Vagyonösszetartó, illetékelkerülő családi alapítványok létrehozását is megengedné a készülő új polgári törvénykönyv.

Nem kell majd offshore-tanácsadókra hallgatva egy karibi szigetben vagy éppen Liechtensteinben gondl-kodnia annak, aki szeretné megspórolni az öröklési illetéket, vagy halála után is egyben szeretné tudni a vagyonát gyermekei, unokái javára. Magyarországon is lehetőség nyílik ugyanis családi alapítványok létrehozására - legalábbis az új polgári törvénykönyv (Ptk.) pillanatnyilag társadalmi vita alatt álló tervezete szerint. Ez ugyanis - szemben a mai előírásokkal - már nem követelné meg a közérdekű célt egy alapítvány létrehozásához.

A törvénykönyv készítőit nem a liberalizmus vagy az állami bevételek megkurtításának szándéka vezette. "A közérdekűség követelményének eltörlése már régóta napirenden volt, elsősorban azért, mert a bírói gyakorlat túlságosan kiszélesítette azt" - mondta a HVG-nek Nemes András, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakmai tanácsadója. A bírák szerint ugyanis közérdekű célja lehet annak az alapítványnak is, amely egy kis közösség, adott esetben egyetlen ember érdekét szolgálja. Ilyen például egy súlyos betegségben szenvedő ember gyógyulásának elősegítése, vagy egy tehetséges pályakezdő művész, tudományos kutató képzését támogató ösztöndíj alapítása. A Legfelsőbb Bíróság egy határozatában például kimondta, hogy az alapítványi célok jellege, és nem a támogatottak száma határozza meg a szervezet közhasznúságát. Ennek megfelelően közhasznúnak talált például egy kalcitkristály-gyűjtemény fejlesztésére létrehozott szervezetet.

A szabályok újragondolása melletti másik érv a közhasznú szervezetekről szóló, 1997-ben elfogadott törvény. Az alapítványok létrehozására ösztönző adókedvezmények ugyanis e törvény alapján járnak, így nincs szükség másik szűrőre. Magyarországon 1987 szeptembere óta lehet - az addigi közérdekű kötelezettségvállalást a gyakorlatban fokozatosan felváltó - alapítványt létrehozni, ehhez azonban 1990. február 1-jéig állami engedély kellett. A ma is hatályos, kizárólag "tartós közérdekű célra" létrehozható szervezetekre vonatkozó, s nem túl részletes szabályokat pedig még 1993-ban fogadták el. A jelenlegi Ptk.-ban például egyetlen paragrafus rendezi az alapítványok létrehozásának és megszűnésének módját, az új kódex tervezetében viszont 30 teszi ugyanezt.

A készülő Ptk. szerint - amit a legkorábban 2007 végén fogadhatnak el, s 2010-től lehet hatályos - a jövőben bárki, gyakorlatilag bármilyen célra létrehozhat alapítványt. Az azonban továbbra sem lehet bújtatott vállalkozás, továbbá nem szolgálhatja pusztán az alapító és hozzátartozói anyagi érdekét. Utóbbiak alól azonban lesznek - a jelek szerint igen szélesen is értelmezhető - kivételek. Az alapító például lehet majd kedvezményezett (vagyis az, aki az alapítvány előnyeit élvezi, mondjuk pénzt kap attól), ha a cél az ő tudományos vagy művészeti alkotásainak gondozása. A hozzátartozók pedig akkor lehetnek a haszonélvezők, ha a szervezet célja tudományos, művészeti alkotásaik gondozása vagy éppen a taníttatásuk. Ilyen szervezet létrehozásával a tartási és örökösödési szerződések részbeni kiváltását és a generációkon átnyúló gondoskodást is biztosítani lehet - áll a javaslat indoklásában.

De nem csak az alapítás terén terveznek nagy változásokat. A mai bírói gyakorlat szerint nem lehet az alapítványnak olyan kezelőszerve (kuratóriuma), amelyben az alapítótól függő személyek (rokonok, beosztottak) döntő fölényben vannak. A jövőben viszont a jelenleginél nagyobb befolyásuk lehet az alapítóknak a szervezet működésére azután is, hogy letették az induláshoz szükséges vagyont. Ennek ellenére ma még kérdés, hogy a tervezett változtatások mennyiben növelik majd az alapítványtételi kedvet. A részletszabályok - így például a kapcsolódó adó- és illeték-előírások - tervezete sem ismert még.

PÁLMAI ERIKA

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Polt nem megy raportra

Polt nem megy raportra

Woodstock 50. évfordulójára készült ez a rikítóan színes VW hippibusz

Woodstock 50. évfordulójára készült ez a rikítóan színes VW hippibusz

Minden kivándorlás mögött van egy egyéni sors

Minden kivándorlás mögött van egy egyéni sors

Kétszer annyit költenek az olimpiai életjáradékokra, mint tavalyig

Kétszer annyit költenek az olimpiai életjáradékokra, mint tavalyig

Középiskolai felvételi: nem a teszt rossz, hanem az iskolarendszer

Középiskolai felvételi: nem a teszt rossz, hanem az iskolarendszer

Nem csak az Elios-projektek EU-s támogatásáról mondhat le a kormány

Nem csak az Elios-projektek EU-s támogatásáról mondhat le a kormány