Az alkotmánybírákra vonatkozó szabály minta lehetne arra, mi legyen azokkal a parlamenti mandátumokkal, amelyek gazdája tartósan képtelen megbízatása ellátására.

HVG
Felmentéssel szűnhet meg a megbízatás, ha az Alkotmánybíróság tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak - az alkotmányőrségre vonatkozó előírás jelzi, nem ismeretlen a magyar jogban az olyan szabály, amely a hivatali helyettes nélküli közszolgák hivatalvesztéséről rendelkezik, például tartós betegség esetére. A Toller-ügy (HVG, 2008. január 19.) körüli maszatolás - például az országgyűlési képviselői jogállás speciális, a munkaviszonytól eltérő vonásainak állandó hangoztatása - ugyanakkor jelzi, ez ügyben több mint hiányos a jogrend.

A parlamenti képviselőség számon kérhető része könnyen felvázolható. Aligha választói túlzás például, ha a törvényhozótól elvárják, hogy szavazzon, szólaljon fel, készítsen indítványokat a T. Házban. Az egyéni választókerületből bejutottak esetében pedig az sem árt, ha időnként találkoznak azokkal, akiknek nevében az Országgyűlésben ülnek. A szavazási összesítésekből látszik, hogy az otthon ápolt Toller László és a kórházban fekvő Horn Gyula a legutóbbi (2007. őszi) ülésszakon egyszer sem szavazott, de betegség miatt az ugyancsak szocialista Szántó János is csak 40 százalékot ért el. Árnyalja persze a képet a fideszes Kósa Lajos esete, jelezve, más oka is lehet annak, ha valaki kerüli az üléstermet. Debrecen polgármestere csak a szavazások 10 százalékában nyomta a gombokat, s egész éves teljesítménye is mindössze 17 százalék volt tavaly (lásd táblázatunkat), ami sokkal rosszabb az előző ciklusban elért 33 százaléknál. Viszonylag gyakori hiányzó volt tavaly a legnagyobb ellenzéki pártból Deutsch-Für Tamás és Orbán Viktor, valamint a Fidesz politikai remetéje, Áder János, ám miután az utóbbi a Ház alelnöke, időnként az ülés vezetése miatt esik ki a voksolásból. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is gyengébben szerepelt, mint akár képviselői tisztet is betöltő miniszterei. A 2007 nyarán kórházba került Horn - akinek tavaly szeptember 20-án kívántak nyilvánosan jobbulást frakciótársai - a mostani, 2006 májusában összeült Országgyűlésben egyszer sem szólalt fel, önálló indítványa nem volt, mindössze egy közös irományt jegyzett 2006 novemberében. A betegség korábban is sokakat gátolt hosszabb-rövidebb ideig a parlamenti munkában. A 2006 júliusában elhunyt Horváth Balázs (Fidesz) például csak a május 16-ai parlamenti nyitóülésen voksolt.

Tény ugyanakkor, hogy a képviselőknek nincs semmiféle "munkaszerződésük", ami felsorolná kötelező hivatali tennivalóikat, kivéve néhány olyan esetet, mint például a vagyonnyilatkozat leadása. Ráadásul a törvényhozók mandátuma szabad, nem hívhatók vissza, politikai számonkérésre csak négyévente van módjuk a választóknak. Igaz az is, hogy a listás képviselők közül a megyei-fővárosi lajstromon lévőkre még csak-csak elmondható, rájuk is szavaznak, ám az országos listáról már mindenki pártja kegyelméből juthat az Országházba, tehát igen laza a közjogi kapcsolatuk a választókkal. Mindez azonban aligha elegendő válasz arra, miért nincs szabály azoknak a mandátumoknak a sorsáról, amelyek gazdája tartósan képtelen megbízatása ellátására.

Az alkotmánybírósági példa kiindulásnak megfelelő lehet, mert legalább a lehetőséget megteremti a felmentésre (amit ott a testület teljes ülése mondhat ki). Nyilvánvalóan járhatatlan az az út, hogy az egyszerű parlamenti többség döntsön az országgyűlési mandátumokról, noha hasonló - bár formális - eljárásra azért van példa: az új mandátumok igazolása. Nem elképzelhetetlen azonban a mentelmi ügyekben érvényes szabályok átemelése: egy fele kormánypárti, fele ellenzéki bizottság javaslatára a Ház kétharmados döntéssel mondhatná ki a végső szót. Erre is van párhuzam: a képviselőség az összeférhetetlenség (kétharmados) kimondásával megszűnik, ha a törvényhozó nem válik meg például egy tiltólistás gazdasági tisztségétől.

Listás képviselőknél persze a pártok is tehetnének lépéseket, hiszen ilyenkor, például ha a képviselő lemond, nem veszítik el a mandátumot, nem kell új választást kiírni, automatikusan új törvényhozót küldhetnek a parlamentbe. Ez azonban - különösen betegeknél - nemcsak az ügy személyes mozzanatai miatt kényes, hanem az anyagiak miatt is. A főállású képviselők többségének családja rászorul arra a tiszteletdíjnak és költségtérítésnek nevezett fizetésre, amit csak addig folyósítanak, amíg valaki tagja a képviselőháznak.

JUHÁSZ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A tiszta orosz olaj egy héten belül érhet Magyarországra

A tiszta orosz olaj egy héten belül érhet Magyarországra

Az online rendelt ételeket és élelmiszereket is vissza lehet küldeni

Az online rendelt ételeket és élelmiszereket is vissza lehet küldeni

Látni akarja az áldozatot? Nem? Akkor, miért fotóz? – Egy magyar sofőrre is kiakadtak a német rendőrök

Látni akarja az áldozatot? Nem? Akkor, miért fotóz? – Egy magyar sofőrre is kiakadtak a német rendőrök

Itt a bizonyíték: a BMW dolgozik a debreceni beruházáson

Itt a bizonyíték: a BMW dolgozik a debreceni beruházáson

A rasztaséf és a nagyi szósza

A rasztaséf és a nagyi szósza

8 percig állt a kisföldalatti, mert egy férfi álldogált a síneken

8 percig állt a kisföldalatti, mert egy férfi álldogált a síneken