Nemcsak nagyközség, hanem elvileg bármelyik falu is kérheti ezentúl várossá nyilvánítását, ha az Országgyűlés megszavazza három szocialista képviselő törvényjavaslatát. Az idén kivételesen meg is hosszabbítanák - május 31-éig - a pályázatok benyújtásának határidejét.

"Őseink iránti kötelezettségünk, hogy visszaszerezzük a régi rangot" - jelentette ki a HVG-nek Molnár József, a városi címre aspiráló somogyi község, Böhönye polgármestere. A jelenleg 2500 lakosú hajdani mezőváros kilátásai régen voltak olyan jók a magasabb közigazgatási sarzsi elnyerésére, mint éppen most: egy több jogszabály módosítását indítványozó törvényjavaslat szerint a jövőben a 2871 hazai község bármelyike megpályázhatja a városi címet. Ez a jog jelenleg csak a 161 nagyközséget illeti meg Magyarországon.

Amit most három szocialista képviselő akar, azt éppen az első MSZP-SZDSZ koalíció szüntette meg 1994-ben. A rendszerváltást követő első években még minden falu kérvényezhette előléptetését, "ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolta". A Horn-korszak kezdetén végrehajtott törvénymódosítás voltaképpen létszámlimitet kívánt bevezetni: a várossá nyilvánításnak akkor előfeltételévé tett nagyközségi címet - az önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény (ötv) szerint - csak a legalább 5 ezer lakosú települések nyerhetik el.

Ennek ellenére az utóbbi tíz évben nem kevesebb mint 35 olyan település is városi alapító oklevélhez jutott, amelynek lélekszáma nem éri el az ötezer főt (lásd táblázatunkat). Ezek a helységek "történelmi jogon" rendelkeztek - a szocializmus idején megszerzett - nagyközségi titulussal. Sőt az elmúlt évtizedben néhány 1-2 ezer lakosú település (Pálháza, Visegrád, Zalakaros) is beverekedte magát az új városok közé, miközben sok száz ennél nagyobb lélekszámú község intézményesen ki volt zárva az előléptetés lehetőségéből.

A nagyközségi numerus clausus eltörlésével persze tovább hígulhat a városok mezőnye. A rendszerváltás óta így is több mint megduplázódott a városok száma: 1989 előtt 126, jelenleg viszont már 274 település rendelkezik ilyen titulussal. A városi oklevelek inflálódását jelzi, hogy az előléptetett falvak ma már általában nem rendelkeznek olyan intézményekkel (középiskola, bíróság, kórház), amelyek a magyar városokat az 1980-as évek elejéig valóban várossá tették. Az eddigi dömpingnek újabb lökést adhat, ha ezentúl a községek is ostromolhatják a kormányzatot a büszke címért.

A belügyi tárca kívánságára ezért a Farkas Imre, Jauernik István és Suchman Tamás által jegyzett törvényjavaslatba egy olyan passzus is bekerült, amely rögzíti: milyen kritériumoknak kell megfelelniük ezentúl a városaspiránsoknak. E szerint az előléptetés "alapvető feltétele", hogy a pályázó egyebek között mentőállomással, rendőrőrssel, középiskolával rendelkezzen, s legalább a központja városias jellegű legyen. E kritériumok rögzítésével a közigazgatási szakértők régi óhaja teljesül.

Más kérdés, miként érinti majd e rendelkezés azokat a településeket, amelyek a mostani törvénymódosítástól remélik álmaik valóra váltását. A fenti előfeltételeknek ugyanis nem lesz könnyű megfelelni, azokat a jelenlegi városok egy része sem tudná teljesíteni. Az előterjesztést aláíró képviselők azonban nem aggódnak emiatt - derült ki a HVG-nek nyilatkozó Jauernik István szavaiból. Sőt a honatyák kifejezett optimizmusát jelzi, hogy a városi pályázatok benyújtásának határidejét az idén (január 31-e helyett) kivételesen május 31-éig meghosszabbítaná az előterjesztés.

Az, hogy a községek előtt újra megnyílik-e a várossá válás lehetősége, most főként az ellenzéken múlik. Az 1990-1994 közötti szabályozás visszaállításához a kétharmados ötv-t is módosítani kell. A parlamenti vita során a Fidesz-MPSZ nem is mulasztott el emlékeztetni arra, hogy az előző ciklusban a baloldal megakadályozta az ötv korrekcióját, amikor az Orbán-kabinet megyei városi rangot kívánt adományozni Esztergomnak (HVG, 2001. február 3.). Nem biztos azonban, hogy az egykori sérelem okvetlenül megpecsételi majd a jelenlegi törvényjavaslat sorsát, amelyről várhatóan még áprilisban megtartják a végszavazást. Böhönye község várossá nyilvánítását ugyanis több szocialista politikus, például Lamperth Mónika belügyminiszter és Kolber István regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter mellett a térség parlamenti képviselője, a Fidesz-MDF színeiben megválasztott Szászfalvi László is erősen szorgalmazza.

BABUS ENDRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Jogtalanul hoztak be négy iraki gyermeket Magyarországra, felfüggesztettet kaptak

Jogtalanul hoztak be négy iraki gyermeket Magyarországra, felfüggesztettet kaptak

Több mint 12 ezer lőfegyvert adtak le az új-zélandiak a christchurchi merénylet után

Több mint 12 ezer lőfegyvert adtak le az új-zélandiak a christchurchi merénylet után

Megjelent Szijjártó testvére a kamionsportban, ömlik az állami pénz

Megjelent Szijjártó testvére a kamionsportban, ömlik az állami pénz

Kínának teljesen át kell szabnia a csodafegyverét?

Kínának teljesen át kell szabnia a csodafegyverét?

E-cigaretta miatt kerülhettek kórházba ötvenen Amerikában

E-cigaretta miatt kerülhettek kórházba ötvenen Amerikában

Szándékosan gázoltak el két izraeli fiatalt Ciszjordániában

Szándékosan gázoltak el két izraeli fiatalt Ciszjordániában