Hamarosan kiderülhet, mennyire mer baloldali lenni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Hamarosan kiderülhet, mennyire mer baloldali lenni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányfő ugyanis - még sportminiszterként - 2004. januári, Merjünk baloldalinak lenni! című vitairatában (HVG, 2004. január 31.) radikális pártfinanszírozási reformra tett javaslatot "a Harmadik Köztársaság megerősítése" érdekében, márpedig várhatóan még ebben a hónapban a kormány elé kerül Petrétei József igazságügy-miniszter párttörvény-módosítási javaslata. Korántsem biztos azonban, hogy ami egy feltörekvő politikus röpiratában ötletként felbukkan, az egy kormányjavaslat részeként a T. Ház elé is kerül.

Gyurcsány annak idején nagy lépésekkel akart haladni a "demokratikus és nyílt pártverseny" megteremtése érdekében. A parlamenti választási kampány állami támogatására például nem kevesebbet ajánlott, mint hogy emeljék ötvenszeresére a választási években a jelöltek alapján járó költségvetési apanázst, ami a 2002-es 100 millió forintból kiindulva 5 milliárdot jelentene. Nem fukarkodott az állandó - a pártok között a vokseredmény alapján felosztandó - közpénztámogatással sem: az ajánlat szerint három-négyszeresére, vagyis évi 7,5-10 milliárd forintra kellene emelni ezt a keretet. Amire pedig biztosan emlékeztetni fogja az oppozíció, Gyurcsány akkor azt írta: "indokoltnak látszik" a mindenkori ellenzéki pártok "progresszívebb támogatása annak érdekében, hogy ellensúlyozni lehessen a kormányzó pártoknak az állami erőforrások természetes igénybevételéből fakadó egyoldalú előnyét".

A vitairatban megfogalmazott ötletek nem újak, sok tekintetben felidézik például az SZDSZ vagy egyes politikusai korábbi ajánlásait. Igaz, a szabaddemokraták 2000-es programja ennél sokkal óvatosabb volt, elsősorban rövidebb (és így remélhetően olcsóbb) kampányt követelt, s azt, hogy váljék átláthatóvá a pártok gazdálkodása, de megpendítette a kampánypénzkeret növelését is - igaz, csak abban az értelemben, hogy az 1997-ben bevezetett, pártonkénti 386 millió forintos felső határt emeljék fel a háromszorosára. Egyes szabaddemokraták ennél messzebb mentek: Bauer Tamás például Gyurcsányhoz hasonlóan a mainál jóval nagyobb állami támogatás (és szigor) híve (HVG, 1999. július 3.). Ezzel szemben a két nagy párt - az MSZP és a Fidesz-MPSZ - igencsak óvatosan szokott állást foglalni pártfinanszírozási ügyekben.

Ahhoz képest, hogy elvben minden parlamenti erő híve a pártpénzreformnak, nem lesz könnyű az előterjesztők helyzete. Az elmúlt másfél évtized ugyanis azt bizonyította, hogy a nagy egyetértés csak addig tart, amíg a pártok javára kell törvényt módosítani. Így volt ez 1990 nyarán, amikor megengedték, hogy az állami támogatás meghaladhassa egy-egy párt éves bevételének a felét, 1992 végén, amikor eltörölték a pártok áfakötelezettségét, illetve 2003-ban, amikor bevezették a pártalapítványok költségvetési finanszírozását. A kormánykoalíció keze több kérdésben ráadásul meg van kötve: az állami támogatás keretösszegéről a költségvetési törvényben döntenek ugyan, ám a pénzfelosztás módszere, a pártgazdálkodás részleteinek leírása a kétharmados párttörvényben található, tehát a Fidesz-MPSZ-szel mindenképpen meg kell egyezni.

Erre kicsi az esély, mert kevés az idő. A 2006-os választás kampánya - talán hivatalosan is - már az év végén elkezdődik, s ilyenkor minden politikai erő azt kalkulálja ki elsőként, mit hozna neki a tervezett változtatás a következő erőpróbán. A kis pártok például - az eddigi tapasztalatok szerint - minden bizonnyal támogatnák azt, hogy szigorítsák az adománygyűjtést (főleg ha közben az állami támogatás nő), míg a nagyobb "vonzerejű" MSZP és Fidesz-MPSZ aligha lelkesedik majd ezért. Az is figyelmeztető jel lehet az igazságügy-miniszter számára, hogy hivatali elődje, Dávid Ibolya sikertelenül próbálkozott egy hasonló átalakítással - méghozzá ő is egy választást megelőző évben, 2001-ben. Egyébként a körítés is hasonló volt: ahogy most a közéleti tisztaságot szolgáló, egyebek mellett a cégfantomizálók elleni erőteljesebb fellépést lehetővé tevő "Patyolat-törvénycsomag" része lenne a módosítás, az Orbán-kabinet idején a korrupcióval szembeni kormányzati stratégia részeként került volna sor a párttörvény módosítására (HVG, 2001. március 31.). Az idő azonban akkor is kevés volt, még beterjesztett törvényjavaslat sem lett az igazságügyi tárcánál megfogalmazott elképzelésekből.

Az akkori ötletek azonban nem merültek feledésbe. A Petrétei-terv egyik biztos pontja, a kettős könyvvitel bevezetése a pártoknál, már a 2001. júliusi minisztériumi kormányelőterjesztés-tervezetben is szerepelt. Ez nem meglepő, hiszen a számviteli szabályok pontosításának szükségességét az Állami Számvevőszék a kilencvenes évek elejétől minden adandó alkalommal hangsúlyozza. Nem új idea az sem, hogy tegyék részletesebbé a nyilvánosságra hozandó pártmérleget, például azzal, hogy nevesíteni kelljen a kis összegű bevételek forrását is (jelenleg magyar adományozók neve 500 ezer, külföldieké 100 ezer forint alatt maradhat homályban; a 2001-es elképzelés szerint a belföldiek esetében 10 ezer forint lett volna a küszöb, míg a határon túlról érkező pénzek forrását értékhatárra tekintet nélkül közzé kellett volna tenni). Másfél évtizede újra és újra felbukkanó elgondolás az is, hogy vezessék be a pártcégek továbbtársulási tilalmát, vagy hogy dolgozzák át az e vállalkozásokra vonatkozó szabályokat.

E pontosító ötletek elfogadtatása nem reménytelen a kétharmados többség megszerzése érdekében tartandó pártközi tárgyalásokon. Igazi izgalmakat az okozna, ha a kormányjavaslatban visszatérnének a 2004. eleji Gyurcsány-elképzelések. Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak, a kormány aligha lesz olyan bátor, hogy azzal álljon elő az év végén - vagyis a kampány kezdetén -, hogy a pártok kapjanak az eddigi gyakorlatból kikövetkeztethető 2,6-2,8 milliárd forint helyett 13-15 milliárd forintot a 2006-os választási évre.

JUHÁSZ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Itthon

Bolygó hollandi

Holland rendőrök segítségével, Amszterdamban fogta el a rendőrség a 2000 óta szökésben lévő Varga Tamást, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját. Vargára kétszer 2,5 évi börtön vár Magyarországon, harmadik, milliárdos áfacsalási perét még nem kezdték el tárgyalni.

A megkínzott állatokért tüntettek országszerte

A megkínzott állatokért tüntettek országszerte

A klímaváltozással új szúnyogfajok is érkeznek. Ez veszélyes!

A klímaváltozással új szúnyogfajok is érkeznek. Ez veszélyes!

Az utolsó utáni esély: sikerült petesejtet kinyerni az utolsó két északi szélesszájú orrszarvúból

Az utolsó utáni esély: sikerült petesejtet kinyerni az utolsó két északi szélesszájú orrszarvúból

Ferenc pápa is megszólalt az amazóniai erdőtüzek miatt

Ferenc pápa is megszólalt az amazóniai erdőtüzek miatt

Kopasz és Csipes is aranyérmes, megvan az első olimpiai kvóta

Kopasz és Csipes is aranyérmes, megvan az első olimpiai kvóta

Kim Dzsong Un rakétákat lövöldözött a Japán-tengerbe

Kim Dzsong Un rakétákat lövöldözött a Japán-tengerbe