Még el sem csitultak a viták a kormánynak a tavaly decemberi kettős népszavazás hatásait "semlegesíteni" hivatott nemzetpolitikai programjáról, a miniszterelnök egyik tanácsadója javaslatot dolgozott ki a Szülőföld alapról szóló, frissen elfogadott törvény módosítására.

Alig két héttel a Szülőföld alapról szóló jogszabály parlamenti jóváhagyása után részletes, a paragrafusok nagy részének módosítását igénylő törvénytervezetet dolgozott ki Avarkeszi Dezső szocialista képviselő, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök különleges megbízottja. A rapid átdolgozást a képviselő a határon túli magyar szervezetek kérésével indokolta, amelyek azt sérelmezték a leginkább, hogy nem vonták be őket az alapról szóló törvény megalkotásába, s csak akkor ismerhették meg annak tartalmát, amikor az már az Országgyűlés elé került. Bugár Béla felvidéki és Kasza József vajdasági magyar vezetők ráadásul Gyurcsány Ferenccel való januári találkozójukon ígéretet kaptak, hogy addig nem lesz végszavazás, amíg nem vitatják meg a határon túliak javaslatait. Ígéretét azonban a miniszterelnök végül nem tartotta be.

A szószegésnek Avarkeszi szerint az volt az egyedüli "célja", hogy a törvény mielőbbi elfogadásával lehetőség nyíljon arra, hogy az adózók már az idén felajánlhassák személyi jövedelemadójuk 1 százalékát az alap javára. A rapid eljárás azonban nem várt hibákat vont maga után. A törvényt előkészítő jogászok nem vették például figyelembe a nemzetközi jog némely aspektusát, így az Európa Tanács velencei bizottságának a státustörvényről kiadott korábbi észrevételeit sem (HVG, 2001. október 27.). "Az eredeti megfogalmazás többszörösen is sérti a velencei bizottság által megállapított elveket" - írja Avarkeszi a szociális jellegű támogatásokról szóló paragrafusok módosításának indoklásában, ezért utóbbiakat egyszerűen törölni javasolja. A határon túliak észrevételei közül "több is figyelemre méltó, és mindenképpen hozzájárul a törvény hatásának megjobbításához" - fogalmazott ugyanakkor a tervezet indoklásában Avarkeszi.

A határon túliak egyik kifogása szerint kevés és esetleges az az összeg, amennyit a törvény az alap számára előirányzott. A kormány ugyanis az 1 milliárd forintos indulótőke rendelkezésre bocsátásán túl csak azt vállalta, hogy a jövőben ugyanannyi támogatást nyújt, mint amennyi az 1 százalékos felajánlásokból és más támogatóktól az előző évben befolyik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint a kormánynak minden évben legalább 1 milliárd forintra ki kellene egészítenie a befizetéseket. Azt is sérelmezik, hogy a támogatásokat elosztó kuratóriumok tagjairól a magyar kormány egyedül dönthet. Az új javaslat szerint viszont már a határon túli szervezetek javaslatát is ki kellene majd kérni. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) ugyanakkor a Magyar Állandó Értekezlet összehívását szorgalmazza, hogy a testület közös erővel fúrja meg a törvénynek azt a passzusát, amelyben a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy a 2005-ös költségvetésben a határon túliak támogatására szolgáló pénzeket saját hatáskörben átcsoportosíthassa az alap javára. Bugár Béla, az MKP elnöke szerint ezzel a legfőbb probléma, hogy "teljesen kiveszi a lehetőséget a határon túli magyarok kezéből", így azok nem tudnak aktívan beleszólni a pénz elosztásába.

Korántsem váltott ki ekkora visszhangot a határon túliak körében az Avarkeszi által készített másik törvénycsomag, amely a könnyített honosítást tenné lehetővé. A legnagyobb szervezeteket, az MKP-t és az RMDSZ-t - mivel Szlovákia már EU-tag, Románia pedig két év múlva az lesz - nem is igazán érdekli ez az ügy. A szimbolikus értékkel bíró kettős állampolgárságot szerintük nem pótolja, a magyarországi letelepedési lehetőségeken pedig nem változtat érdemben. A vajdasági és az ukrajnai magyar vezetők pedig azért közönyösek, mert nem érdekük olyan jogszabály megszületése, amely az elvándorlást segíti elő. A gond tehát itt inkább az EU előírásaival való összhang hiányából lehet. Korábban többen - köztük Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának vezetője - is figyelmeztettek arra, hogy a honosítási jogszabályoknak etnikailag semlegeseknek kell lenniük. Az új törvénytervezetben pedig - amelyről még csak szakértői egyeztetés folyik - nem változtattak azon a megfogalmazáson, amely szerint a kedvezményes honosításhoz a jelentkezőnek magyar nemzetiségűnek kell vallania magát.

A honosítás gyorsítását egyébként az jelentené, hogy az, aki megkapta a letelepedési engedélyt, rögtön be is adhatná az állampolgársági kérelmét, azaz nem kellene erre még egy évet várnia. Eddig egyébként átlagosan 42 hónap volt az állampolgársághoz jutás ideje, amit a kormány 21 hónapra szeretne csökkenteni. Letelepedési engedélyhez viszont csak az juthat, aki bizonyítani tudja, hogy életvitelszerűen Magyarországon él, és el is tudja tartani magát, azaz van munkája. Ez nem minden átköltözni szándékozónak megy könnyen, továbbra is lesznek tehát olyanok, akik csak évek múltával juthatnak el addig, hogy egyáltalán beadhassák kérelmüket a magyar állampolgárságért.

Bár megmozdult valami, egyelőre semmit nem lehet tudni Gyurcsány Ferenc ötpontos nemzetpolitikai programjának (HVG, 2005. január 22.) másik két eleméről, a határon túli magyar kisebbségek közjogi státusáról, valamint a számukra biztosítandó EU-konform magyar útlevélről. E feladatot január 31-éig kellett volna megoldania az Igazságügyi és a Külügyminisztériumnak, ám egyelőre nem készültek el a munkával. Nincs is könnyű dolguk: szakértők szerint szinte teljesen kizárt, hogy más országok állampolgárainak úgy lehessen magyar útlevelet adni, hogy azt az EU is elfogadja.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
37 éves, évtizedek óta fogságban él, 137 tagú család tagja, mi az?

37 éves, évtizedek óta fogságban él, 137 tagú család tagja, mi az?

200 milliót ad a kormány az iraki jezidiek támogatására

200 milliót ad a kormány az iraki jezidiek támogatására

Mire kinyitotta a kaput az autós, már nem volt mivel beállni – videó

Mire kinyitotta a kaput az autós, már nem volt mivel beállni – videó

Máltán szállhatnak partra a mentőhajón rekedt menekültek

Máltán szállhatnak partra a mentőhajón rekedt menekültek

Visszamenőleg ígér ingyenparkolást Zuglóban a fideszes jelölt

Visszamenőleg ígér ingyenparkolást Zuglóban a fideszes jelölt

Egymillió eurót nyer, aki bebizonyítja, hogy Bielefeld nem létezik

Egymillió eurót nyer, aki bebizonyítja, hogy Bielefeld nem létezik