December óta öt hajléktalan családnak lett otthona a Heves megyei Tarnabodon a szociális tárca befogadófalu-programja segítségével. A többség megtalálta helyét, beilleszkedett a településen, de akadt olyan is, akit eltanácsoltak.

Tarnabod nem most lett befogadófalu, már harminc éve az - mondják az itt élők. Akkor, amikor a Tarna folyó 1974-ben elmosta a szomszédos Tarnazsadány cigánytelepét, s egy párthatározat nyomán hatvan-hetven roma családot telepítettek be az addig tisztán magyarlakta - s akkor még gazdag - faluba. Noha azóta is nyugodtan élnek itt egymás mellett a roma és nem roma lakosok, ez a változás jelentette a falu végét; ekkor kezdődött az elvándorlás s az elszegényedés - mondta a HVG-nek Pető Zoltán, a község budapesti rendőrből lett polgármestere.

A település nem zsákfalu, ám szerencsétlenségére minden fontos főút elkerüli. Hiába az M3-as autópálya közelsége, arról ugyanis csak 7 kilométeres kerülővel lehet a faluba eljutni. Az elzártsághoz pedig a végső lökést az adta, hogy évekkel ezelőtt megszüntették a helyi buszjáratot. A Budapesttől 107 kilométerre lévő, hétszáz fős település ma már szépnek sem mondható: húsz romos ház csúfítja a község képét, jólétről pedig már csak a 60 százalékos munkanélküliség miatt sem lehet beszélni. Nem is bírt a sok problémával a jelenlegi polgármester elődje, aki 2001 augusztusában azért mondott le, mert érezte, nem ura már a helyzetnek.

Nemigen volt tehát min gondolkodni, amikor az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium hajléktalan családokat befogadó falut keresett. Pető szerint a falu lakói is tudták - leszámítva nyolc-tíz, mindennel elégedetlen embert -, ha nem történik semmi a községben, nekik akkor sem lesz jó, a programmal viszont esélyt kapnak. Így - a Máltai Szeretetszolgálat (MSZ) és a szociális tárca képviselőinek legnagyobb meglepetésére - egyáltalán nem ütközött lakossági ellenállásba, amikor egy falugyűlésen a község elöljárói azzal álltak elő, Tarnabod lehetne a program kísérleti terepe.

Az MSZ, a Tutor Alapítvány, a Hajléktalanokért Közalapítvány és a szociális tárca közös terve szerint összesen húsz, átmeneti szálláson vagy utcán élő családot költöztetnek Tarnabodra, akik egy jó állapotú házat kapnak, hozzá tartozó nagy kerttel. Az egyébként vidéki gyökerekkel rendelkező családoknak - amelyekkel kezdetben három hónapra, majd később három évre szóló szerződést kötnek - nem kell lakbért fizetniük. Vállalniuk kell viszont, hogy a família legalább egy tagja munkát vállal - ha ilyet nem talál maga, a helyi önkormányzat által biztosított közmunkaprogramban kell részt vennie -, továbbá hogy rendben tartják a házat, és művelik a kertet. Utóbbival egyébként elvben nem is lehet gond: itt ugyanis kifejezetten jó minőségű a föld, a beköltözőknek pedig elméleti, tavasztól pedig gyakorlati oktatást is szerveztek Bálint gazda, azaz Bálint György segítségével. A szükséges vetőmagot és palántákat is a program keretein belül kapják. Jövőre állatokat is kell majd tartaniuk a beköltözőknek, de csak azok után, hogy a takarmányt már megtermelték hozzá. Minden család két mangalicát és ötven csirkét kap, s ezeket tilos levágni, de a tojásokat és a második szaporulatot már minden további nélkül elfogyaszthatják.

A község egyébként véletlenül lett újra befogadófalu. Vecsei Miklós hajléktalanügyi miniszteri biztos - egyben az MSZ ügyvezető alelnöke - fejében még csak kósza gondolat volt a befogadófalu-program terve, amikor egy asszony, Lakatos Judit élettársával és négy gyerekével a gyámhivatal elől ide menekült még tavaly ősszel. Azt a víz és villany nélküli irodaházat ugyanis, ahol korábban éltek, lebontatta a tulajdonosa, s Lakatos aláírta azt a papírt, amely igazolta, hogy van hová menniük (ellenkező esetben intézetbe kerültek volna a gyerekek). Tarnabodon 70 ezer forintért vettek egy egyszobás, rozoga házat, amelynek az első komolyabb vihar levitte a tetejét. Itt talált rájuk ősszel Vecsei, aki már korábban is rendszeresen látogatta és segítette őket. Tulajdonképpen e kapcsolat nyomán indult be az a 30 millió forintos állami program, amelynek kormányzati elfogadottságát nagymértékben segítette, hogy ez mindenképpen olcsóbb megoldást jelent, mint ha a szociális intézményrendszeren belül helyeznék el az érintett családokat. A programra szánt pénzből például mindössze tíz családot lehetne egy éven át ellátni egy átmeneti szálláson.

Az első házat Lakatosék kapták, az ötödik család múlt szerdán költözött Tarnabodra. Sápi Mária öt gyerekével és férjével Kerekegyházáról érkezett. Decemberben a tévében hallottak a programról, és a helyi családsegítőn keresztül, személyes látogatások és hosszas beszélgetések, majd két hónapos várakozás után jutottak el odáig, hogy már nem egyetlen szobában kénytelenek meghúzódni heten. Egy férfit viszont már el kellett tanácsolni a faluból; "túlságosan passzív volt", ezért gondolták úgy a szervezők és a családja is, hogy könnyebb lesz nélküle.

Tarnabodra azonban nem csupán új családok költöztek, hanem élet is. Az önkormányzattal kötött megállapodás szerint ugyanis a helyiek is megkapják azt a szociális segítséget, ami az újaknak jár. Ha más megoldás nincs, az alapítványok vállalják át a helyi családok tartozásait, jelenleg épp egy elárverezni kívánt házat készülnek megmenteni.

Tarnabod kapott egy falubuszt is, amely nemcsak a legközelebbi vasút- és buszállomásig közlekedik, hanem szükség szerint gyógyszereket is hoz. A polgármester közlése szerint itt már segélyeket is csak végső esetben osztanak: a 107 rászoruló családból ötven embert tudnak közmunkásként alkalmazni, a többiek közül pedig mindenki legalább egy hónapig végezhet közcélú munkát. Májusban megkezdődik az iskolafelújítás is, s ha minden a terv szerint történik, az egykori kastély épülete óvodává alakul, ahol minden gyerek elfér majd.

A településen még nyolc eladó ház van, a programon belül azokat is megveszik a rászorulók számára, csakúgy, mint azokat az ingatlanokat, amelyeken ma még lepusztult épületek állnak. Ezeket eltüntetik, földjüket pedig művelés alá vonják. A szervezők azt remélik, három év múlva a program önjáróvá válik, és a mostani segítők teljesen kivonulhatnak a faluból.

PÁLMAI ERIKA

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Hasznos dologgal újított a CIB Bank, az online vásárlásoknál lesz jó

Hasznos dologgal újított a CIB Bank, az online vásárlásoknál lesz jó

"Mosolyogj vissza rám!" - antirasszista videót közölt a Parno Graszt énekesnője

"Mosolyogj vissza rám!" - antirasszista videót közölt a Parno Graszt énekesnője

Fekete hó borítja Szibéria egyes részeit – videó

Fekete hó borítja Szibéria egyes részeit – videó

Kíváncsi kecske lépett be egy győri boltba, a pénztár is nagyon érdekelte

Kíváncsi kecske lépett be egy győri boltba, a pénztár is nagyon érdekelte

Egy névelő okozott lengyel-izraeli válságot

Egy névelő okozott lengyel-izraeli válságot

Az EU-t okolja a MÁV a Verseny utcai áldatlan állapotokért

Az EU-t okolja a MÁV a Verseny utcai áldatlan állapotokért