"Külsősökből" álló irányító testületek kerülnek az egyetemek élére, a felsőoktatási intézmények többsége meghátrált ez ügyben. Vezetőik most abban reménykednek, hogy "cserébe" több pénzből és szabadabban gazdálkodhatnak majd.

A kormány várhatóan a jövő héten elfogadja a felsőoktatási törvény tervezetét, amely - ha a T. Ház is igent mond rá - alapjaiban alakítja át a magyar egyetemek-főiskolák intézményrendszerét és képzési szerkezetét. A kabinet első olvasatban már látta a tervezetet múlt szerdán, s úgy látszik, elégedett az eredménnyel, mert - a tavaly ősszel eléje került változattal ellentétben - nem adta vissza átdolgozásra.

Vitatott kérdések persze még vannak, mindenekelőtt a Pénzügyminisztériummal kell egyezkedni az oktatási tárcának a végső kormánydöntés előtt. Korábban ugyanis az Oktatási Minisztérium (OM) azt szerette volna elérni, hogy az egyetemek közhasznú társaságként működhessenek (HVG, 2003. július 19.), így gazdálkodásuk szabadabb lenne, mint költségvetési szervként. Ez az elképzelés azonban megbukott a felsőoktatási intézmények ellenállásán, ezért a tárca most azt találta ki, hogy az állami egyetemek és főiskolák legyenek úgynevezett speciális jogállású költségvetési szervezetek. Ehhez viszont meg kellene változtatni az államháztartási törvényt (áht), ám ez az ötlet információink szerint nem nyerte el a PM tetszését.

Az áht módosítására azért lenne szükség, állítja az OM, mert az nagyon megköti az egyetemi vezetők kezét. A módosítás nyomán lehetőség nyílna például arra, hogy a felsőoktatási intézmények külön számlán kezeljék saját bevételeiket, megtarthassák év végi pénzmaradványaikat, a vállalkozói bevételeik után nem kellene egy részt befizetniük a költségvetésbe, az állami tulajdonban lévő ingatlanaik hasznosításáról pedig saját hatáskörben dönthetnének. Az örök pénzszűkében szenvedő egyetemek abban bíznak, hogy Gyurcsány Ferenc a szövetségesük lesz: a miniszterelnök ugyanis elkötelezte magát a felsőoktatási reform mellett, kormányának ez lesz az egyik prioritása, úgyhogy az OM-nek valószínűleg nem egyedül kell megvívnia a harcot a pénzügyesekkel.

A törvény-előkészítés során több mint húsz szövegvariációt kidolgozó OM-ben végül örömmel konstatálhatják, hogy sikerült olyan megoldásokat találni, amelyeket a felsőoktatási intézmények többsége elfogadott. Az egyik neuralgikus pont az egyetemek vezetésének ügye volt, az OM ugyanis olyan, az adott intézményen kívüli szakemberekből és menedzserekből álló irányító testületet (it) gondolt el, amelybe a többséget a minisztérium nevezte volna ki (a hasonló ausztriai megoldásról lásd Pénzfelhajtóerő című írásunkat). Végül az a kompromisszum született, hogy az it tagjai külső szakemberek lesznek ugyan, ám többségüket az egyetemi tanács javasolhatja majd. Az it tagjainak az egyetemtől való függetlenedését ugyanakkor azzal is próbálják elősegíteni, hogy tiszteletdíjukat a minisztériumtól fogják kapni.

A testületnek minden fontos, az egyetemi gazdálkodást érintő kérdésben döntő szava lesz, s rendelkezhet az intézmény ingatlanaival. Az it dönthet majd gazdaságtalan tevékenységek megszüntetéséről, az azonban még kérdés, az oktatás is beletartozhat-e ebbe a körbe. Ha igen, akkor például a kisebb bölcsész szakok hallgatói-tanárai már készülhetnek is a bezárásra - lehet, hogy ennek előjele az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavaly őszi döntése, mely szerint az a szak, amelyre az idén tíz főnél kevesebbet vesznek majd fel, nem indulhat el szeptemberben.

A felsőoktatási intézmények többsége mára beletörődött az it felállításába, s ha nem is kitörő örömmel, de támogatja a minisztériumi tervet, amit főleg a nagy tudományegyetemek bírálnak (HVG, 2005. január 15.). Magyar Bálint miniszter sikere minden valószínűség szerint annak is köszönhető, hogy az OM olyan új finanszírozási módot is bevezetne a törvénnyel, amely a jelenleginél kedvezőbb lenne az intézményeknek. E szerint az úgynevezett képzési normatívát a minimálbérhez kötnék, s egy tanév alapnormatívája az előző év utolsó munkanapján érvényben lévő havi minimálbér négyszerese lenne (ettől persze el lehetne térni, az orvosképzés normatívája például az alap háromszorosa, azaz a minimálbér 12-szerese lenne évenként). "Ezt a megoldást szakszervezetünk is támogatja, ezzel biztosítva látnánk az intézmények megfelelő finanszírozását" - mondta a HVG-nek Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke.

Ez persze a jövő. A szakszervezeti vezető - aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára - rengeteg problémát lát viszont az idei gazdálkodásban, aminek kapcsán a Magyar Rektori Konferencia (MRK) már "ellehetetlenülést" emlegetett. Tavaly, a törvénytervezet szakmai vitái során az OM többször is ígéretet tett, hogy az új jogszabály bevezetése előtt konszolidálja az intézményeket. "Először 60 milliárd, később 30 milliárd forintról volt szó" - emlékezett vissza Kis Papp, ám hozzátette: mára nyomuk sincs az ígéreteknek és a pénznek. Sőt a felsőoktatást is sújtják a költségvetési elvonások, tavaly az állami támogatás 1 százalékát kellett zárolniuk, amit aztán végleg el is vett a költségvetés, majd 2005-öt is 1 százalékos zárlattal kezdték. Emellett a bérgondok is nyomasztják az intézményeket. Első lépésként 7,5 százalékos kötelező béremelést kell végrehajtaniuk, ám ebből a központi költségvetés csak mintegy 2,5-3 százalékot fedez, míg szeptemberben újabb 4,5 százalékos emelésre kell sort keríteniük, amire viszont már végképp nincs tartalékuk. Ezért számos helyen elbocsátások várhatók.

Meglepetésre először az eddig mintagyereknek számító Debrecenben folyamodtak ehhez a módszerhez (HVG, 2004. február 26.). "A mi egyetemünk eddig is gazdálkodott a pénzével, nem csupán költekezett. Mindig annyiból kellett kijönnünk, amennyi a rendelkezésünkre állt. Igyekeztünk elkerülni, hogy mínuszba menjünk" - ismertette a debreceni gazdálkodás alapelveit a HVG-vel Abádi Nagy Zoltán, a tudományegyetemi karok elnöke. Azért van most szükség az elbocsátásokra, mert másként nem tudnák végrehajtani a kötelezően előírt béremelést. Emellett az is szerepet játszik a most eldöntött gyors leépítésben, hogy a kormány kifizeti az elbocsátandóknak járó végkielégítést. "Még ezen a héten a pénzügyminiszter elé kell kerülnie az elbocsátásokról szóló iratoknak ahhoz, hogy a kormány átvállalja tőlünk ezt az összeget" - indokolta a HVG-nek rapid döntésüket az elnök. A debreceniek összesen 461 fő "búcsúztatását" tervezik, zömmel a tudományegyetemi karokról, az egészségügyi centrum - a korábbi orvosi egyetem - és az agrárcentrum már korábban megvált dolgozói egy részétől. A tudományegyetemi karokról most a 749 oktató több mint 8 százalékát, 62 tanárt kell elbocsátani.

De nemcsak a debreceniek járnak ilyen cipőben, legalábbis ezt jelzi a bölcsészkarok együttes fellépése és az MRK Gyurcsány Ferenchez írt levele is. A bölcsészettudományi karok dékáni kollégiumának tiltakozása szerint ők olyan katasztrofális gazdasági helyzetbe kerülhetnek, hogy "szakmailag és emberileg indokolhatatlan elbocsátásokkal" tudnák csak a helyzetet orvosolni. Az MRK a miniszterelnöknek írt levele szerint 23-25 milliárd forint hiányzik a magyar felsőoktatásból, s a hiány még tovább is emelkedhet az ez évi béremelések miatt. "A saját erőre hivatkozás az egyetemek mai helyzetében irreális" - állapították meg rektorok, s arra kérték Gyurcsányt, legalább a béremelés idei fedezetét teremtse meg a számukra.

RIBA ISTVÁN

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Társadalom

Pénzfelhajtóerő

Rektor, szenátus, egyetemi tanács - egy 2002-es törvény alapján ez a hármas alkotja az osztrák egyetemek irányítását.

Tavasszal szavaznak a törvényről, ami végleg megváltoztatja az internetet

Tavasszal szavaznak a törvényről, ami végleg megváltoztatja az internetet

Trump egészséges, csak kissé dagadt

Trump egészséges, csak kissé dagadt

Egy spéci műszert tett le a Marsra a NASA, 5 méter mélyre lefúr nekünk

Egy spéci műszert tett le a Marsra a NASA, 5 méter mélyre lefúr nekünk

Trump elrendeli a rendkívüli állapotot, hogy megépíthesse a falat

Trump elrendeli a rendkívüli állapotot, hogy megépíthesse a falat

Egy hét után kapott enni az iraki házaspár a tompai tranzitzónában

Egy hét után kapott enni az iraki házaspár a tompai tranzitzónában

Nagy nap lesz március 25. az Apple rajongóinak, de talán az utálóinak is

Nagy nap lesz március 25. az Apple rajongóinak, de talán az utálóinak is