A kisebb tagállamokat olykor próbára teszi, ha a félévente váltakozó uniós elnökségi rotációban sorra kerülve, több...

A kisebb tagállamokat olykor próbára teszi, ha a félévente váltakozó uniós elnökségi rotációban sorra kerülve, több száz fős berepülő újságíróhad által kísért, nagy létszámú nemzetközi diplomáciai eseményeknek kell színteret adniuk. Emberemlékezet óta mégis csak egyetlen alkalommal fordult elő, hogy egy tagállam halasztást kért: ez Portugália volt, amelyre először épp az integrációba való 1986-os belépésével egyidejűleg hárult volna a jelentős közösségi tapasztalatot kívánó elnökségi kötelezettség.

Bár döntéshozó értekezlet egy ideje már nem tartható az elnökséget adó tagállamban, csak Brüsszelben, az elnöki funkciót betöltő kormányok mindig igyekeznek lehetőleg annyi döntés-előkészítő, úgynevezett informális (kormányfői, miniszteri, köztisztviselői, illetve szakértői szintű) találkozót "elvinni" saját városaikba, amennyire csak egy-egy elnökség jellemzően 60-70 millió eurós, a tagállami büdzséből fedezendő költségvetéséből - és persze a helyi lakosság tűrőképességéből - futja. Szlovénia például 12 miniszteri és 150 más értekezletet tart helyben, zömüket a Ljubljanától mintegy 40 kilométerre fekvő Brdóban. Egy-egy tagország elnökségének eredményességét azonban mégsem azon mérik, hogy az ilyen üléseken elég meleg volt-e a leves, hanem azon, hogy az elnökség előre tudta-e vinni az EU ügyeit Brüsszelben. Azaz mit kezdett az elődjeitől megörökölt problémákkal, jól jelölte-e ki a legfontosabb teendőket, képes volt-e konszenzust teremteni a tagállamok között, megfelelően alkudozott-e az Európai Parlamenttel, mindenki megelégedésére kezelte-e a váratlan eseményeket.

Általános vélekedés szerint a kisebb tagállamok elnöksége eddig sokszor azért volt sikeresebb a nagyokénál, mert a kompromisszumépítés érdekében a nemzeti érdekeiket jobban háttérbe tudták szorítani. Sőt az sem ritka, hogy az elnökséget adó tagállam szándékosan "áttolja" utódjára azt az ügyet, aminek speciális kimenetelében különösen érdekelt, hogy azután annál vehemensebben harcolhasson sajátos nemzeti álláspontjáért. "Az elnökség alatt mindenképpen európai és semleges szerepet kell vállalnunk, különben nevetség tárgyává válunk, és attól kezdve a következő öt hónapban semmi nem fog sikerülni" - adott tanácsot a magyar elnökséget előkészítő budapesti konferencián Gregor Woschnagg, Ausztria brüsszeli állandó képviseletének nagy tapasztalatú volt vezetője.

A hat hónapos rotáció okozta szaggatottság enyhítésére 2007 óta - megelőlegezve az elvetélt uniós alkotmányba épített, majd onnan a lisszaboni szerződésbe átemelt szabályt - három egymást követő elnökség összedolgozik, a végrehajtás felelőssége azonban az aktuálisan éppen elnöklő kormányé. A német, a portugál és a szlovén kormány már ennek jegyében produkált közös programot 2006 decemberében. Magyarország a francia-cseh-svéd trojka után a 2010 első felében elnöklő Spanyolországgal és a rá következő Belgiummal lesz egy csoportban 2011 első felében, a közös programot pedig már 2010 elején kell majd ismertetnie az Európai Parlamentben a három ország kormányfőjének. Minden bizonnyal e három elnökség időszakára esik majd a 2014-től kezdődő új hétéves uniós költségvetés vitája, fontos kérdés lesz a balkáni bővítés - esetleg Horvátország csatlakozása -, valamint a lisszaboni programként futó, 2000-2010 közötti uniós versenyképességi projekt jövője. Kormányzati remények szerint ennek budapesti program elnevezésű utódjáról a 2011. márciusi állam- és kormányfői csúcstalálkozón határoznának majd az unió állam- és kormányfői. Az viszont egyelőre kétséges, hogy - mint a Fidesz szorgalmazza - a csoportos elnökség prioritásai közé bekerüljön az etnikai kisebbségek autonómiájának ügye: szinte kizárható, hogy akár Belgium, akár Spanyolország partner lesz ebben.

Minthogy Magyarországon 2010 tavaszán választások lesznek, nemcsak az kérdéses, ki vezeti majd kormányfőként 2011-ben a magyar elnökséget, hanem az is, hogy valójában mi lesz a pontos hatásköre. Amennyiben ugyanis a nemzeti ratifikációk sima lebonyolódásával a lisszaboni szerződés 2009-ben hatályba lép, a spanyol-belga-magyar csoportos elnökség idején már posztján lesz az EU első, két és fél évre megválasztott állandó - nemzetállami terminológiával "köztársasági elnöki" funkciót betöltő - elnöke. Nem tudni azonban, hogy az állandó elnök mennyire "lopja" majd el a reflektorfényt az elnökséget adó tagállam kormányfőjétől, mert a szerződés erről szinte semmit sem mond: annyi biztos, hogy akkor már ő elnökli majd az Európai Tanácsot, vagyis az állam- és kormányfők háromhavonként tartott csúcstalálkozóját. Arról viszont csak mostanában indulnak el a zárt ajtók mögötti tagállamközi alkuk, hogy például érdemben is beleszólhat-e az elnökség programjába, vagy éppenséggel globális ügyekben képviselheti-e az uniót - amivel persze rögtön hatásköri súrlódások is keletkezhetnek a "félretolt" kormányfővel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Hetilap

Felkészülés a magyar EU-elnökségre

Háttérben egyezkednek a pártok a 2011-es magyar EU-elnökség stábjának kiválasztásáról. A kockázattól óvakodó kormányzat a mai közigazgatásra alapozna, míg az ellenzék nyílt versenyt szorgalmaz.

Harrison Ford könnyes szemmel emlékezett Chewbaccára

Harrison Ford könnyes szemmel emlékezett Chewbaccára

Mi van, ha a Brexit után jön a Huxit?

Mi van, ha a Brexit után jön a Huxit?

A Deutsche Bank mégiscsak kiadhatja Trump kölcsönügyleteinek dokumentumait?

A Deutsche Bank mégiscsak kiadhatja Trump kölcsönügyleteinek dokumentumait?

Puzsér Éberség Róbert leleplezi a kapitalizmus macskagyilkos szellemét

Puzsér Éberség Róbert leleplezi a kapitalizmus macskagyilkos szellemét

Itt az új Skoda Superb, akár 55 kilométeres villanyhatótávval

Itt az új Skoda Superb, akár 55 kilométeres villanyhatótávval

Megtette a hatását a Brexit: kevesebb magyar él Nagy-Britanniában

Megtette a hatását a Brexit: kevesebb magyar él Nagy-Britanniában