MIÉP-Jobbik Harmadik Út néven új választási párt próbálja begyűjteni a radikális jobboldali voksokat 2006-ban. A Csurka István nevével fémjelzett szervezet elviheti a Fidesz-MPSZ által kiszemelt szavazatok egy részét.

"Semmi közünk hozzájuk. Nem volt és nem lesz" - áll a MIÉP június 4-én kiadott közleményében a Jobbik Magyarországért Mozgalomról. A helyzet azóta nagyot változott: a két szervezet a múlt héten bejelentette, választási pártot alakítanak a jövő évi megméretésre. A dühödt ellenérzés persze érthető volt az érzelmi alapon politizáló MIÉP-ben, hiszen a Jobbik szinte a volt parlamenti pártból vált ki, elvitte támogatói egy részét, vezetői pedig majdnem kivétel nélkül megfordultak a Csurka István vezette pártban.

Az adok-kapok a két szervezet között éppen ezért régóta megy. Csurka például kedvenc retorikai fordulatával illette a Jobbik politikusait: Kovács Dávid elnököt egyszer Moszad-ügynöknek nevezte, volt, aki csak az MSZP ügynökének számított a MIÉP-elnök szemében, míg a pártjából az idén kivált egyik elnökségi tagnál megelégedett "a Jobbik ügynöke" kifejezéssel. A Jobbik kezdettől vállalt stílusának megfelelően sokkal visszafogottabb volt, főleg Csurka pártvezetési módszereinek tarthatatlanságára mutattak rá.

Elveiből most mégis inkább a Jobbiknak kellett engednie. A szervezetet ugyanis éppen a Csurka-féle MIÉP-pel szemben hozták létre, s a helyére akartak lépni. A mostani összefogással azonban, úgy tűnik, eltemették a korábbi nézeteltéréseket. "Hatodrangú személyes problémákkal nem foglalkozunk" - jelentette ki az új párt, a MIÉP-Jobbik Harmadik Út megalakítását bejelentő sajtótájékoztatón Kovács. A hirtelen jött szövetség azonban annak beismerését is jelenti, hogy nem sikerült a nemzeti radikális szavazótáborban úgy megvetni a lábukat, hogy elfoglalhassák a MIÉP helyét.

Az is igaz viszont, hogy a Jobbik már régóta szorgalmazta, hogy a szélsőjobboldalon található pártok hozzanak létre választási szövetséget, mert csak úgy van esély jó szereplésre a parlamenti választásokon. Már idén tavasszal tető alá hoztak egy megállapodást a szintén a MIÉP-ből kivált tagokat tömörítő Magyar Nemzeti Fronttal, valamint az akkor éppen Réti Miklós vezette FKGP-vel (igaz, ez utóbbiban bírósági ítélet miatt rövidesen elnökváltás következett be, s másfelé kezdtek orientálódni a kisgazdák). A Jobbik a MIÉP-et is felkérte erre az együttműködésre, ám akkor nem járt sikerrel (HVG, 2005. július 9.).

Most viszont Csurka lépett. A Körömi Attila egykori fideszes, jelenleg Jobbik-tag független országgyűlési képviselő közvetítésével létrejött Csurka-Kovács-találkozón aztán sikerült megállapodni a szövetségről. Az új párt megalapítására azért volt szükség, mert így a választási szabályok szerint több mint 5 százalékot kell szerezniük a parlamentbe kerüléshez, míg ha pártszövetséget alkotnának, közös vagy kapcsolt lista esetén 10 százalék fölé kellene jutniuk. A párt képviselőjelöltjeit közösen választják majd ki, mindkét pártnak vétójoga lesz a neki nem tetsző jelöltekkel kapcsolatban. Ha elmérgesedik a helyzet, a két pártelnök - akik egyébként társelnöki tisztséget viselnek majd a Harmadik Útban - veszi kézbe a vitás ügyeket.

Csurka személye ugyanakkor sok bizonytalanság forrása. Amennyire előnyt jelenthet az új párt számára, hogy a nemzeti radikális szavazótáborban még ma is hívószó a neve, annyira komoly problémát okozhat, hogy az elmúlt években a MIÉP számos vezető politikusával elmérgesedett a viszonya. Emellett kiszámíthatatlan is, hiszen minden héten megírja politikai kommentárjait lapjában, a Magyar Fórumban, amelyekkel kész helyzet elé állíthatja majd újdonsült szövetségesét. Nem elhanyagolható az sem, hogy Csurkával az antiszemitizmus vádját is magára húzza az új párt. A Jobbik eddig következetesen kerülte ezt a kérdéskört, korábban Kovács kifejtette, szerinte pártoknak nem is feladatuk ezt boncolgatni. "A Jobbik ezekkel a kérdésekkel tudatosan nem foglalkozik, ám én személy szerint nem tartom antiszemitának Csurka Istvánt, s azt például mi sem fogadjuk el, hogy Izrael Állam bírálata egyben antiszemitizmust jelentsen" - mondta a HVG kérdésére Balczó Zoltán, a MIÉP volt, a Jobbik jelenlegi alelnöke.

Egyelőre nem látni pontosan, mekkora támogatottsága lehet majd az új pártnak. A közvélemény-kutatások csak a 2002-es eredménye alapján a jövő évi választásig mindenképpen állami támogatásban részesülő MIÉP-et jegyzik, leginkább az 1 és 2 százalék közötti sávban, míg a Jobbikra általában nem is kérdeznek rá. Ez azonban csalóka: a már darabokra szakadt MIÉP 2,35 százalékot tudott elérni a tavalyi európai parlamenti választáson, míg a Jobbiknak a szerencsi képviselő-választáson sikerült olyan jelöltet találnia Franka Tibor személyében, aki az első fordulóban több mint 4 százalékot kapott (igaz, a másodikon alig valamivel több mint a felét, Sopronban pedig jelöltjük az 1 százalék körül maradt). A nemzeti radikálisok egy táborba terelése hozhat annyit, hogy megközelítik a parlamenti bejutáshoz szükséges eredményt. Balczó elmondta, ő a MIÉP-től való távozása ellenére éppen azért támogatja az új párt megalakítását, mert a választói fórumokon híveik többször kifejtették neki: ha a nemzeti radikális erők szétforgácsoltak, akkor nem szívesen szavaznak rájuk, mert elvész a szavazatuk.

Az új párt megalakítása nyilvánvalóan annak is tulajdonítható, hogy szimpatizánsaik körében elementáris a felháborodás amiatt, hogy a Fidesz-MPSZ parlamenti képviselőinek jó része és maga Orbán Viktor pártelnök is megszavazta a Románia EU-csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésben. Ez Csurkáék szerint érzékelhető szavazatveszteséget jelenthet a Fidesz-MPSZ-nek, s így a nemzeti radikális tábor gyors összetrombitálásával meg lehet alapozni a sikeres választási szereplésüket.

A Fidesz-MPSZ egyelőre hivatalosan nem reagált az új helyzetre, Pokorni Zoltán alelnök például csak a sajtót hibáztatta, miért foglalkozik annyit az üggyel. Holott nyilvánvaló, hogy a legnagyobb ellenzéki párt nem kerülheti meg a nemzeti radikális összefogást, hiszen ezzel végképp veszni látszik Orbánnak a jobboldali szavazókat egy táborba terelni óhajtó politikája. "Egy a tábor, egy a zászló" - mondta Orbán még 2002-ben, ám azóta ezt az elvet komoly támadások érték, korábban az MDF, most pedig a szélsőjobb részéről.

Persze a Fideszben korábban is felvetődött, hogy kellene egy olyan szatellitpárt, amely a nemzeti radikális szavazatokat begyűjti, hiszen így ők automatikusan középre pozicionálhatták volna magukat a pártpalettán. Erre a MIÉP nem tűnt alkalmasnak, mivel a Fidesz-vezető szemében retorikájával elfogadhatatlan partner a nemzetközi színtéren. A fiataldemokraták ezért erre a szerepre az MDF-et nézték ki, de Dávid Ibolya pártelnök keresztülhúzta számításaikat. Később a 2003 őszén párttá alakuló Jobbik volt olyannak tekinthető, mint amely alkalmas lehet a Fidesz-MPSZ helyett a nemzeti radikális tábor megszólítására. Stumpf István exminiszter, Fidesz-közeli politológus 2003 nyarán ki is fejtette, hogy a Jobbikot alkalmasnak tartja önállóan is bekerülni a parlamentbe, ennek azonban alapfeltétele, hogy egy előre egyeztetett átfogó stratégia keretében együttműködjön a Fidesszel. Ez az együttműködés a jelek szerint nem jött létre, valószínűleg éppen amiatt, mert a Jobbiknak láthatóan nem sikerült előretörnie és a MIÉP helyébe lépnie.

Így is kényelmes helyzetben volt eddig a Fidesz-MPSZ, hiszen a darabokra hullott nemzeti radikális jobboldallal nem kellett foglalkoznia, mert nem volt olyan párt, amelynek reális esélye lett volna a parlamentbe jutásra. Ezért e szavazatok nagy része biztosítottnak tűnt a fiataldemokraták számára. A MIÉP-Jobbik-összefogás viszont érzékeny veszteséget okozhat a Fidesznek, amelynek tulajdonképpen két választási lehetősége van. Az egyik szerint meghagyja a nemzeti radikális szavazókat az új pártnak, ezzel azonban kockáztatja sok voks elvesztését, ha a Harmadik Út nem kerül be a parlamentbe. Ha viszont bejut, még nagyobb dilemmában lehet majd a Fidesz-MPSZ, mivel előfordulhat olyan helyzet, hogy Csurkával kellene együttműködnie a kormánytöbbség megteremtése érdekében. A fiataldemokraták másik lehetősége, hogy megpróbálják elcsábítani a nemzeti radikális választókat. Ehhez azonban olyan hangnemet kell megütni, ami egy másik, mérsékeltebb választóréteget elvadíthat a párttól, kétfelé beszélni pedig roppant kockázatos manővernek tűnik.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Etióp keresztény vezetők nyugtatták Orbán Viktort, hogy nem küldenek bevándorlókat Magyarországra

Etióp keresztény vezetők nyugtatták Orbán Viktort, hogy nem küldenek bevándorlókat Magyarországra

A Bataclan-merénylet áldozataként ismertek el egy férfit, aki azóta lett öngyilkos

A Bataclan-merénylet áldozataként ismertek el egy férfit, aki azóta lett öngyilkos

1989: amikor egy mosógépért három hónapig kellett dolgozni

1989: amikor egy mosógépért három hónapig kellett dolgozni

Videón, ahogy kirabolnak egy Práter utcai dohányboltot

Videón, ahogy kirabolnak egy Práter utcai dohányboltot

Ha Firefox van a számítógépén, most azonnal frissítse

Ha Firefox van a számítógépén, most azonnal frissítse

Fotók: Egy autós letarolta a benzinkutat Martonvásárnál

Fotók: Egy autós letarolta a benzinkutat Martonvásárnál