Több tízmilliárd forintos költségvetési pluszkiadással, netán az orvosi ügyeleti rendszer összeomlásával riogatnak a Veszprém Megyei Munkaügyi Bíróság egy még nem jogerős döntése nyomán. Amennyiben ez mintaítéletté válik, az ügyelet minden óráját munkaidőként kell elszámolni.

Tavaly május elsejéig, az EU-csatlakozásig visszamenőleg szeretnék megemeltetni és kifizettetni az orvosi ügyeletek díját azok a doktorok, akik pert indítottak önkormányzatok és kórházak ellen. Ha minden érintett perelne és nyerne, akkor a Magyar Orvosi Kamara (MOK) számításai szerint legalább 25 milliárd forint többletfizetség járna az elmúlt egy évben teljesített ügyeletekért. Márpedig ez történne, ha e szolgálatot az Európai Bíróság ítélete, nem pedig a hatályos hazai törvények szerint számolnák el (lásd Uniós iránymutatás című írásunkat).

A kamara mindenesetre máris bátorítja az orvosokat, indítsanak minél több helyütt pert - jelenleg 4-5 folyamatban lévő eljárásról tudnak. A Somogy megyeiek például elnökségi ülést hívtak össze, eldöntendő, melyik kollégájuk vállalja a faltörő kos szerepét. Mánya Kristóf gyermekorvos - korábban fideszes parlamenti képviselő - munkáltatója, a gyöngyösi kórház ellen nyújtott be keresetet, amelyben kevesli az ügyeletért kapott összeget. Bíróságra ment 44 veszprémi vállalkozó háziorvos is, mivel egy éve nem tudnak megállapodni tiszteletdíjukról a városi önkormányzattal.

A MOK Veszprém megyei szervezetének két aktivistája kezdeményezte azt az eljárást is, amelyben a múlt héten a munkaügyi bíróságon már elsőfokú - bár közbenső - ítélet is született. Az ügy kapcsán reflektorfénybe került felperes, a balatonedericsi önkormányzattal közalkalmazotti munkaviszonyban álló Marosy György háziorvos azt sérelmezte - mondta el a HVG kérdésére -, hogy miközben az önkormányzat elrendelheti az ügyelet teljesítését, a délutántól másnap reggelig tartó 16 órás készenlét idejének csak az egynegyedét fizették ki.

Nem biztos, hogy szerencsés választás volt, amikor a magát perszervezőnek mondó Antal Szalmás Tamás vállalkozó háziorvos, aki nem kívánt nyilatkozni a HVG-nek, éppen Marosyt választotta felperesnek. A balatonedericsi doktor, aki Horváth Balázs országgyűlési képviselő (most független, korábban MDF), illetve testvére, a Veszprém Megyei Bíróság elnöke, Horváth György unokaöccse, ha akart volna sem tudott a háttérben maradni. Így az is nyilvánosságra került, miért is indított fegyelmit a doktor ellen a közelmúltban a munkáltatója. Németh József, Balatonederics polgármestere a HVG kérdésére elmondta, a fegyelminek az az előzménye, hogy tavaly november 22-én hiába keresték az orvost hivatalos ügyben, munkaidejében éppen másodállásban gyógyított a keszthelyi kórházban. Ráadásul a polgármester szerint 2003-ban előfordult már, hogy a közalkalmazottként dolgozó Marosy doktor - kötelezettsége ellenére - nem tájékoztatta munkaadóját, az önkormányzatot a vállalt különmunkáról.

A polgármester azt is állítja, hogy a tavaly júniusban indított munkaügyi pernek, illetve a fegyelmi eljárás novemberi megkezdésének nem volt köze egymáshoz. Ugyanakkor furcsállta, hogy még javában folytak a tárgyalások a térség 34 településének ügyeleti ellátásáról, amikor a felperes már a munkaügyi bírósághoz fordult. Az érintett önkormányzatok egyébként utóbb abban egyeztek meg a központi ügyeletet ellátó orvosok képviselőivel, hogy 2005. január 1-jétől az ügyeletben töltött minden egyes órát 50 százalékkal megemelt, bruttó 1800 forintos díjjal fizetnek ki. Így egy-egy háziorvosra átlagosan havonta két hétköznapi és egy hétvégi ügyeletet jut.

A korábbi klasszikus vidéki ügyeleti rendszerhez képest, amelyben ki-ki a saját körzeti orvosát hívhatta éjjel-nappal, az alapellátás 1992-es privatizálását követően lényegesen csökkent a doktorok munkaterhelése. A zömében vállalkozó orvosokkal kötött megállapodások alapján ugyanis lehetőség szerint mindenütt igyekeztek központosítani a munkaidőn túli ellátást. Az egészségügyben dolgozó közalkalmazottak jogállásáról szóló 233/2000-es kormányrendelet szerint az ügyeleti időnek csak a 25 százaléka számít bele a munkaidőbe; ha teljes egészében figyelembe vennék, az nem csak az ellátásért felelős önkormányzatokat hozná nehéz helyzetbe. A heti munkaidő ugyanis az EU-normákkal egyezően Magyarországon sem haladhatja meg féléves átlagban a 60 órát (40 óra rendes munkaidő, 8 kötelezően elrendelhető és 12 óra önként vállalt túlmunka), így a többletbevétel-szerzés lehetősége is csökkenne. A heti három ügyelet nem 12 órát számítana, hanem 48-at, amiből az is következne, hogy önként vállalt kórházi munkára vagy például szakrendelésre alig maradna "időkeretük" a háziorvosoknak.

Azt, hogy hány orvost érintene és mekkora költségvetési többletkiadást jelentene az ügyeleti idő "átminősítése", legfeljebb csak megsaccolni lehet. Arról ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) nincsenek adatai, hogy hol mennyi pénzt kapnak az orvosok. Az országban lévő 5308 alapellátási praxishoz tartozó lakosságra mindenesetre 441 orvos "ügyel" naponta - derül ki a KSH egészségügyi statisztikai évkönyvéből. Ugyaninnen tudható az is, hogy évente 1,5 millióan keresik fel a munkaidő után és éjszaka dolgozó doktorokat, 100 ezer betegért mentőt kell küldeni, és 600 ezer beteget otthonában látogat meg az ügyeletes.

Az is ismert, hogy az OEP a háziorvosi szolgálatra 2005-ben 60 milliárd forintot fordíthat, ebből 8 milliárd forint jut az ügyeleti díjak kifizetésére. A biztosítónál egyébként nem is munkaidővel, hanem az ellátott lakosságra fejenként 38-68 forint közötti normatív költséggel számolnak. Ezt az összeget az önkormányzatok többnyire "saját zsebből" - nem ismert mértékben - egészítik ki, hogy találjanak vállalkozót e feladat ellátására. Emiatt még csak megközelítőleg sem lehet tudni, hányan vállalnak ügyeletet kényszerből, töredék munkaidőre kiszámolt fizetségért.

A kórházak esetében sem áll sokkal biztosabb lábon a becslés: a fekvőbeteg-ellátásra évi 300 milliárd forint OEP-pénz jut. Ebből hozzávetőleg 140 milliárd lehet a bruttó alapbér, és a 42 milliárd forintot is elérheti az ügyeleti díj. Ennek megoszlása azonban meglehetősen nagy szórást mutat: az idősebb orvosok kevesebbet ügyelnek, és jövedelmük kisebb hányadát jelenti ez a bevétel, míg a fiatalokra havonta akár 5-6, alkalmanként 16 órás ügyelet is jut, így egy fiatal szakorvos 130 ezer forint bruttója mellé további 90 ezret kereshet meg. Az alvásra, pihenésre időt nem engedő hajtós ügyeletek jó részét már eddig is műszakká szervezték a kórházak, a nyugalmasabb ügyeletekért pedig sokaknak megérte a munkabér 50-70 százalékában megállapított bér. Ha ezt a rendet bírósági döntések alapján meg kell változtatni, nem biztos, hogy az orvosok anyagilag jól járnak, ugyanakkor az egészségügy nem fogja tudni "előteremteni" azt a néhány ezer orvost, aki a megkurtított munkaidőalap miatt hiányozni fog az ellátásból.

GÁTI JÚLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Társadalom

Uniós iránymutatás

Idézheti-e közvetlenül egy magyar törvényszék az Európai Bíróság (EB) valamely korábbi ítéletét, vagy ehelyett...

A kampányidőszak kezdete előtt kikerültek a Fidesz plakátjai a VI. kerületben

A kampányidőszak kezdete előtt kikerültek a Fidesz plakátjai a VI. kerületben

A jelek szerint nagyon ráijesztett Putyinékra az orosz ellenzék új arca

A jelek szerint nagyon ráijesztett Putyinékra az orosz ellenzék új arca

Szükségszállást nyitottak a Soroksári úti háztűz miatt

Szükségszállást nyitottak a Soroksári úti háztűz miatt

Halála előtt két nappal rendelkezett busás vagyonáról Epstein

Halála előtt két nappal rendelkezett busás vagyonáról Epstein

Többlettel zárta a költségvetés a második negyedévet

Többlettel zárta a költségvetés a második negyedévet

Rámérnek Grönlandra a NASA kutatói – az eredmény kulcsfontosságú lehet a Föld jövője szempontjából

Rámérnek Grönlandra a NASA kutatói – az eredmény kulcsfontosságú lehet a Föld jövője szempontjából