Nem lehet automatikusan megvonni az elítéltek szavazati jogát - mondta ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy angol eset kapcsán. A döntéshez való igazodás szükségessé tenné a magyar alkotmány módosítását is, erre azonban a közeljövőben nincs remény.

Börtönlakók ezrei perelhetnék sikerrel a magyar államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az alkotmány szerint ugyanis a rács mögött ülő jogerősen elítéltek nem voksolhatnak, ám az ilyen általános tiltás ellentétes a választásokhoz való joggal - derül ki a strasbourgi bíróság döntéséből, amit egy emberölésért elítélt brit férfi beadványa nyomán hozott.

Az 50 éves John Hirst baltával meggyilkolta szállásadónőjét, ezért 1980-ban életfogytiglanra ítélték, ahonnan 2004 májusában feltételesen szabadult. A rács mögött jogi képzettséget szerzett férfi még elítéltként kérvényezte, hogy szavazhasson a választásokon, és amikor ezt a kérését elutasították, pert indított, amely egészen a legfelsőbb brit jogi fórumokig jutott. Hirst hazai pályán mindenütt vesztett, ezután fordult a strasbourgi bírósághoz. Ügyvédei azzal érveltek, hogy a szavazati jog megtagadása ellentétben áll a börtön, illetve a szabadságvesztés rehabilitációs funkcióival, és nincs bizonyíték arra, hogy a bűnmegelőzést segítené. "Amikor az ember börtönbe megy, a szabadságát veszti el, de ez nem azt jelenti, hogy minden jogától megfoszthatják" - tette hozzá beadványában Hirst.

A londoni kormány ezzel szemben azt hozta fel, hogy akik olyan súlyos bűncselekményt követnek el, amelyet szabadságvesztéssel büntetnek, erre az időre automatikusan elvesztik azt a jogukat is, hogy beleszóljanak a társadalom életének alakulásába. A hivatalos álláspont szerint a szavazati jog megvonása a büntetés jogos, megérdemelt része, még akkor is, ha ezt a bíróság ítélete külön nem mondja ki. Ez az 1870-es úgynevezett megfosztási törvény lényege, s az 1983-as választási törvény is rögzíti a rabok szavazási tilalmát - magyarázták a brit állam jogi képviselői.

A döntés szigetországi fogadtatása vegyes volt, egyebek mellett azért, mert az az angol választási rendszerben akár egy-egy parlamenti mandátum sorsát is megfordíthatja. A Sheppey-szigetek kapcsán például a Daily Telegraph emlékeztetett rá, hogy a három helyi börtönben 2200 elítélt van, miközben a jelenlegi parlamenti képviselő mindössze 79 szavazatos többséggel nyert. Ennek ellenére az emberi jogi bíróság számára is elfogadható megoldás megtalálása nem ütközhet különösebb nehézségbe. Az angolok válogathatnak a minták közül: az európai államok jelentős része nem tiltja az elítélteknek, hogy szavazzanak, 12 országban pedig csak részben korlátozzák ezt a jogot (lásd az Európai változatok című írásunkat).

"A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy ésszerű időközönként, titkos szavazással szabad választásokat tartanak olyan körülmények között, melyek a törvényhozó testület megválasztását illetően biztosítja a nép véleményének kifejezését" - áll a Rómában 1950-ben született, az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 1. kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikkelyében, s éppen ez az, amelynek megsértését a Hirst-ügyben megállapította az emberi jogi bíróság. A szavazati jog nem kiváltság, ugyanakkor nem is abszolút jog - hangsúlyozta a testület. Elismerték, hogy korlátozott mértékben lehet szűkíteni, s azt is, hogy e körben széles mérlegelési jogot kell hagyni az államoknak. Azt azonban nem tartják elfogadhatónak a bírák, hogy büntetését töltő elítéltet automatikusan kizárjanak a szavazásból.

Mérlegelési lehetőséget a magyar alkotmány sem hagy. Az alaptörvény kimondja ugyanis, hogy nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti, függetlenül attól, hogy miért marasztalták el (az előzetes letartóztatottak természetesen voksolhatnak). Ez a tilalom mindenkire vonatkozik, nemcsak azokra, akiket a bíróság mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától is eltiltott. "A szavazati jog megsértése miatt még nem nagyon panaszkodtak, sokkal inkább a lehetetlen börtönkörülmények jelentenek problémát" - adott magyarázatot Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Mindezek mellett a jogvédők a készülő új büntetés-végrehajtási kódex társadalmi egyeztetésén is felvetették, hogy célszerű lenne a jogsértő vokskorlátozás megszüntetése.

Az Igazságügyi Minisztériumban most tanulmányozzák a strasbourgi döntést. Kondorosi Ferenc, a tárca közigazgatási államtitkára szerint nyilvánvaló, hogy alkotmánymódosításra van szükség. Elképzelhető megoldásnak tartja, hogy az alaptörvényből kivegyék a tiltást, a közügyektől való eltiltás hatályát pedig automatikusan kiterjesszék a szabadságvesztés időtartamára (most külön döntés születik róla), ugyanakkor ezt a büntetési formát csak a legsúlyosabb (például az emberölések vagy a terrorcselekmények), valamint az állam és a közbizalom elleni cselekmények elkövetőivel szemben alkalmaznák. A megoldás persze nincs közel: az alkotmánymódosításhoz az összes képviselő kétharmadának támogatása szükséges, amit - főleg választások előtt - nem könynyű megszerezni.

A HVG által megkérdezett politikusok visszafogottan értékelték a strasbourgi döntést. Vastagh Pál, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának MSZP-s elnöke szerint az elítéltek szavazati jogának korlátozása nemcsak jogi, hanem politikai-társadalmi kérdés is, a lehetséges megoldásokat így alapos előkészítő munka során kell megtalálni. "Annak semmi esélyét nem látom, hogy a kérdéssel még a választások előtt foglalkozzon a parlament" - vázolta a közeljövő kilátásait Vastagh. Nem látja szükségét azonnali intézkedésnek Répássy Róbert (Fidesz-MPSZ) sem. A magyar alkotmány ellentétes ugyan a római egyezmény szövegével, viszont a joggyakorlat nem az, érvelt Répássy. Ő úgy véli, a strasbourgi döntésnek nincs közvetlen hatása, szerinte ugyanis kevés olyan elítélt ül börtönben, akit mellékbüntetésként nem tiltottak el a közügyek gyakorlásától. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács adatai szerint az elítéltek körülbelül 10 százaléka ilyen.

PÁLMAI ERIKA

TÓTH VALI / LONDON

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szúnyogcsípéstől feldagadt a háta egy 4 éves kisfiúnak

Szúnyogcsípéstől feldagadt a háta egy 4 éves kisfiúnak

Karácsony Gergely méhbarát várossá alakítaná Budapestet

Karácsony Gergely méhbarát várossá alakítaná Budapestet

Rákapcsolnak a szúnyogirtásra

Rákapcsolnak a szúnyogirtásra

Hatvanezer dízelautót kell visszahívnia a Daimlernek

Hatvanezer dízelautót kell visszahívnia a Daimlernek

Jövő héten visszatér a kánikula

Jövő héten visszatér a kánikula

Elutasítják a palesztinok a közel-keleti béketerv gazdasági részét

Elutasítják a palesztinok a közel-keleti béketerv gazdasági részét