A lakosság 40-50 százalékát a középosztályba sorolják a kutatók, miközben e réteg belső felosztásáról, sőt elnevezéséről is folyik még a szakmai vita. A politikai pártok egyre nagyobb figyelmet szentelnek az e társadalmi csoportba tartozó szavazók megnyerésére.

A középosztály támogatásának megszerzése ma a politikusok egyik legfőbb célja Európában. Ez már csak azért is fontos számukra, mert a tapasztalatok szerint e réteg tagjai közül számosan nemcsak érdeklődnek a közélet iránt, hanem aktívan részt is vesznek benne, amikor például köztisztviselőként, közalkalmazottként működtetik a demokratikus intézményrendszert. "Érett polgári társadalmakban a jobb- és a baloldal egyaránt a polgári közép képviseletére építi programját" - állapította meg 2003 februárjában egy cikkében Gyurcsány Ferenc jelenlegi miniszterelnök, aki már a kilencvenes évek második felétől a fő ideológusa volt annak a nézetnek, hogy ennek a középnek a bázisán Magyarországon a baloldal olyan támogatói réteget nyerhet, amellyel hosszabb távon is felveheti a versenyt az úgynevezett polgári pártokkal, így a "széles, nyitott középosztályt" a társadalom "meghatározó elemének" tekintő Fidesz-MPSZ-szel.

A modern társadalmak optimális elrendeződése - Kolosi Tamás szociológus találó metaforája szerint - egy terhes babapiskótára hasonlít, a szűk elit és a kevés szegény sorban élő között a középosztály az a réteg, amely a többséget adja. Ma azonban Magyarországon még piramis alakú a társadalom: a szűk elit alatt ugyan jelentősebb középosztály található, de széles társadalmi rétegek élnek szegénységben. A középosztály politikai értékválasztását meghatározza, hogy szeretné megőrizni jólétét, társadalmi státusát, ezért nagy többsége tartózkodik a szélsőségektől, ami stabilizáló tényező.

A szocialisták választási stratégái 2002-ben nem Gyurcsány elképzeléseire építették kampányukat. A miniszterelnök egy idei interjújában elmondta, azért álltak elő a "hagyományos baloldali osztogató politikával", mert akkor "csak így lehetett legyőzni a Fideszt". Ennek a baloldali politikának a célzottjai a szegényebb rétegek, amelyek ma - a különféle felmérések szerint - a társadalom mintegy kétharmadát alkotják. A választási siker azt is eredményezte, hogy utána hiába szorgalmazta Gyurcsány a szocialista párt egyfajta blairi fordulatát (a brit kormányfő ideológusai vették észre, hogy a szociáldemokratáknak szakítaniuk kell hagyományos munkáspárti szemléletükkel, s az új, tehetős, a nyugati társadalmakban ma már a többséget kitevő középosztályt kell megszólítaniuk).

Közben a szociológusok néha még azon is vitatkoznak, van-e egyáltalán középosztály Magyarországon. Abban kutatói megegyezés körvonalazódik, hogy az elit és a leszakadó csoportok között van egy átmeneti csoport, amely mindkettőtől különbözik, ám abban még vita folyik, hogyan nevezzék. Sokan elfogadják rá a középosztály kifejezést, mások inkább megmaradnak a középrétegek elnevezésnél. Azt, hogy ki tartozik ide, a kutatók szerint több szempont együttes alkalmazásával lehet meghatározni. Ilyenek a jövedelmi és a vagyoni viszonyok, a munkaerőpiacon elfoglalt hely, az iskolai képzettség, és nagyon jellemző az is, hogyan tölti valaki a szabadidejét. A jövedelem önmagában nem mutatná meg a különbségeket, különösen mivel egyes elit szakmákban és a vállalkozók körében nagy a hajlam a jövedelemeltitkolásra. Vannak azonban a társadalmi helyzetet jól tükröző külső jelek: milyen valakinek az anyagi életstílusa (milyen minőségű tartós fogyasztási cikkel rendelkezik, hogyan ruházkodik, milyen autóval jár), emellett árulkodó az úgynevezett kulturális életstílus is (milyen gyakran keres fel kulturális intézményt, milyen sportokat űz, de az is, hol és mennyi ideig nyaral). Önmagában persze egyik tényező sem dönti el, a középosztály tagja-e valaki, vagy sem. Abban azonban a kutatók egyetértenek, hogy például annak, akinek diplomája van, vagy vezető állásban dolgozik aránylag magas keresetért, jó esélye van rá, hogy e réteg - esetleg azon belül is a felső hányad - tagjának számítson. Egyes kutatások szerint a jól fizetett szakmunkások előtt is nyitva a kapu a középosztály alsó régióiba kerüléshez.

Kolosi besorolása szerint ma már a magyar társadalom közel 40 százaléka tartozik a középosztályhoz. Ez az arány lényegében megfelel annak az eredménynek, amelyre az általa vezetett Tárki egy, a kilencvenes évek végén végzett - és 2000-ben publikált - kutatása jutott. Ennek során fogyasztási szokásaik szerint hat csoportot állítottak fel. Az elitbe tartozók és a jómódúak tették ki a társadalom 10 százalékát, a következő két csoport mintegy 31 százalékot - s a többi már a leszakadók, szegények közé tartozik. Amikor Kolosi az idén a Társadalmi riport című kötetben megjelent tanulmányában osztályokba sorolta a társadalmat, úgy találta, hogy a 3 százalékos elit mellett mintegy 39 százalékos a középrétegek aránya, amelyből 8 százalék kiemelhető mint felső középosztálybeli. A középosztály és az elit tehát lényegében lefedi a fogyasztás szerinti megosztás négy felső csoportját.

Némileg más képet fest a társadalom felépítéséről Társadalmi helyzetkép 2003 című kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): ők 50 százalékra teszik a középosztály arányát. Ezen belül három csoportot különböztetnek meg, a felső és az alsó középosztályt, valamint a kettő közötti réteget. A KSH is elvégzett fogyasztási csoportok szerinti bontást, ám az így kapott arányok nem felelnek meg tanulmányuk osztálybesorolásának. A statisztikusok vizsgálata ebben az esetben a Kolosiékéhez hasonló eredményre vezetett: a társadalom mintegy 60 százaléka tartozik a szegénynek nevezhető fogyasztási csoportok valamelyikéhez. Ezt jelzi például, hogy bizonyos tartós fogyasztási cikkek szinte alig találhatók meg a társadalom kétharmadánál. Régebben a hűtőszekrény vagy a színes televízió kiválóan megfelelt arra a célra, hogy hiányával-meglétével jellemezni lehessen egy-egy társadalmi réteget; ma inkább az automata mosógép, a mikrohullámú sütő vagy az otthoni számítógép szolgál erre a célra.

Jellegzetesen eltérőek a különböző társadalmi rétegek üdülési és kulturális szokásai is. A Tárki felmérései szerint a társadalom alsó ötödébe tartozó családoknak csak 3 százaléka volt üdülni 2003-ban, s az elmúlt öt év során is csak 14 százalékuk. A legfelső ötödben tartozó családoknál viszont 33, illetve 72 százalék ez a mutató (sőt 23 százalékuk több ízben pihent külföldön is az utóbbi ötéves időszakban). A sportolásban is jellegzetes különbségek mutatkoznak: míg például a foci az alacsonyabb státusúakhoz, munkásokhoz köthető, a tenisz, síelés, vívás tipikusan középosztályi sportnak számít. A kulturális szokásokat nagyban meghatározza, hogy a köztudatban él még a "művelt középosztály" eszménye, s ez mintának számít a középrétegekbe újonnan bekerülők számára. Így a társadalom felső harmadában jóval többen járnak színházba, gyakorlatilag innen kerül ki a komolyzenei hangversenyek és az opera közönsége, s körükben az átlagosnál jóval többen olvasnak szépirodalmat, illetve sajtót is.

A kutatók szerint a mai magyar középosztály felosztható származási, illetve új középosztályra is. Az első csoport egy részét a két világháború közötti időszakban is a középosztályhoz tartozó családok alkotják (lásd Gyökerek című írásunkat), amelyek a történelmi viszontagságok ellenére meg tudták őrizni sajátos szellemi-erkölcsi arculatukat. A "túlélést" mindenekelőtt tudásuknak, műveltségüknek köszönhették; e családokban elvárás volt legalább az érettségi, de gyakori volt a diploma is, ami eleve olyan foglalkozásokba, pozíciókba segítette őket, hogy fenn tudták tartani középosztályi életstílusukat. Az ötvenes években őket gyakran sújtó retorziók ellenére a hatvanas évektől már elfoglalhatták a képzettségüknek - illetve gyakran csak nyelvtudásuknak - megfelelő posztokat a társadalomban. A származási középosztály másik része azok leszármazottaiból áll, akik az ötvenes-hatvanas években kerültek ki a társadalom alacsonyabb státusú köreiből, leérettségiztek, esetleg diplomát szereztek, gyakran az előbb említett csoport kulturális szokásait tekintették mintának, s ezt örökítették is tovább. Létszámuk ma is igen jelentős, már csak azért is, mert - mint a közép- és felsőoktatási beiskolázási statisztikákból kiderül - a gimnáziumi tanulók és az egyetemisták-főiskolai hallgatók nagyobb része az érettségizett-diplomázott szülők gyerekeiből kerül ki. Márpedig a kutatók egyöntetű véleménye, hogy a középosztályhoz tartozás szinte legfontosabb meghatározója az iskolázottsági szint.

Az "újak" tipikus képviselői a vállalkozók, a kutatók gyakorlatilag teljes egészében e rétegbe sorolják őket. A cégtulajdonosok, illetve egyéni vállalkozók a nyolcvanas évek végétől alakíthatták ki középosztályi egzisztenciájukat, s mára - a foglalkozási statisztika szerint - mintegy 12-13 százalékra tehető a vállalkozók száma. Közülük a Tárki felmérése szerint durván minden negyedik a felső középosztályba, néhány nagyvállalkozó pedig az elitbe tartozik.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Társadalom

Gyökerek

"A középosztály a legnehezebben meghatározható, körülhatárolható társadalmi réteg" - írta 1930-ban az akkori magyar...

Kigyulladhatnak a régebbi MacBook Prók, visszahívja őket az Apple

Kigyulladhatnak a régebbi MacBook Prók, visszahívja őket az Apple

Simicskáról sztorizik Dobrev Klára, és óriási ambíciók fűtik

Simicskáról sztorizik Dobrev Klára, és óriási ambíciók fűtik

Kitört a balhé a békési Fideszben Simonka György miatt, de a pártnak ez csak bolhaköhögés

Kitört a balhé a békési Fideszben Simonka György miatt, de a pártnak ez csak bolhaköhögés

Halálra gázoltak egy férfit az M0-s út leállósávjában

Halálra gázoltak egy férfit az M0-s út leállósávjában

Boris Johnson: Senki nem akar no-deal Brexitet, de erre is fel kell készülni

Boris Johnson: Senki nem akar no-deal Brexitet, de erre is fel kell készülni

Spórolni kezd a kormány egy válságra – elkezdték a 2020-as költségvetés vitáját

Spórolni kezd a kormány egy válságra – elkezdték a 2020-as költségvetés vitáját