Nem léphet hatályba a nyári felsőoktatásitörvény-módosítás, miután hétfőn az Alkotmánybíróság kilőtte belőle az egyetemek, főiskolák gazdasági tanácsainak biztosított vétójogot. A kormány gyors szövegjavítást ígér.

"A törvényjavaslatban szereplő alkotmányossági aggályt szünteti meg a módosítás" - ezzel az egyetlen sorral indokolta a felsőoktatási törvény módosításához benyújtott javaslatát az a 21 (húsz MSZP-s és Sándor Klára SZDSZ-es) képviselő, akik miatt hétfőn megbukott az alkotmánybírósági vizsgán a jogszabály. A túlbuzgó kormánypárti képviselőknek köszönhetően került be ugyanis a törvény legújabb, júliusban elfogadott módosításába az a bekezdés, amely gyakorlatilag vétójogot biztosítana az egyetemek gazdasági tanácsainak például az intézmények fejlesztéseit, pénzügyeit, gazdálkodását érintő kérdések meghozatalakor. Emiatt nem írta alá, s utalta az alkotmányőrök elé a törvényt Sólyom László köztársasági elnök, szerinte ugyanis mindezzel "egy felsőoktatási önkormányzati szervnek nem minősülő" testület számára tették lehetővé, hogy megakadályozhassa a felsőoktatási intézmények autonómiájába tartozó döntések meghozatalát. Az érvelés meggyőzte az Alkotmánybíróságot (AB).

A kormány eredetileg csupán kezdeményezési (majd később véleményezési) joggal ruházta volna fel a gazdasági tanácsokat, egyebek között az egyetemek és főiskolák intézményfejlesztési tervét, számviteli rendjét érintő s az intézmények szervezetére, költségvetésére vonatkozó kérdésekben. "A mi módosításunk nyomán jobban előkészített anyagok kerültek volna a szenátus elé, az pedig csak jót tett volna az intézményeknek, ha a rektorok és a gazdasági tanácsok rá lettek volna kényszerítve arra, hogy megállapodjanak egymással" - nyilatkozta a HVG-nek Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője. Hozzátéve, szerinte ők éppen gyengítették a kormány eredeti javaslatát. A balul elsült szavazást külön pikánssá teszi, hogy a szocialista többség leszavazta a helyzetet a parlamentben menteni próbáló Hiller István oktatási miniszter, MSZP-elnök módosító javaslatát.

A tárca óvatossága nem volt ok nélküli. A kormányzat 2005 októberében ugyanis kapott már komoly figyelmeztetést az AB-től e körben. A Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter által az egyetemek élén eredetileg elképzelt, külsős tagokból álló, s gyakorlatilag teljhatalmú irányító testületek létrehozását - a korábbi államfő Mádl Ferenc indítványa nyomán - is azzal az indokkal lőtte ki az AB, hogy azok létrehozása sértené a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Ezek után lettek az irányító testületekből jogkörüket tekintve nem túl befolyásos gazdasági tanácsok a parlament által 2005 novemberében elfogadott s a korábbihoz képest igencsak felpuhított, éppen ezért már sokak - például az érintett intézmények - számára is elfogadhatóbb felsőoktatási törvényben.

Az állami - de nem katonai - felsőoktatási intézményekben március elseje óta működő, hét-kilenc fős tanácsok így továbbra is kénytelenek lesznek beérni a már meglévő véleményezési jogkörükkel. Az AB ugyanis nagy többséggel (és Kiss László különvéleményével) jutott arra a következtetésre, hogy a Sólyom által kifogásolt rendelkezés az egyetemi autonómiát érintő kérdésekben biztosít érdemi döntési lehetőséget a gazdasági tanácsok számára, amelyekben viszont külsősök - így az oktatási és kulturális miniszter jelöltjei - is helyet kaptak. Éppen ezért az AB szerint nem gyakorolhatnak az egyetem autonómiája körébe tartozó önkormányzati jogköröket, s nem is akadályozhatnak meg ilyen döntéseket. A bírói testület megítélése szerint akár a felsőoktatási intézmények önállóságának és függetlenségének korlátozását, megszűnését is jelenthetné, ha hatályba lépne a rendelkezés. Kiss László szerint ugyanakkor a kifogásolt rendelkezés nem minden eleme alkotmányellenes, szerinte egyenként kellett volna mérlegre tenni az egyes hatásköröket. A felsőoktatási intézmények számviteli rendje vagy éppen gazdálkodó szervezetek alapítása olyan kérdések, amelyekben nem alkotmányellenes az egyetértési jog biztosítása - érvel különvéleményében.

Szűkszavúan reagált a hétfői döntésre az oktatási tárca: a parlament őszi menetrendjéhez igazodva a lehető legrövidebb időn belül beterjesztik a gazdasági tanácsokra vonatkozó új javaslatukat. Az új felsőoktatási törvény ellenzői - például a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Fidesz és az MDF is - a történtek nyomán viszont végleg elérkezettnek látják az időt arra, hogy a kormány végre újragondolja az egész felsőoktatási törvényt, beleértve a tandíjjal kapcsolatos - és a leghevesebben támadott - rendelkezéseket. Ráadásul a neheze még hátravan a kabinet számára, hiszen még a felsőoktatási törvény alkotmányossági vizsgálata se zárult le. A Fidesz indítványa nyomán a tandíjról is véleményt mond az AB.

PÁLMAI ERIKA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Vége a lezárásnak az M5-ösön

Vége a lezárásnak az M5-ösön

Az orvosok gyakran cselédnek nézik őket, és senki nem vesz tudomást a gondjaikról

Az orvosok gyakran cselédnek nézik őket, és senki nem vesz tudomást a gondjaikról

Megnézte a YouTube-on, hogy kell gyémántot keresni – aztán talált egyet

Megnézte a YouTube-on, hogy kell gyémántot keresni – aztán talált egyet

Van egy perce? Írja be a Google-be ezt a címet, csak aztán nehogy beleszédüljön

Van egy perce? Írja be a Google-be ezt a címet, csak aztán nehogy beleszédüljön

Megkéseltek egy embert egy soproni munkásszállón

Megkéseltek egy embert egy soproni munkásszállón

Egy férfi elfelejtette, hogy házas, ezért újra elvette a feleségét

Egy férfi elfelejtette, hogy házas, ezért újra elvette a feleségét