szerző:
HVG

Az erdélyi magyar iskolák diákjainak már 20 százaléka cigány – derül ki a becslésekből. A magyarul beszélő romák integrálása kisebbségi törekvéseket erősíthet.

Hatalmas székelykapuk állnak egyes házak előtt a háromszéki Zabola központjában, ám ezek jó részét nem az ottani magyarok, hanem a cigányok építették. A székelyek szimbólumának átvételével szeretnék ugyanis kifejezni az ott élő romák a magyar és a magyar nyelven beszélő cigány közösség közötti összetartozást. De a zabolai romák nemcsak szimbolikusan fejezik ki ragaszkodásukat: az ő kiállásuknak volt köszönhető a hetvenes években, hogy a falu nevét nem változtatták meg a helybeli románok – a magyarokéval közel azonos nagyságú – közössége kedvéért.

Nemcsak ebben a községben számítják magukat romák a magyarok közé: az erdélyi magyar nyelvű közösség 11 százaléka roma nemzetiségű – derül ki abból a 2006-os felmérésből, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességkutató Intézete, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Demográfiai munkacsoportja és a szintén romániai Max Weber Társadalomkutató Központ készített. (A vizsgálat szorosan kapcsolódik a KSH Életünk fordulópontjai című, Magyarországon már korábban is futott projektjéhez, amelynek keretében most az erdélyi magyar társadalom rétegződését is kutatják, s az eredményeket rövidesen publikálják.)

Az egy tömbben élő székelyföldi magyar nyelvű közösségen belül az átlagosnál is magasabb a cigány nemzetiségűek aránya. „Számuk lassan eléri az egyötödöt” – mondta a HVG-nek Kiss Tamás kolozsvári szociológus. Ezt persze nem lehet csak önbevallással megtudni, hiszen a romáknak – akárcsak Magyarországon – csak kisebb része vállalja cigány identitását. Ezért a felmérés során az önbevallás mellett a kérdezők becslését is figyelembe vették, vagyis azt, hogy ők milyen nemzetiségűnek ítélik a válaszolót.

A kárpát-medencei népszámlálások idején valamennyi határon túli magyar közösségben sok cigány vallotta magát magyarnak, azt azonban, hogy pontosan mennyi, lehetetlen kideríteni. Erdélyen kívül máshol nem is voltak erre vonatkozó felmérések, ezért csak becsülni lehet a romák arányát. A szerbiai Vajdaságban – ahol jelenleg a Koszovóból elűzött cigányok elhelyezése jelent gondot – a magyar nyelvű romák pár ezren lehetnek. Kárpátalján a becsült 23 ezer roma többsége, 14 ezer vállalta nemzetiségét a népszámláláson, és kétharmaduk mondta magáról, hogy magyar anyanyelvű.

Szlovákiában közel 90 ezren vallották magukat romának, holott a legmértéktartóbb becslés szerint is mintegy 400 ezren vannak. Egy részüknek a neve is „magyarcigány” – a „szlovákcigány”, illetve az oláh- és kárpáti cigányok mellett. A termékenységi adatok árulkodóak lehetnek, hol él több roma a magyarok között. „Szlovákiában a magyarok termékenysége nem éri el a szlovákokét, de a magyarok lakta közép-szlovákiai területeken a termékenységi ráta messze meghaladja a szlovákokét, s ez csak a roma lakosság miatt lehetséges” – magyarázta a HVG-nek Gyurgyík László pozsonyi szociológus.

„Székelyföldön és a magyar határ melletti bihari vidéken alig beszélnek románul a cigányok” – mondta kérdésünkre Kiss Tamás. A Kárpát-medence más országaiban is jellemző, hogy a cigányok nem az állam, hanem a helyi-regionális többség nyelvét vették át. Így a Szlovákia magyarok lakta vidékén lakó romák is magyarul beszélnek, s szlovákul alig. Néhány szlovák politikus emiatt szívesen hívja cigánynak a magyarokat – s Gasparovic köztársasági elnök is ezért mondta azt, hogy csak 300 ezer magyar él Szlovákiában, nem félmillió. Becslések szerint azonban a szlovákok között legalább olyan arányban vannak a „szlovákcigányok”, mint a magyarok közt a „magyarcigányok”.

Mindez nem jelenti azt, hogy mindig magyarnak vallják magukat a népszámláláson a magyarul beszélő cigányok. Vannak olyanok, akik büszkén vállalják roma mivoltukat, mint például a Maros megyében élő úgynevezett gáborcigányok. A nagy kalapjukról nevezetes, korábban többnyire bádogos-tetőfedő, ma már szinte kizárólag kereskedéssel foglalkozó gáborok meglehetősen zárt közösséget alkotnak, nemcsak magyarokkal vagy románokkal, de még más cigány csoportokkal sem közösködnek. Ennek ellenére ők voltak azok, akik 1990 márciusában a magyarokkal vállvetve küzdöttek a románok ellen a marosvásárhelyi konfliktus idején. Nekik második anyanyelvük a magyar, egymás között cigány nyelven beszélnek, s jó részük az erdélyi adventista egyház mélyen vallásos tagjai közé tartozik.

Voltak persze olyan magyar nyelvű cigány közösségek is, amelyek nem vállalták roma mivoltukat, ám nem magyarnak, hanem például szlováknak mondták magukat. Egyes gömöri cigányok esetében ennek nem az identitásváltás a magyarázata, az ok sokkal prózaibb. „A segély folyósítását így biztosabbnak vélték” – áll Prónai Csaba kultúrantropológus tanulmányában. Hasonló jelenség játszódhatott le a munkácsi romák körében, ugyanis a közelmúltban megugrott a magyarok, és csökkent a cigányok száma, amit a magyar kedvezménytörvény előnyének tulajdonítanak kárpátaljai kutatók.

Nemcsak a nyelvben idomulnak a magyar közösséghez a velük élő cigányok. Mindenhol átveszik például az adott területen domináns népesség vallását, így van, ahol római katolikusok, van, ahol reformátusok, sőt még unitárius is akad köztük. A kutatások szerint nagyon vallásosak, ám az intézményekhez nem kötődnek erősen, inkább csak ünnepi alkalmakkor járnak templomba. Persze a vallásosság is okozhat bonyodalmakat: Zabolán például a reformátusoknál – mint az Kotics József egy tanulmányából tudható – nem volt közös konfirmáció a magyarokkal, mert a közös kehelyből való úrvacsoravétel az utóbbiak ellenállásába ütközött. A kérdés idővel megoldódott – külön kehelyt rendszeresítettek a cigányok részére.

Az együttélést a közös vallási ünnepek ugyanakkor megkönnyítik, hiszen ha elkülönülten helyezkednek is el a templomban, akkor mégis együtt vannak a magyarok és a romák. Elég gyakran előfordul az is, hogy a cigányok magyarokat kérnek fel keresztszülőnek, a vegyes házasság azonban nagyon ritka. Az együttélés a magyar közösségekkel nagyjából zökkenőmentes, a falvak egy részében a magyar gazdák munkát adnak földjeiken a romáknak. Más esetekben a vállalkozó romák a magyaroknak is dolgoznak, gondok inkább akkor jelentkeznek, amikor a magyarok is szegények, nem tudnak mezőgazdasági munkát adni a romáknak, akiknek pedig más lehetőségük nincs bekapcsolódni a munkaerőpiacra. Ez nagyon gyakran konfliktushelyzetet szül, amit súlyosbít, ha magyar nyelven nem beszélő, újonnan betelepült cigányok állnak az egyik oldalon. Ilyen helyzet alakult ki például Apácán – mondta Kiss Tamás –, ahová Brassóból szorultak ki román nyelvű cigányok, s konfliktusba keveredtek a helyi magyar paraszti közösséggel.

A határon túli magyarság éppen úgy öregszik, mint az anyaországi, ezért a gyermekek között a roma származásúak nagyobb arányban vannak, mint a teljes népességben. „Erdélyben a magyar nyelven beszélő gyermekek 20 százaléka már cigány” – becsülte Kiss Tamás. „A kisebb falvakban, ahol már a pedagógusok munkahelye függ a diáklétszámtól, még mennek is a cigány gyerekek után, hogy beírassák őket a magyar iskolába” – mondta el tapasztalatait a HVG-nek Fosztó László kolozsvári szociológus. De sok helyen nem akarják megtartani a csak létszám miatt felvett gyerekeket. Borbély Sándor kárpátaljai kutatásai szerint például a tiszapéterfalvi cigányokat is beíratják az iskolába, hogy ne kelljen osztályokat összevonni, ám iskolába már nem nagyon járnak, körükben 99 százalékos az iskolázatlanság. Erdélyben és Szlovákiában ugyanakkor nagyon sok helyen iskolai integrációs program indult a cigány tanulók számára, nulladik osztályokkal, nappali központokkal, pótszülőkkel próbálkoznak, hogy el tudják végezni a roma gyerekek az iskolát. Ezt azonban gyakran még a jómódú romák sem nagyon látják szükségesnek, a gáborcigányok is legfeljebb az általánost járatják ki gyerekeikkel, hiszen úgy találják, a kereskedéshez ennél nem kell magasabb végzettség.

A spontán szegregáció a határon túl is ismert: mivel a cigányok nagy része kisebb falvakban él, a községi iskolákból a magyar szülők elviszik gyerekeiket a közeli városba. De ott sem ismeretlen a jelenség. „Nagyváradon vannak olyan magyar iskolák, ahová csak romák járnak” – mondta Kiss Tamás. Vannak ugyanakkor különös esetek is, egy háromszéki közösségben például a román szülők a kétnyelvű (magyar–román) osztályba íratták gyerekeiket, mert abban a faluban a cigányok román nyelvűek, s a román osztályban többségben vannak az ő gyermekeik.

Az RMDSZ egy hónapja tartott, Székelyföld másképp című konferenciája egyik témája már az erdélyi romák helyzete volt, s a két székelyföldi megye cigány integrációs programot tervez indítani. Az RMDSZ a romáknak a helyi magyar társadalomba való integrációjának támogatását tűzi zászlajára, ami nem csak népszámlálásokon érdeke. Mint azt Szuhay Péter írta a nemrég megjelent, Kisebbségi magyar közösségek a 20. században című kötetben, „a magukat legalább másodlagos identitásuk során magyarnak gondoló cigányok erősíthetnek, netán még legitimálhatnak is kisebbségi helyzetben lévő magyar oktatási, kulturális és nyelvhasználati törekvéseket”.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
A kormány is rábólintott az éjjeli repülési tilalomra

A kormány is rábólintott az éjjeli repülési tilalomra

Először bukkant fel a legújabb Ferrari szupersportkocsi természetes élőhelyén - videó

Először bukkant fel a legújabb Ferrari szupersportkocsi természetes élőhelyén - videó

Tiszta lappal: kell-e aggódnunk Curtisért?

Tiszta lappal: kell-e aggódnunk Curtisért?

A TV2 Ázsiába küldi Demcsák Zsuzsát

A TV2 Ázsiába küldi Demcsák Zsuzsát

Ő okozta Hollandia sokkját – a holland euroszkeptikus jobboldal új arca

Ő okozta Hollandia sokkját – a holland euroszkeptikus jobboldal új arca

Orbán is beszél a migrációs konferencián

Orbán is beszél a migrációs konferencián