Nem természeti okai vannak a mind szélsőségesebb árhullámoknak. Sőt a múlt heti, rekordokat döntő tiszai árvíz kedvezőtlen időjárási fejlemények esetén komolyabb pusztításokat végezhetett volna. A helyzet drámaiságát kitelepítések is jelzik.

"Uraljuk a helyzetet" - mondta az árvízi védekezést vezető Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) szóvivője keddi sajtótájékoztatóján a Körös és a Tisza összefolyásánál, a Körös-zugban megrepedt, megcsúszott, megsuvadt gátak emberfeletti munkával végzett megerősítésére utalva. "Nem állítottam, hogy stabilizálódtak volna a gátak, épp ellenkezőleg: búvárok dolgoznak a megerősítésükön, a Csongrád és Szelevény között megcsúszott, 3500 tonnányi töltésre hordott több ezer tonnányi ellensúly dacára is szinte libikókázik a gát teteje" - jelezte Reich Gyula a helyzet drámaiságát.

A Körös-zug három településéről a kezdeti vonakodás után a hét elejéig két és fél ezer embert telepítettek ki. A legmélyebben fekvő Szelevényt a múlt pénteken evakuálták, miközben Pánczél Ferencnek, a község független polgármesterének olyan rémhíreket kellett cáfolnia, hogy megkezdődtek volna az előkészületek a Körös-gát átvágására. Épp ellenkezőleg: kedden már négy és fél ezren dolgoztak a védműveken. A töltések a vízügyi szakemberek szerint azért kerültek kritikus állapotba, mert a folyó szabályozásakor mintegy 30 kilométeres szakaszon 32 holtágat vágtak át, ahol a gátak alatt homokos, laza maradt a talaj. Ezen a víz könnyebben keresztülhatol, ami akár a gát repedését is okozhatja. Az átázott gátak pedig már több helyen is suvadnak, azaz a mentett oldalon leválnak, s lecsúsznak. A falu határában a legutóbbi, 2000-es árvíz is megrogyasztotta két helyen a töltést, s most ugyanazon a szakaszon, csak más pontokon repedt meg pénteken, szombaton, majd vasárnap a gát, s a rendkívül lassú apadás miatt a falu újabb repedésektől tart. A község korábban nem kért támogatást a Tisza-Körös környéki gátak megerősítésére. "Rábíztuk a vízügyi szakemberekre annak megítélését, mit kell tenni a töltésekkel, ők azt nálunk sokkal jobban tudják" - mondta Pánczél.

Valójában elhanyagolta a mellékfolyók védelmét a kormány, az utóbbi négy évben inkább a Tisza felső szakaszán építette ki a szükséges paraméterekre a töltéseket, ott a Szamos gátjait is feljavította. A Körös-zug elöregedett védműveinek felújítása azonban nem szerepelt a közeljövő terveiben. Márpedig a modellszámítások szerint gátszakadás esetén az 1200 lakosú Szelevénynek szinte csak a templomtornya állna ki a vízből, a 2 ezer fős Tiszasas felét s az 1157 fős Csépa kis részét is elvinné az ár. A múlt pénteken megkezdték a kitelepítést, Szelevényből például Kunszentmártonba. "Saját felelősségünkre maradunk, aláírtuk a papírt" - mondta pénteken kisírt szemmel az egy Körös melletti házban lakó Cseri Lászlóné, miután tízéves kislányukat már elküldték a rokonokhoz Kiskunhalasra, de szombaton, amikor egy újabb gátszakasz is megcsúszott, a nagyobbikkal együtt ők is menekülőre fogták. A folyótól alig 15-20 méterre lakó Krucsó Zoltánné szerint viszont "ide akkor sem jön a víz, ha átszakad a gát". Mások is reménykednek: 2000-ben is nagy volt az árhullám, akkor is megtámasztották a gátat, és kibírta. Cseriék, másokhoz hasonlóan, nem akarták házukat őrizetlenül hagyni, noha a rendőrség - mint Muhoray Árpád tábornok az OMIT múlt szombati sajtótájékoztatóján kijelentette - őrzi a hátrahagyott javakat. A hét végén pszichológusok igyekeztek megnyugtatni az embereket, arról győzködve őket, hogy saját érdekükben mielőbb hagyják el a térséget. Hétfőre Szelevény lakosságát gyakorlatilag kitelepítették, csak kétszázan maradhattak, ők is csak azért, mert részt vettek az árvíz elleni védekezésben. Az állatokat is elszállították, a több ezer szárnyast, a több száz tehenet, birkát, disznót úgynevezett evakuációs központokban helyezték el.

Közben szombaton Tiszasason nekiláttak egy második védvonal építésének, több százan hordták a homokzsákokat az alacsonyabb fekvésű területekre. A viszonylag nyugodt faluból kevesen mentek el, bízva abban, hogy nem szabadul el a víz. Errefelé 2000-ben is kritikus volt a helyzet, amikor egy hatalmas, töltésszakadással fenyegető buzgárt fogtak meg a Tiszán, ekkor közel 40 ezer homokzsákot építettek be. Az akkori erőfeszítések azonban eltörpülnek a mostaniak mellett 6 ezer katona van szolgálatban, napi 2500-3500 fős váltásokkal, a vízügyi szolgálat szervezésében 12 600-nál is többen dolgoztak a hét elején. A honvédség hét helikoptert és 22 lánctalpas úszó járművet, kompokat is bevetett.

Bár a Tisza a hét elején már Csongrádnál és Szegednél is apadni kezdett, a vízszint azonban szokatlanul lassan csökken, így a hét végéig is eltart, mire a töltésekre nehezedő víz nyomása már kevésbé fenyeget újabb árvízi "jelenségekkel", suvadással, a gátak törésével.

Az árhullám lassú levonulásának két oka is van - magyarázta a HVG-nek a Vituki Kht. két szakembere, Bartha Péter és Bálint Gábor. Ritkán fordul elő, hogy a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén egyszerre kezdődjék az intenzív olvadás. Rendszerint a Kárpátok alacsonyabb lejtőin olvad előbb, március elején, a Dunán csak március végén, áprilisban. Az idén március derekáig mindkét vízgyűjtőn még nőtt is a hóban tárolt vízkészlet, amelynek mennyisége a sokéves átlag másfélszerese - a Tisza vízgyűjtőjén a kétszerese - volt, s ez majdnem egyszerre zúdult le. Az alsóbb szakaszokon egyre kisebb esésűek a folyók, ide érve a víz összetorlódott, Mohácsnál például áprilisban két napon át tetőzött, 8-án és 9-én, ami régi vízügyi szakemberek szerint szokatlan jelenség. A lassan levonuló Duna - amelynek árvize egybeesett a Száváéval, így Belgrádtól fölfelé "állt" a folyó - képtelen volt befogadni a Tisza másodpercenként 4 ezer köbméteres hozamát, a visszaduzzadt Tisza pedig a Körös árhullámának levonulását késleltette (lásd térképünket a 96. oldalon).

A vízállások történelmiek ugyan, a levonuló víz mennyisége azonban a Tiszán már régóta nem dönt csúcsot. Hat éve Szolnoknál 132 centiméterrel magasabban tetőzött a folyó az 1970. évi nagy árvíz idején mért legmagasabb szintnél, pedig hozama nagyjából ugyanakkora volt. A múlt heti új tetőzési rekordok sem társultak hozamcsúcsokkal. "A vízgyűjtőn elterülő felvízi országokban nagy területeken módosultak a földművelési módok: sok legelőből szántó lett, némileg az erdők területe is csökkenhetett. Ezáltal a lehullott csapadék gyorsabban jut a felszíni vizekbe, kevesebb szivárog a talajba. Ráadásul az 1990-es években elkezdték az elhanyagolt gátakat rendbe tenni, Ukrajna 2012-ig szóló árvízvédelmi terv megvalósításába fogott. Így a mederbe érkező víz a szűkebb hullámterek közé szorítva hamarabb ér a magyar határra" - fejtegették a Vituki szakemberei, a vízállási előrejelzéseket megalapozó modellek gazdái. Állításukat látszik alátámasztani, hogy korábban számos esetben az ukrajnai vagy a romániai töltések szakadása után ott kiáramló víz csökkentette a magyar gátakra nehezedő nyomást. Hasonló hatást néhány óráig Szegeden is érezni lehetett: a múlt héten néhány centit átmenetileg csökkent a vízszint, miután a határ túloldalán, néhány kilométerrel lejjebb átszakadt egy nyári gát, és néhány száz hektár vajdasági lakatlan árteret elöntött a Tisza.

A Vásárhelyi-terv, a Tisza szabályozásának 2003-ban elfogadott kormányprogramja szerint véget kell vetni a hullámtér évszázadok óta tartó szűkítésének, helyenként ki kell engedni a folyót, hogy egykori ártere egy részét visszafoglalja. Persze, csak ott, ahol ebben a terület tulajdonosaival megegyezik az állam, s ilyenkor egyszeri kárpótlás, a tíz-húsz évenként esedékes tényleges elöntéskor pedig kártalanítás jár. Bár a kormány akkor hat árapasztó víztározó építését határozta el 2007-es befejezési határidővel, addigra legfeljebb kettő készülhet el, a felső-tiszai cigándi és a közép-tiszai tiszaroffi.

Ha a - részben a pénz hiánya, részben az egyeztetések elhúzódása miatti - késedelem nem következett volna be, e két, együttvéve 190 millió köbméteres tározó sem adott volna érdemi segítséget az alsó szakaszokon, ahhoz mind a 12 tervezett létesítménynek készen kellene állnia. Sajátos módon az elvi lehetőségek közt vizsgált 32 tározóhelyszín közt szereplő Körös-zugi megvalósítását hátrább sorolták, pedig ha azzal kezdték volna a programot, akkor közel száz tanyasi család birtokának kisajátítása árán végleges gátként épülhetett volna meg a most csak ideiglenesnek szánt második védvonal, megtakarítva a védekezés hatalmas - a Tisza és mellékfolyói teljes vonalán a hét elején a napi félmilliárd forintot közelítő - költségének egy részét. Egy-egy tározó egyébként 7-8 milliárd forintba kerül. Az idei árvízi védekezés számlája - amelynek során már több mint 9 millió homokzsákot használtak fel - eddig, az önkormányzati költségeket nem számítva, több mint 10 milliárd forintra rúg. Pénzhiány ez idáig nem gátolta a munkát, ami már csak a választások miatt is érthető. Az pedig akár a felelős ellenzéki politizálást ígérő fideszes ígéret előzeteseként is felfogható, hogy az ellenzék csak szordínóban támadta a kormányt, amiért elődjénél kevesebbet költött a gátak megerősítésére.

OLÁH ZOLTÁN, SZABÓ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Jóval többen szavaznak, mint öt éve

Jóval többen szavaznak, mint öt éve

1800 négyzetméteres üzem ég Jászladányban

1800 négyzetméteres üzem ég Jászladányban

Hiányzott a busz aljáról egy fedél, bejött a füst az utastérbe

Hiányzott a busz aljáról egy fedél, bejött a füst az utastérbe

Bagi Iván és Nacsa Olivér nagyot kampányolt Orbán Viktor mellett

Bagi Iván és Nacsa Olivér nagyot kampányolt Orbán Viktor mellett

EPP-kampányzáró: Merkel élesen bírálta a nacionalista politikusokat

EPP-kampányzáró: Merkel élesen bírálta a nacionalista politikusokat

Megmenekülhet a sajókazai Ámbédkar Iskola

Megmenekülhet a sajókazai Ámbédkar Iskola