Hatvan napon belül új elnököt kell választania a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének, miután a két éve megválasztott Heisler András lemondott. A távozás mögött a szervezet apparátusát vezető Zoltai Gusztávval való konfliktusa áll.

Alig több mint két év után bedobta a törülközőt Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke. Pedig tapasztalt vezetőnek számított már megválasztásakor is a magyar zsidóság legfontosabb szervezetében (HVG, 2003. április 10.), hiszen előtte hat évig elnökségi tag, majd négy évig alelnök volt. "Pontosan csak elnökségem ideje alatt láttam át, mi történik a Mazsihiszben, korábban nem voltam a részletek birtokában" - jellemezte a helyzetet a HVG-nek a lemondott elnök, akinek utódjáról hatvan napon belül kell határozni.

Heisler távozásához a szervezet ügyvezető igazgatójával, Zoltai Gusztávval való konfliktusa vezetett. A Mazsihiszt (illetve jogelődjét) 1989 óta szinte teljhatalommal vezető Zoltai a korábbi elnökökkel is meglehetősen rossz viszonyban volt, mind Feldmájer Péter, mind Tordai Péter szembekerült vele. Az elnökök azonban sohasem tudtak fölé kerekedni. Ennek a Mazsihisz sajátos felépítése a magyarázata. A zsidó történelmi felekezetként is működő szervezetben ugyanis mind az elnököt, mind az ügyvezető igazgatót - akik mindketten világiak, a rabbik nem vesznek részt a vezetésben - a közgyűlés választja, azaz ők azonos legitimitásúak. Az elnök azonban csak társadalmi munkában tölti be a tisztséget, míg az ügyvezető igazgató főállású alkalmazottként az apparátus első embere, s így valóban mindig az ő kezében futnak össze a szálak.

Zoltai ellenfelei általában azt szokták felhozni, hogy nem enged betekintést a Mazsihisz és az ügyvezető igazgatóként szintén általa vezetett Budapesti Zsidó Hitközség ügyeibe. Még az elnöknek sincs teljes rálátása arra, mi is történik pontosan a Mazsihisz mintegy 3 milliárd forintos éves költségvetésének egyes tételeivel (korábban volt olyan vezető, aki külső számvizsgálatot kérve szerette volna ellenőrizni az apparátust, ám nem sikerült ezt kiharcolnia). Heisler megválasztásakor e problémát egy új alapszabály megalkotásával vélte megoldani, amelyet egy év alatt sikerült is tető alá hozni és a közgyűléssel elfogadtatni.

A hatáskörök rendezése mellett fontos volt annak eldöntése, mi is egyáltalán a Mazsihisz: zsidó vallási közösség vagy társadalmi ernyőszervezet, amely minden zsidó kötődésű egyesületet, alapítványt, hitközséget befogad? Mivel a Mazsihisz az állammal folytatott tárgyalásokon az egész zsidó közösség nevében lép fel, s az állami támogatások is hozzá futnak be, logikus lett volna az is, hogy ernyőszervezetként működjön. Ám azzal, hogy a Mazsihisz magát csak hitközségek szövetségének tartja, nemcsak világi, de vallásos zsidó csoportokat is kirekesztett, így például nem tagja az egyre szélesebb körben ismert lubavicsi mozgalom vagy például a női rabbit magáénak tudó egyesület, mert a Mazsihisz mögött álló neológ rabbik nem támogatták felvételüket (HVG, 2003. január 18.).

Az új alapszabályban sikerült rendezni a vezetői hatásköröket, s tételesen szerepel például benne, hogy az ügyvezető igazgató csak bizonyos összeghatárig - szerződéskötésnél például 5 millió forint - dönthet egyedül anyagi kérdésekben, a felett már be kell vonnia az elnököt is. Miután ezt sikerült Heislernek elfogadtatnia, tavaly év végén újabb lépést tett Zoltai hatalmának korlátozása felé: kezdeményezésére leváltották gazdasági főtanácsadói posztjáról az ügyvezető igazgató jobbkezét, Hajabács Júliát.

Heisler a múlt héten úgy vélte, itt az ideje Zoltai menesztésének. "Több szakmai gondot jeleztem az igazgató úr felé, jegyzőkönyvbe is foglaltattam, de különösen a gazdálkodás átláthatóságát tartottam volna fontosnak morális és gazdasági szempontból egyaránt" - sorolta főbb kifogásait Heisler. A nyílt konfliktushoz végül az vezetett, hogy az elnök - mint mondta - "rossz hírét" keltő akciókról szerzett tudomást. Zoltai eltávolítására az adott volna Heislernek lehetőséget, hogy az alapszabály szerint az elnök az ügyvezető igazgató munkáltatója. Az azonban, hogy továbbra is a közgyűlés választja, kiutat kínált Zoltainak: miután az elnök múlt kedden egy magánbeszélgetésen felkérte, hogy menjen nyugdíjba, hiszen elmúlt 70 éves, ő rögtön rendkívüli közgyűlést hívott össze.

A hirtelen összerántott közgyűlés pénteken össze is ült. Bár az elnök hangsúlyozta, az alapszabály előírja, hogy a tanácskozást legkésőbb a megkezdése előtt tíz nappal kell összehívni, mégis megtartották a közgyűlést, s azon megerősítették pozíciójában Zoltait. Heisler a HVG kérdésére elmondta, hogy az ország legnagyobb zsidó szervezetével szemben nem kíván jogi útra lépni. A közgyűlés döntésére az elnök lemondásával reagált, s azt több felszólaló határozott kérésére sem vonta vissza.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Társadalom

A Rumbach-alku

Továbbra sem tudni, mi lesz Magyarország egyik legszebb zsinagógájának, a Rumbach Sebestyén utca 11-13.

Hétfőn nyit a rendbe tett Keleti pályaudvar

Hétfőn nyit a rendbe tett Keleti pályaudvar

Keresztelő volt ma az Orbán családnál

Keresztelő volt ma az Orbán családnál

Több választó is arra panaszkodott, hogy nem kapták meg az értesítőt

Több választó is arra panaszkodott, hogy nem kapták meg az értesítőt

Tarol a Fidesz a Facebookon

Tarol a Fidesz a Facebookon

Dúró Dóra szerint az RTL cenzúrázza a pártját

Dúró Dóra szerint az RTL cenzúrázza a pártját

Letartóztatták az újpesti autókereskedő feltételezett gyilkosait

Letartóztatták az újpesti autókereskedő feltételezett gyilkosait