Megerosített hatalmú elnök vezeti majd a tudományos akadémiát, ha a parlament rábólint a kormány tervezetére.

HVG
„Nem biztos, hogy minden területen jelen kell lennünk a kutatásban, erőfeszítéseinket a kor kihívásaira kell koncentrálni, s ez nyilván a kutatóintézeti hálózatunkra is kihat a jövőben” – vázolta az akadémiai kutatótársadalom számára nehéz időket sejtető elképzeléseit a HVG-nek Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Az Akadémiát sokszor nevezték már sztálinista csökevénynek a kutatóintézetek fenntartása miatt, ám a testület berkein belül szinte teljes az egység: a hálózat olyan nemzeti érték, amelyet feltétlenül fenn kell tartani.

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden intézetet úgy és abban a formában kell működtetni, ahogyan ma, sokan már azt is megkérdőjelezik, hogy az MTA fenntartásában kell maradniuk. Az elnök kijelentése mindenesetre előrevetíti: a következő években komoly teljesítményértékelésekre számíthatnak a kutatók, s ennek nyomán újraértékelik egyes intézetek méreteit is. „Nehéz döntés lesz, hol fejlesszünk, honnan vegyünk el forrásokat, de végig kell vinnünk” – mondta az elnök.

A munkához jó apropót szolgáltathat az akadémiai törvény tervezett módosítása, amelyet a múlt héten hagyott jóvá a kormány. A mostani MTA-vezetésnek sikerült ugyanis elérnie a Pénzügyminisztériummal folytatott költségvetési tárgyalásokon, hogy – ha a parlament is rábólint a javaslatra – az intézetek részesüljenek úgynevezett alapellátási támogatásban, amely az intézetek üzemeltetési és személyi költségeit fedezné. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a most erre a célra fordított összegeket automatikusan megkapnák az intézetek, ugyanis csak az általuk vállalt közfeladatokkal arányos költségvetési támogatáshoz jutnának hozzá. A döntés az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa (AKT) nevű szervezet kezében lesz, amely eddig is működött ugyan, ám a jövőben kisebb létszámmal és nagyobb döntési jogkörrel rendelkezik majd.

A rugalmasság érdekében az MTA elnöke támogatja nemzeti laboratóriumok néven nagyobb és koncentráltabb kutatási kapacitások kialakítását, ám Pálinkás szerint „ezt a koncepciót akkor érdemes meghirdetni, ha végig is lehet vinni, de a gazdasági helyzet miatt 2009 nyilván nem ez az év lesz”. Ezért szerinte egyes területeken új kutatócsoportokat kellene létrehozni, amelyeket később tovább lehetne fejleszteni. Sőt az elnök arról is tárgyalt már a kormányzattal, hogy ki kellene választani Magyarországon, illetve külföldön dolgozó mintegy tucatnyi kiemelkedő tudóst, s köréjük szervezni kutatócsoportokat.

A törvénymódosító javaslat nemcsak a kutatóintézetek számára jelent új helyzetet, hanem átrendezi az MTA irányítási viszonyait is. Az MTA vezetése politikusok és tudományos kutatók kritikájára 2006-ban döntött úgy, hogy megreformálja a szervezet tevékenységét, annak érdekében, hogy a kutatás-fejlesztésben be tudja tölteni szerepét. Számtalan javaslat, ötlet született, külön reformbizottságot is létrehozott a testület, s ennek munkája nyomán készült el az MTA-ról szóló 1994-es törvényt módosító javaslat. Tavaly ősszel ezt a változatot a tudománypolitikáért akkor felelős kormánytag, Hiller István oktatási és kulturális miniszter azzal küldte vissza az Akadémiának, hogy olyan tervezetet kíván benyújtani a kormánynak, amelyet meggyőző többséggel támogatnak a testület tudományos osztályai.

Idén májusban Pálinkás – a Fidesz országgyűlési képviselője, egykori oktatási minisztere – lett az MTA elnöke, s még a nyáron megszavaztatta a 11 tudományos osztály képviselőit az általa elképzelt törvénymódosításról. Az akadémiai közgyűlésen szavazásra jogosultak 95 százaléka támogatta az új elnök terveit, amelyet most már Molnár Károly kutatási és fejlesztési tárca nélküli miniszter vitt a kormány elé.

Sokkal nagyobb befolyása lesz az MTA elnökének és elnökségének a szervezet életében, mint eddig, ha a törvénytervezetre rábólint a parlament. Eddig például a főtitkár volt a költségvetési fejezet gazdája, ezentúl az elnök lesz az. Az egyszemélyi felelősség elvén működik majd a testület, azaz az elnök hagyja majd jóvá a kutatóhálózat irányítását ellátó AKT döntéseit éppúgy, mint például a mára mintegy 100 milliárd forintos vagyonnal való gazdálkodás ügyében hozott döntéseket. Az elnökség pedig az eddigi véleményező szerep helyett komoly döntési jogosultságokat kap, két akadémiai közgyűlés között a döntéseket ez a szervezet hozza majd meg, sőt a döntési jogkört delegálhatja egy még szűkebb testületnek, a vezetői kollégiumnak.

Bár korábban az MTA berkein belül is felmerült az a javaslat, hogy az akadémikusok és az MTA doktorai mondjanak le tiszteletdíjukról (ez a rendes tag esetében havi bruttó 473 ezer, a levelezőnél 368 ezer, míg a doktoroknál 101 ezer forint), ez nem találkozott a testület többségének a szándékával. A törvényjavaslat ezért 365-ben – gyakorlatilag a mostani létszámban – maximálná az akadémikusok létszámát (a 70 év alattiakét kétszázban), s az is szerepel a javaslatban, hogy a doktori tiszteletdíjakra fordítható teljes összeg az akadémikusok pluszpénzének (2009-ben 2,1 milliárd forintnak) legfeljebb 1,8-szerese lehet. Pálinkás szerint ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a jövőben kevesebben kaphatják meg az MTA doktori címet, ami viszont nagyobb teljesítményre ösztönöz.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ez sem jött jókor: üzleti titkok ellopásával vádolják a Huawei elnökét

Ez sem jött jókor: üzleti titkok ellopásával vádolják a Huawei elnökét

Bejegyezték a Népszavát tulajdonló energetikai céget

Bejegyezték a Népszavát tulajdonló energetikai céget

Törvénybe iktatná az abortuszhoz való jogot Obama alelnöke

Törvénybe iktatná az abortuszhoz való jogot Obama alelnöke

Strachét otthagyta a felesége, a gyereket is magával vitte

Strachét otthagyta a felesége, a gyereket is magával vitte

Újabb fehér oroszlán született Szegeden

Újabb fehér oroszlán született Szegeden

Lezárták az M3-as autópályát Hajdúnánásnál baleset miatt

Lezárták az M3-as autópályát Hajdúnánásnál baleset miatt