belőle az addig 50 alapszervezetben 5 ezer tagot tömörítő Budapesti Bizottság (BB) vezetője, Balla Károly is. Ő azt kérte, az egyszerűbb érthetőség kedvéért az újonnan alakult BB legalább a II. sorszámot fűzze a neve mellé. Cser Ágnes a HVG kérdésére azt mondta, hogy párhuzamos megyeképviseletet az alapszabály lehetővé tesz, és aki nem értett egyet a BB vezetésével, az választhatja a másikat. "Három ilyen megye is van már, ahol párhuzamos bizottság működik" - fűzte hozzá. A belharc során először a BB I. dokumentumait szállíttatta a pincébe az elnök asszony, majd a bútorok kerültek a folyosóra, később az egész motyót követte a fővárosi elnök, akit fegyelmi úton távolítottak el. "Meg nem hallgattak, a BB I.-nél maradt 42 alapszervezet vezetője közül senkit nem kérdeztek, a megyei elnököknek e-mailt küldtek. Aki a délben postázott elektronikus üzenetre 4 órán belül nem válaszolt, azt egyetértő szavazatnak tekintették" - mesélte eltávolításának körülményeit Balla a HVG-nek.

A szeptember 13-án kelt határozattal eltávolított BB-elnököt már be sem engedték a minden ősszel szokásos, az idén szeptember 16-ától 19-éig tartott balatonlellei továbbképzésre és alapszervi titkári ülésre. Akiket beengedtek, azok sem tudták, mire érkeztek, mert a meghívóban az állt: "A képzés részletes programja azért kerül a helyszínen kiosztásra, mert szeretném elkerülni a főhatóságok korábbi packázásából eredő folyamatos programmódosítási kényszert." Az igazi meglepetés a második napon kiosztott meghívóban állt, amely szerint az összejövetel - az Alapszervezetek Tanácsa Országos Vezetőségének határozata alapján - harmadnapra rendkívüli kongresszussá alakul át. "Az alapszabály szerint még a rendkívüli indokokat is 15 nappal korábban kell a tagsággal közölni, a kongresszuson pedig az alapszervek által megválasztott küldöttek vehetnek részt, akik nem okvetlenül azonosak a titkárokkal" - áll egyebek mellett Balla Károly a fővárosi főügyésznek elküldött bejelentésében, amelyben törvényességi vizsgálatot kér.

A sietséget Cser Ágnes azzal indokolta, hogy a szakszervezet alapszabályát módosítani kellett az uniós elvárásoknak megfelelően. Ugyanakkor - nem mellékes körülményként - október 8-án járt volna le az elnök öt évre szóló megbízatása, újraválasztásáról pedig kongresszusnak kellett döntenie, titkos szavazással, kétharmados többséggel. A balatoni, rendkívülinek kikiáltott kongresszuson - ahonnan a BB I.-nél maradt alapszervek vezetői kivonultak, alapszabály-ellenesnek tartva a rögtönzött megoldást - a jelenlévők kézfelemeléssel jelezhették, "ki nem ért egyet azzal, hogy Cser Ágnes legyen az elnök".

GÁTI JÚLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Lemondott az olasz miniszterelnök

Lemondott az olasz miniszterelnök

Az állam szóban támogatja a fogyatékos emberek foglalkoztatását, de tettekkel alig

Az állam szóban támogatja a fogyatékos emberek foglalkoztatását, de tettekkel alig

Pár nap múlva lekapcsolják a világ legrégebben üzemelő webkameráját

Pár nap múlva lekapcsolják a világ legrégebben üzemelő webkameráját

Emészthetetlen az ország (propaganda lapjaiból készült) tortája

Emészthetetlen az ország (propaganda lapjaiból készült) tortája

Musk már nem feltétlenül atomozná meg a Marsot

Musk már nem feltétlenül atomozná meg a Marsot

900 ezer forint az a speciális kerekesszék, amivel segíteni lehetne egy súlyos sérült fiún

900 ezer forint az a speciális kerekesszék, amivel segíteni lehetne egy súlyos sérült fiún