Keverednek a gazdasági és a politikai indítékok a hét eleji sztrájkokban és a munkabeszüntetéssel való fenyegetődzésben.

Lassan visszaszoktatják a csökkenő benzinárnak amúgy is örvendő autósokat kocsijukba a közlekedési dolgozók: e hét elején leállt a MÁV, akadozott a forgalom Ferihegyen, s már készültek a sztrájkra a BKV buszsofőrjei. A Liga szakszervezeti szövetséghez tartozó Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) idén immár hatodszor bénította meg a vonatközlekedést. Bár a sztrájkolók számáról dúl a szokásos számháború, tény, hogy lapzártánkig a munkabeszüntetés súlyos fennakadásokat okozott. „A MÁV menedzsmentje hangsúlyozza, hogy mindössze a dolgozók egytizede vett részt a munkabeszüntetésben. Holott épp ez a célunk, hogy minél kevesebb résztvevővel érjük el a lehető legnagyobb hatást, hiszen így takarékoskodunk a sztrájkalappal” – utalt hétfőn Gaskó István VDSZSZ-elnök saját gazdaságossági megfontolásaira.

Szakszervezete – mint az elnök a HVG-nek kifejtette – a múlt év végén még két és fél havi vasutasátlagbérnek megfelelő 750 ezer forintot követelt minden dolgozó számára a MÁV Cargo privatizációs bevételéből, majd februárra engedett, s beérné az „ennek nagyjából megfelelő” nettó 250 ezer forinttal is, amit cafeteria rendszerben kaphatnának meg a vasutasok. Emellett 10 százalékos bérkiegészítést, úgynevezett kiszervezési pótlékot kért a szakszervezet a MÁV-tól eltávozók részére, arra hivatkozva, hogy ők a korábbi kedvezményektől, például a jóléti intézmények használatától elesnek.

A két követelés Heinczinger István vezérigazgató szerint 30 milliárd forinttal terhelné a MÁV kasszáját, Gaskó viszont úgy kalkulál, a privatizációs bevételből kért összeg 9 milliárd forintra rúg, a kiszervezési pótlék éves költsége pedig 800-900 millió forint. Amúgy az egyszeri 250 ezer forintos juttatásért indított sztrájk egy nehezen bizonyítható s az érintett által többször cáfolt ígéreten alapul, mely szerint Kóka János még 2005-ben miniszterként tett ígéretet ilyesmire a szakszervezeti vezetőkkel tartott informális megbeszélésen. „Gyurcsány Ferenc zokon vette az egészségügyi privatizáció elleni akciónkat, lényegében ő nem enged egyetlen fillért sem” – próbálta bevonni az alkuba a kormányt Gaskó. Tavaly ugyanis a Liga, illetve a VDSZSZ egyszerre tüntetett és sztrájkolt az egészségügy állami kézben tartása és a vasúti szárnyvonalak megőrzése mellett. Most pedig még újabbal, a vasárnap életbe lépett menetrend visszavonásával egészítette ki repertoárját, s hogy még átláthatatlanabb legyen az akciózás, meglebegtette, szolidaritási sztrájkot tart az ugyancsak a Ligához tartozó ferihegyi munkavállalókkal. Hogy nemcsak szűk szakmai szempontok állhatnak a sztrájk hátterében, az abból is sejthető, hogy a nagy ügyekben összefogni képes vasutas szakszervezetek egyike sem csatlakozott a munkabeszüntetéshez, sőt az Autonómokhoz tartozó Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke, Borsik János el is határolódott tőle.

A menetrendet az e tekintetben szaktekintélynek számító Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület is élesen bírálja, mivel úgy rontja a MÁV teljesítményét, hogy a költségei alig csökkennek. A HVG információi szerint tavasszal még azt tervezte az államvasút, hogy az ütemes menetrendet – miszerint a nagyobb városok között azonos időközökben járnak a vonatok – Kelet-Magyarország után a Dunántúlra is kiterjeszti. Ez a német–svájci mintára bevezetett újítás talán megállította volna az utasszám csökkenését. Csakhogy a nemrég leköszönt Szabó Pál miniszter – a takarékosságot követelő pénzügyi tárca nyomására – állítólag teljesítménycsökkentésre kényszerítette a MÁV vezérkarát. A nyár óta sebtében átdolgozott új menetrend a már megvalósított ütemességet is megszüntette, s miközben a dunántúli bevezetés lefújásával a cég 3 milliárd forintot megtakarít, a már megrendelt pályavasúti kapacitás utólagos lemondása 1,5 milliárd forintjába kerül.

A kedd délutánra kifulladt ferihegyi sztrájkot a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete és a Légiközlekedési Egyesület Szakszervezete hirdette meg, miután a nyáron kezdődött tárgyalásokon nem sikerült megegyezni a kollektív szerződés tartalmáról. A dokumentum megújítása azért fontos az érdekvédőknek, mert számos olyan béren kívüli juttatást, üdülési támogatást és foglalkoztatási garanciát tartalmaz, amelyet a légikikötő 2005-ben történt privatizációjakor harcoltak ki, a szerződés azonban csak három évre szólt. Így bár most arról is vitatkoznak, hogy a Budapest Airport Zrt. (BA) új tulajdonosa, a Hochtief AirPort GmbH mondta-e fel a megállapodást, vagy egyszerűen csak hatályát vesztette, e vívmányok mindenképpen veszélybe kerültek. A szakszervezetek egyebek között azt sérelmezik, hogy a BA az elmúlt hónapokban 120 főt bocsátott el, és megkezdte több munkakör kiszervezését, miközben túlmunkára kötelezi a dolgozókat, és még a pótlékokat sem fizeti ki. A BA ugyanakkor arra hivatkozik, az utasokat ki kell szolgálnia. Ennek érdekében görög vendégmunkásokat is alkalmazni kezdett, ami a sztrájkolók szemében csak olaj volt a tűzre.

Mivel az elmúlt hét napon százas nagyságrendben töröltek járatokat a légitársaságok, közülük még azok is a BA mellé álltak, amelyek a drága illetékek és a rossz kiszolgálás miatt régóta fújnak Ferihegy üzemeltetőjére. A Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József például 10 millió forintos kárral számol a sztrájk miatt, mégis arra hívta fel a figyelmet, hogy a BA körülbelül kétszer annyi dolgozót foglalkoztat, mint a hasonló nagyságrendű, jól működő európai légikikötők. A Magyar Szállodaszövetség elnöke, Niklai Ákos kalkulációja szerint ezer légi utas elmaradása – négynapos itt-tartózkodással számolva – 200 millió forint bevételkiesést okoz a magyar gazdaságnak.

Az egymást érő közlekedési munkabeszüntetésből egyelőre kimaradnak a metró, a villamos, a troli és a HÉV dolgozói, akik nem csatlakoznak a BKV-buszosok csütörtökre meghirdetett sztrájkjához, amit lapzártánk után várhatóan lefújnak. „Korainak tartjuk” – indokolta röviden Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnökhelyettese. A BKV szakszervezetei májusban 11 pontos megállapodást írtak alá a cégvezetéssel, amely megígérte, hogy egyelőre nem lesz csoportos létszámleépítés, stratégiai ügyekben egyeztet a szakszervezetekkel, javít a munkakörülményeken, s az akkori munkabékét jelzi, hogy a kollektív szerződést jövő év végéig meghosszabbították. Lényegében egyetlen pontban maradt el az eredmény: nem sikerült stabil alapokra helyezni a BKV finanszírozását.

E tekintetben a szakszervezetek akár a szövetségesei is lehetnének a cégvezetésnek, bár ezt a felvetést a sztrájkbizottság vezetője, Nemes Gábor elhárítja, mondván, ha kevés a BKV pénze, az közvetlenül kihat a munkakörülményekre. Az 1150 busz állapota csapnivaló, a 150 Volvo kivételével elöregedett állomány olykor napi kétszáznál is több meghibásodást produkál – vont mérleget. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a mintegy 120 milliárd forint költségvetésű BKV finanszírozásához jövőre hiányzó 30 milliárdot abból a vételárból teremtsék elő, amit egy kormányzati ötlet eredményeképpen a Cargótól pénzhez jutó MÁV fizetne a HÉV átvételéért. „Holnap a HÉV-et, holnapután a buszjáratokat adjuk el?” – fakadt ki Nemes. Ezt az adásvételi elképzelést Gulyás Attila sem fogadja el. A HÉV átvételét Gaskó pedig azért ellenzi, mert erre a kiadásra hivatkozva tagadják meg a szakszervezet által követelt pénz kifizetését. Jövőre tehát alighanem más technikát kell találnia az államnak és a fővárosnak a BKV finanszírozására, hacsak nem akar egy még szélesebb összefogással megrendezett sztrájkot magára – és a lakosságra – zúdítani.

A közszolgák január 12-ére hirdettek meg munkabeszüntetést, bár a lapzártánk előtti tárgyalási fordulón Csizmár Gábor államtitkár megpendítette, a jövő évi keresetcsökkenés ellentételezésére december 1-jén bejelentett 112 milliárd forintos kompenzáció valamivel feljebb srófolható. A megajánlott 112 milliárd forint egyhavi plusz illetményt jelentene a legfeljebb bruttó 140 ezer forintot kereső közszolgáknak, a többiek pedig havi 11,5 ezer forintot kapnának. Elmaradna ugyanakkor a legalább 4 százalékos béremelés és a konvergenciaprogram miatti megszorításoknak az ellentételezése, holott a kormány 2007 februárjában éppen egy sztrájk elkerülése végett tett erre ígéretet. Ezúttal is lefizetéssel operál a kormányzat – a sztrájkfenyegetés féléves befagyasztása esetére Csizmár felvillantotta a lehetőséget: találhatnak még egy kis pénzt a büdzsében, így korántsem biztos, hogy január közepén leáll a közszféra. A kompenzáció azonban a kilátásba helyezett újabb összeggel együtt sem érné el a felét annak a többletjövedelemnek, amelyet a 13. havi bérrel együtt 2009-re beígértek a közszolgáknak.

SZABÓ GÁBOR, SZABÓ YVETTE

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Mit tegyünk, amikor a kamasz "más családot" keres magának?

Mit tegyünk, amikor a kamasz "más családot" keres magának?

Emeli a tétet a Samsung: egy egész tévéműsort az új Galaxy S10-zel forgatnak le

Emeli a tétet a Samsung: egy egész tévéműsort az új Galaxy S10-zel forgatnak le

Kész a Boeing új szoftvere, ami megakadályozná a 737 MAX-ok lezuhanását

Kész a Boeing új szoftvere, ami megakadályozná a 737 MAX-ok lezuhanását

Budapesten is magát adta a horvát elnök - szurkolókkal szelfizett a Gozsduban

Budapesten is magát adta a horvát elnök - szurkolókkal szelfizett a Gozsduban

A koranyárból visszatérünk a tavaszhoz

A koranyárból visszatérünk a tavaszhoz

Orbán mutatja be a Fidesz EP-programját

Orbán mutatja be a Fidesz EP-programját