Katasztrófaturizmus helyszíne lett a Hejce község melletti Borsó-hegy, ahol január végén lezuhant a szlovák légierő AN-24 típusú személyszállító repülőgépe. A baleset okainak kivizsgálása mellett a mentés körülményei is számos kérdést vetnek fel.

Egyre többen látogatnak el a Hejce melletti Borsó-hegyre olyanok, akik saját szemükkel szeretnék látni a január 19-én Pristinából Kassára tartó, ám Zemplénben szerencsétlenül járt szlovák repülőgép katasztrófájának színhelyét. A látvány valóban nem mindennapi. Mintha az AN-24-es le akart volna szállni a csúcson található erdőben: az útját jelző folyosóban egyre alacsonyabbra tarolt fák jelzik a gép süllyedését. A hegygerinc másik oldalán nincsenek fák, a szelíd dombokon túl pedig jól látszik Kassa, ahová a gép a végzetes estén tartott. Ha csak tíz méterrel magasabban repül, elkerülhető lett volna a baleset.

A repülőgép maradványainak összegyűjtésekor és Szlovákiába szállításakor viharos idő és nagyon hideg volt. Valószínűleg ez és a sietség akadályozta meg az idevezényelt szlovák katonákat abban, hogy mindent teherautókra pakoljanak. A hegyoldalban még ma is méretes alkatrészeket lehet találni, kisebb darabokkal pedig szinte tele a környék. De még emberi maradványokat, személyes tárgyakat, illetve a géppel kapcsolatos dokumentumokat, térképeket is fellelhetünk a kivágott, kiütött fákkal szabdalt területen. A hó elolvadtával pedig valószínűleg még több holmi fog előkerülni. Ebben bíznak a roncsvadászok is, akiknek a figyelmét idejekorán felhívták a hatóságok, hogy bizarr hobbijuk törvénysértő.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb magyar légi katasztrófáját követő mentés körülményei sem voltak mindennaposak. Bár a nagy erőkkel megkezdett kutatást segítette, hogy egy szlovák mentőhelikoptert irányítottak a baleset feltételezett térségébe, illetve az AN-24-es nyomában volt egy szintén Pristinából indult teherszállító AN-26-os is, a mentést nehezítette, hogy a Hejce község melletti Borsó-hegyre özönlő szlovák és magyar mentőcsapatok járművei a csúszós, jeges úton sokáig képtelenek voltak megközelíteni a balesetet szenvedett repülőgépet. A szűk úton elakadt járművek akadályozták a közlekedést. Az elsők között jutottak a helyszínre a saját terepjárójukkal menteni induló hejcei civilek. A lángoló repülőgéphez gyalogosan érkező tűzoltók kénytelenek voltak kézipalackokkal oltani. Tovább rontotta a helyzetet a közel mínusz 20 fokos hideg, a nagy hó, a sötétség és a mobiltelefonok rapszodikus működése.

"Olyan sehol a világon nincs, hogy egy nehezen megközelíthető, lakatlan helyre zuhant repülőgép mentésénél - amikor az első pillanatokban még azt sem lehet tudni, hogy nincs-e például hadianyag a fedélzeten - rögtön minden úgy menjen, mint egy gyakorlaton" - mondta a HVG-nek Sulyok János encsi rendőrkapitány, aki az elsők között ért a Borsó-hegy tetejére. Szerinte voltak ugyan apró súrlódások a mentésben közreműködők között, de ez ilyen helyzetben elkerülhetetlen. Rétközi Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója ugyanakkor képtelenségnek tartja azokat az újságokban megjelent vádakat, hogy a több tízmillió forintba kerülő tűzoltóautók azért nem tudtak a helyszínre menni, mert nem volt hóláncuk. "Nyilvánvaló, hogy korábban egy csomó olyan eszközt be lehetett volna szerezni, amelynek most nagy hasznát vettük volna" - tette hozzá a parancsnok, aki azt azért elismeri, hogy például a mostani mentésnél nagyon hiányzó fűthető sátrakat más esetekben is jól fel lehetne használni. A balesetben elhunytak földi maradványainak összegyűjtésében közreműködő tűzoltókkal a történet óta pszichológusok foglalkoztak, megelőzendő az ilyenkor szinte törvényszerű poszttraumás állapot kialakulását.

Az AN-24-es fekete dobozának kiértékelése még nem fejeződött be, de a katasztrófa okaival kapcsolatos találgatásokban nincs hiány. Peter Svec expilóta és katonai szakértő több szlovákiai lapban megjelent elemzése szerint a megsemmisült repülőgépnek nem volt korszerű földközelségjelző berendezése, és a pilóták nem gyakorolhatták a rendkívüli helyzeteket, mert az országnak takarékossági okokból nincsen ehhez a típushoz használható szimulátora. Svec szerint a légierőben uralkodó állapotok szoros összefüggésben vannak a balesettel.

Még keményebben fogalmazott a pozsonyi Új Szóban Ivó Samson biztonságpolitikai szakértő, aki egyenesen arról beszélt, hogy nagy valószínűséggel soha nem fog kiderülni semmi konkrétum. "Kompromisszumos, ködösítő jelentés készül majd" - állította Samson, hozzátéve, a mulasztást elkövető pilótákat kegyeleti okokból valószínűleg nem fogják hibásnak kihozni. Ha pedig mégis géphiba lett volna, annak elismerése a régi szovjet eszközök további üzemeltetése mellett lobbizókat hozná kellemetlen helyzetbe. A szakértő szerint ugyanakkor érdemes elgondolkozni az egyedüli szerencsés túlélő egyik nyilatkozatán, amely szerint "a fedélzeten olyan dolgok történtek, amelyek nem egészen voltak összhangban a szokásos fegyelemmel".

A szlovák AN-24-es gép katasztrófájának kivizsgálását nehezíti, hogy csak egy egyszerű fekete doboz volt a fedélzeten, amely jóval kevesebb repülési és műszaki adatot rögzít, mint a mai korszerű típusok hasonló berendezései, amelyek a pilóták egymás közötti beszélgetését is felveszik. Az első információk szerint a repülő jelentősen eltért a megadott iránytól. Később kiderült, hogy a baleset útvonalán is megközelíthető a kassai repülőtér, viszont itt legalább 1400 méteres magasságot kellett volna tartania, hogy a Borsó-hegy csúcsait gond nélkül átrepülhesse. Hogy a pilóták elnézték-e a műszereket, vagy azok nem jó adatokat szolgáltattak, esetleg a gép szárnyai eljegesedtek, vagy a motor mondta fel a szolgálatot, ma még nem világos. Az azonban biztosra vehető, hogy a szlovák vizsgálók kellemetlen kérdéseket fognak feltenni a csekély forgalmú kassai repülőtér légiirányítójának is, akinek figyelmeztetnie kellett volna a - jó látási viszonyok miatt műszeres leszállítás helyett "vizuális megközelítést" jelző - pilótát, hogy túlságosan alacsonyan repül.

PUSZTAI LÁSZLÓ

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Úgy tűnik, bekeményítettek a szabálytalankodó kamionosokkal szemben

Úgy tűnik, bekeményítettek a szabálytalankodó kamionosokkal szemben

Hosszú Katinka klubja vízilabdacsapatot indít

Hosszú Katinka klubja vízilabdacsapatot indít

Ez a böngésző azt is megmondja, ha álhírgyárral vagy propagandistákkal van dolga

Ez a böngésző azt is megmondja, ha álhírgyárral vagy propagandistákkal van dolga

Árulkodó kormányzati számok: az oktatás és az egészségügy 2020-ban és 2021-ben sem kap elsőbbséget

Árulkodó kormányzati számok: az oktatás és az egészségügy 2020-ban és 2021-ben sem kap elsőbbséget

Összehangolják az Echo Tv és a Hír Tv hírgyártását

Összehangolják az Echo Tv és a Hír Tv hírgyártását

A Mészáros-klán ügyesebb a banképítésben, mint a Matolcsy-rokonság

A Mészáros-klán ügyesebb a banképítésben, mint a Matolcsy-rokonság