Alkalmas lehet-e minőségi képzésre az a felsőoktatási rendszer, ahová szinte minden jelentkező bekerül? - vetődik fel a kérdés az idei felvételi eredmények ismeretében.

Idén gyakorlatilag mindenkit fölvettek, aki egyetemre, főiskolára jelentkezett: a 97 ezer próbálkozóból több mint 94 ezer ma már diákként töltheti napjait. A hallgatók tömeges felvételére az intézmények rákényszerülnek, mivel finanszírozásuk fejkvótaalapú, azaz a hallgatók száma után kapják az állami normatívát. Az egyetemek-főiskolák ezért mindenkit igyekeznek megfogni, aki hozzájuk jelentkezik, bármilyen tanulmányi eredményei vannak is. A minisztérium pedig hagyja ezt, az intézményekre bízva, hogy oldják meg azok a minőségi romlás miatti feszültséget.

Az is a gyengébb diákok felvétele felé nyomja az intézményeket, hogy kevesebb a jelentkező (2005-ben a bejutottak száma magasabb volt, mint most a próbálkozóké), s a felvettek között csökken a költségtérítésesek száma. Pár évvel ezelőtt még a felvettek majdnem fele ilyen volt, ma már csak negyede. Ez jelentős érvágás minden intézménynél, hiszen az egyre kevesebb diák után járó pénzből kellene minőségileg jobb oktatást fenntartani. Vannak különösen kényes helyzetben lévő képzésterületek, ahol már csak amiatt is fel kell venni a gyengébb tanulókat, mert olyan kevés a próbálkozó, hogy egyáltalán nincs túljelentkezés. Ilyen terület mindenekelőtt a természettudományi, a műszaki és a pedagógusképzés (tanítónő- és óvónőképzés). Az első kettőn ráadásul olyan alacsony a jelentkezők aránya, hogy hamvába hullik a minisztériumnak az az igyekezete, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően minél több diák vegyen részt e képzéseken.

A minisztérium láthatóan azt az elvet követte, hogy az államilag finanszírozott nappali képzésre az azonos szakokon igyekezett közel azonos felvételi ponthatárt meghúzni. Ez sok esetben nyilvánvalóan a fővárosi intézményeknek kedvez, ezekbe jelentkezik ugyanis a középiskolákból jó eredménnyel kikerülő tanulók zöme. Néhol ezért el is kellett térni az egyenlősítő elvtől, számos szakon a nevesebb budapesti intézmények minimumpontszáma sokkal magasabb, mint a többi intézményé. A több mint harminc karon indított gazdálkodási és menedzsment szakra felvételizőknek például a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 456, illetve 441 pontot kellett teljesíteniük, míg a szegedi és pécsi egyetemem valamivel 400 alatti, a többi helyen pedig 370 körüli pontszám is elég volt. A Dunaújvárosi Főiskola (DF) esetében a változás mégis azt jelentette, hogy 2006-ban még 153 hallgatót tudott felvenni e képzésére, az idén pedig már csak 21-et. Ennek fejében viszont a természettudományi és műszaki területeken a minisztérium nem ragaszkodott a nagyjából azonos szinten meghúzott ponthatárokhoz, így a DF-en az államilag finanszírozott alapképzésben - egy szak, a gazdálkodási és menedzsment kivételével - elég volt 200 pont alatt teljesíteni.

A jogász szakokon az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 404 pontjával szemben máshol 384 pontban húzta meg a vonalat a tárca. Az ELTE jogi kara így is kellő számú hallgatóra tudott szert tenni, ezért a költségtérítésesek közül is csak a 372 pont felett teljesítő diákokat vette fel, s be is telt a kerete (az intézmények és karok számára központilag határozzák meg, mekkora a kapacitásuk, azaz a rendelkezésükre álló tanári kar és infrastruktúra mellett hány hallgatót vehetnek fel). Nem így a többi jogi karnak: nem egy közülük még a tanulmányi eredményben kettes-hármas szintet jelentő, 160-170 pontig is lement, s még így sem sikerült feltöltenie a keretet.

A természettudományi és műszaki szakokon más a helyzet: a minisztérium hagyta, hogy annyi diákot és olyan eredménnyel vegyenek fel az intézmények, amennyit csak tudnak. Így például az államilag finanszírozott nappali alapképzésben 11 intézményben indított mérnök informatikus szakra a Műegyetemen 366 pont kellett, a Pannon Egyetemen és a Pázmány Katolikus Egyetemen még több mint 300, Debrecenben és Miskolcon több mint 200, míg a többi intézményben még lentebb került a léc.

A 200 pont alatti teljesítménynél az egyik felvételi tárgyból már becsúszhatott egy kettes. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) által kiszámolt adatokból arra a következtetésre lehet jutni, hogy olyan szakok is voltak, ahol a felvettek jegyátlaga éppenhogy elérte a hármast, azaz sokan kettessel kerültek be. A mérnök informatikus államilag finanszírozott képzésbe például a Kecskeméti Főiskolára a 151 bekerült diák matematikajegyeinek átlaga kereken hármas volt, a Gábor Dénes Főiskola hasonló szakára bejutott 165 diáknak is alig magasabb. Egyes egyetemek sem állnak sokkal jobban: a Szegedi Tudományegyetemen például 3,31 a felvett diákok jegyátlaga. Mindez azt jelenti, hogy olyan informatikushallgatókat kezdtek nagy tömegben képezni, akiknek a középiskolai matematikai tudása a közepes szintet sem éri el.

Meglepő, hogy sok diák önként választotta a matematikát felvételi tárgyként. A kereskedelmi és marketing, illetve a turizmus és vendéglátás szakokon idegen nyelvből, szakmai előkészítő tárgyból, gazdasági ismeretekből vagy történelemből való érettségit is választhattak volna matek helyett. Azok, akik például a Károly Róbert Főiskola Gazdasági Karának turizmus-vendéglátás szakjára matematikából felvételiztek, 2,46-os jegyátlagot produkáltak, ennél valószínűleg jobban kellene tudni számolni egy jövendő étterem- vagy szállodaigazgatónak. De a Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Karán sem tűnik soknak a biológia szakon a bekerült diákok 3,18-os jegyátlaga - biológiából.

A felvettek pontátlagait a HVG novemberben megjelenő Diploma 2009 különszáma számára számolta ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ, s ebből látható, hogy a műszaki szakok többségére meglehetősen gyenge középiskolai-érettségi eredményekkel be lehetett jutni (lásd táblázatunkat). A gólyákat persze az intézmények igyekszenek benntartani, már csak anyagi okok miatt is. Ezért első lépésben felmérik tudásukat, s mint azt Kiss Ferenc, a Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Karának dékánja a HVG-nek elmondta, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy "a bekerülő diákok mindössze egyharmada képes elérni az 50 százalékos teljesítményt - legyen az budapesti vagy vidéki felsőoktatási intézmény". Emiatt a hallgatóknak felzárkóztató képzést kell indítani, ami viszont azt jelenti, hogy a közoktatás feladatait kell átvállalniuk az egyetemeknek-főiskoláknak.

A diákok jelenlegi teljesítménye azonban lehet, hogy nem is annyira rossz. "A hallgatók nem érik el a húsz évvel ezelőtti, a mostani oktatóktól akkor megkövetelt szintet. De jobbak, mint akik öt év múlva jönnek. Ebben persze nem a diákok hibásak, hanem a körülmények, amelyek mellett tudásukat megszerzik" - jósolta Erostyák János, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánhelyettese. Majd megnyugtatásképpen hozzátette: "az intézmények érdekeltek ugyan minden diák felvételében, de ha nem adnak értéktelen diplomát gyatra teljesítményért, akkor rendben van a dolog".

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Újabb lépést tettek az Amazonas megmentésére

Újabb lépést tettek az Amazonas megmentésére

Német állampapírral a klímavédelemért

Német állampapírral a klímavédelemért

Egy férfi elfelejtette, hogy házas, ezért újra elvette a feleségét

Egy férfi elfelejtette, hogy házas, ezért újra elvette a feleségét

Tarlós gyűjtötte össze elsőként az ajánlásokat

Tarlós gyűjtötte össze elsőként az ajánlásokat

A Belvárosban elkezdték komolyan venni a kutyák kitiltását parkokból, játszóterekről

A Belvárosban elkezdték komolyan venni a kutyák kitiltását parkokból, játszóterekről

Halálos baleset percekkel az esküvő után

Halálos baleset percekkel az esküvő után