Menedzserszemléletű vezetőket szán a külföldi magyar kulturális intézetek élére a kultusztárca. A pénzszűke miatt ismét előkerült az a terv is, hogy kulturális attasék váltsák ki az intézeteket.

Az állami költségvetés nehéz helyzete kreatívvá teszi a minisztériumok irányítóit. A kulturális tárcánál például - nem lévén pénz magyar intézetek nyitására több olyan országban, ahol az külpolitikai és kultúrdiplomáciai okokból szükséges lenne - úgynevezett virtuális kulturális intézetek felállításán gondolkodnak. Magyarul ez annyit tesz, hogy a minisztérium elővette azt az 1996-ban már felbukkant ötletet (HVG, 1996. augusztus 24.), hogy kulturális attaséi hálózatot hoz létre, kiváltandó egyes intézeteket. Az erről szóló rendelettervezet már közigazgatási egyeztetésen van.

A felmelegített elgondolás szerint azokban az országokban, ahol fontosnak tartják ugyan a magyar kultúra intenzív jelenlétét, de nincs pénz intézet alapítására-működtetésére, olyan kulturális szakembereket alkalmaznának diplomataként, akik a protokolláris feladatok mellett a magyar kultúra menedzselését is ellátnák. Schneider Márta, a tárca helyettes államtitkára a tavasszal már kifejtette a parlament kulturális bizottságának ülésén, hogy "ha összehasonlítjuk, mi az, amit el lehet érni egy kulturális intézettel, milyen költségvetési vonzata van egy intézet létesítésének, és mi a gyakorlati eredménye, (...) azt kell mondjam, hogy lényegesen takarékosabb megoldás az, ha van egy-egy erős kulturális attasé".

Ilyen attasét neveznének ki a HVG információi szerint például két szomszédos fővárosba, Zágrábba és Belgrádba. Az tény, hogy nehezen érthető, mi az indoka annak, hogy Pozsonyban és Bukarestben van, míg a horvát és a szerb fővárosban nincs magyar kulturális intézet - hacsak az nem, hogy pénz soha nem került rá. A szomszédos országokban tervezett posztok létesítése egyébként szorosan összefügg a magyar külügyi prioritásokkal. A Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága a nyugat-balkáni orientációt, valamint a szomszédság- és magyarságpolitikát tekinti most ilyennek. Mindezt természetesen csak azután, hogy az olyan "kötelező feladatok", mint a brüsszeli intézet megnyitása vagy a New York-i épületének Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által való felavatása, már megvalósultak.

A kultúra szerepe az Európai Unión belül egyre fontosabb lesz, hiszen az egységesülő Európában a teljes nemzeti szuverenitás szinte egyedül a kultúra területén marad meg, s "ma külföldön mindenütt jól láthatóan, dinamikusan növekszik a kulturális diplomácia jelentősége" - mondta a HVG kérdésére Csorba László, a római magyar kulturális intézet igazgatója. Jelenleg azonban a magyar erőfeszítések hatékonysága hullámzó. Az intézethálózat a kilencvenes évek második fele óta a kultuszminisztériumhoz tartozik, s az intézetigazgatók ugyan diplomáciai státust kapnak, ám az, hogy milyen szoros a kapcsolatuk a külüggyel, voltaképpen esetleges. Viszályforrás lehet az is, hogy a klasszikus külügyesek lenézik a kultúrdiplomáciát, míg a kulturális életből jöttek gyakran tájékozatlansággal, sőt kulturálatlansággal vádolják a külügyeseket.

"A kultúrdiplomácia a külpolitika része, ezért az intézményrendszernek is ehhez kell igazodnia" - mondta a HVG kérdésére Pröhle Gergely, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese, aki a kultusztárca Orbán-kormány idején volt közigazgatási államtitkáraként, majd berlini és berni nagykövetként mindkét területet megismerte. Véleménye szerint át kellene venni a német szisztémát, ahol a külügy fennhatósága alá tartozó Goethe Instituthoz tartoznak a külföldi német intézetek. A tárca szerepének erősítésével módosulhatna az a gyakorlat, hogy ma szinte minden igazgató a saját feje után megy, s úgy állítja össze a programokat. "A külügy alakítja ki az ország külpolitikai stratégiáját, s ehhez kell alkalmazkodnia a kulturális diplomáciának is" - mondta Pröhle.

Az intézetek egyik legfontosabb feladata az országimázs javítása lenne. Ehhez azonban éppen a legfontosabb hiányzik: a pénz. Az igazgatóságnak tavaly 3,057 milliárd, idén 3,126 milliárd forint jut, s ebből kell fenntartania a 18 intézetet (lásd táblázatunkat) s finanszírozni a programokat. Csakhogy a működtetés költségei - a bérköltségektől a telefonszámlákig - levonása után a programokra már alig marad keret. Schneider Mária tavasszal az összes költség egyötödére tette a programokra fordítható pénzt, ám gyakran ez is csak különböző pályázatokból, miniszteri keretekből jön össze.

Az intézetvezetők persze próbálkoznak. Krasztev Péter, a nemrég kinevezett pozsonyi intézetigazgató a HVG-nek elmondta, hogy egy szlovákiai civil szervezet segítségével például alapítványt igyekeznek létrehozni, amely már nemcsak szlovákiai forrásokhoz, de az unió és a visegrádi országok közös pénzalapjaihoz is fordulhatna. "Számos programunkat partnerintézményekkel szervezzük, akik így komoly részt vállalnak a költségekből" - ismertetett egy másik megoldást Kiss Ilona, a moszkvai intézet vezetője. A legbüszkébb könyvkiadási programjukra, amelyet magyar részről fordítói támogatással és a nyomdai költségek egy részének átvállalásával segítettek, s így sikerült 15 magyar könyvet oroszul kiadni, további tíz pedig előkészületben van. Rómában a magyar állam legértékesebb külföldi ingatlana, a Palazzo Falconieri ad arra lehetőséget, hogy a magyar intézet pluszbevételekhez jusson. "Szerződést kötöttünk egy céggel, hogy olyankor, amikor nekünk nincs rendezvényünk, programokat szervezhet termeinkben" - ismertette a bevételszerző lehetőségeiket Csorba, s hozzátette, hogy a palota vonzó hely a filmesek számára is, ami további fontos pénzforrást jelent.

Bozóki András miniszter újabb intézetvezetői kinevezései azt sejtetik, nemcsak pénzhiány, hanem koncepció is van a menedzselésre épülő kulturális diplomácia ötlete mögött. A tárcavezető több alkalommal is nyilvánvalóvá tette, hogy másként látja a kulturális irányítás feladatait, mint elődei. Míg eddig az intézetvezető kiválasztásában az volt a fő szempont, hogy megfelelő kulturális ismereteik, ha lehet, tudományos végzettségük, kapcsolataik és jó diplomáciai kvalitásaik legyenek, addig a miniszter Derdák Andrásnak, a párizsi magyar intézet leendő új vezetőjének kinevezése után azt nyilatkozta: azért tartotta pályázatát jobbnak a többiekénél, mert "az ő kultúrafelfogása (...) a nyitott ház koncepciójára épül, amit én a magam részéről vallok, és hozzám is közelebb áll". Derdák utána ki is fejtette, hogy a magyar intézetek igazgatóinak legfőképpen jó szervezőnek kell lenniük. Krasztev pedig egyik interjújában azt mondta, hogy a puccos, ám esetenként diszfunkcionális intézetek helyett kisebb, csak szervezéssel foglalkozó irodákat lehetne létrehozni.

A miniszter lényegében kultúráról vallott felfogásához keresett megfelelő embereket, s azokat részben meg is találta. Nyilvánvalóan engedményt kellett tennie azonban például a varsói kinevezés esetében, ahová a szocialisták által favorizált Gordon István került. A HVG lengyelországi információi szerint ez ellen onnan hivatalosan nem tiltakoztak ugyan, ám a diplomáciában számos megoldás ismert a rosszallás kifejezésére, s a lengyelek e lehetőségeket ki is használták. Baráti beszélgetésekben például több diplomata is a magyarok értésére adta, hogy e kinevezést a lengyelek roppant rossz néven veszik, sőt lengyel diplomáciai körökből származó értesülés szerint még Marek Belka miniszterelnök is szóvá tette a nyolcvanas években már ott szolgált Gordon kiküldését.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Jemenben megfelelő megoldást találtak a sáskajárásra

Jemenben megfelelő megoldást találtak a sáskajárásra

Ilyen lehet az új Macbook Pro

Ilyen lehet az új Macbook Pro

Különleges manőverek Ferihegyen: egyre többször kell megszakítani a leszállást

Különleges manőverek Ferihegyen: egyre többször kell megszakítani a leszállást

Nem adja fel a Kétfarkú: visszaépítik az éjjel lebontott buszmegállót

Nem adja fel a Kétfarkú: visszaépítik az éjjel lebontott buszmegállót

Busásan megtérültek a koncertek, ennyit kaszáltak tavaly a magyar sztárok

Busásan megtérültek a koncertek, ennyit kaszáltak tavaly a magyar sztárok

Ha letöltötte ezt a Chrome-bővítményt, törölje le gyorsan

Ha letöltötte ezt a Chrome-bővítményt, törölje le gyorsan