szerző:
HVG

A válság előtt kalkulált árnak akár a kétharmadáért is meg lehet szerezni az országos kereskedelmirádió-frekvenciákat, amelyek elnyerésére jelenlegi használóik, a Danubius és a Sláger esélyesek.

„Muzsikáljanak, szórakoztassanak, reklámozzanak és fizessenek, ez a helyes megközelítés” – így foglalta össze Wéber János, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) MDF-es tagja, mire is érdemes koncentrálni szerinte a jelenleg a Danubius és a Sláger rádiók által használt frekvenciák esedékes újrapályáztatása során. A karakteres kijelentés abban a vitában hangzott el, amely már hetek óta folyik az ORTT-ben arról, mi nyomjon többet a latban a pályázat elbírálásakor: a koncessziókért kapható díj, avagy a tartalom. Wéber megjegyzése konkrétan Ladvánszky György szocialista ORTT-tag módosító indítványának szólt, amely szerint az összpontszám 40 százalékát adják az árajánlatért, a többit tartalmi szempontok szerint lehessen kiosztani. Ezzel a módszerrel az ár nem lesz versenytényező – méltatlankodott Wéber. A szubjektív elbírálás eshetőségét igyekszik kizárni az SZDSZ-es Tímár János indítványa is, amely úgy fogalmaz, hogy a „szépségversenyre” adható pontok összessége nem lehetne több a díjverseny esetén előállítható pontkülönbségnél.

Korántsem afféle materialista–idealista ellentétről van szó, a tét az elfogulatlan elbírálás esélye. Az ORTT eddigi pályáztatási gyakorlata ugyanis kudarcok, esetenként törvénysértések sorozata. Ennek legkirívóbb példája az országos kereskedelmi televíziós tender 12 évvel ezelőtti esete, amikor a médiahatóság előbb választotta ki a nyerteseket, majd ehhez igazította a pontokat, kigolyózva ezzel a vetélytársainál mindkét csatornáért több pénzt kínáló pályázót. Az már csak ráadás, hogy az akkor oly sok ponttal jutalmazott tartalmi vállalásokat – közszolgálati műsorok aránya, magyar filmek támogatása – azóta sem számon kérni, sem elrettentően szankcionálni nem volt képes a médiahatóság.

Távolról sem sikertörténet a most újra eladó rádiófrekvenciák sorsa sem. Azok nyertesei 1998-ban jócskán rálicitáltak a kikiáltási árra, három évvel később azonban a Sláger a piaci körülmények megváltozására hivatkozva megtagadta a fizetést. A szerződésfelmondással, felszámolási kérelemmel, bírósági eljárásokkal tarkított procedúra végén az ORTT engedett, a Sláger a szerződés automatikus meghosszabbítása után végül 12 év alatt fizette meg a pályázatában hét évre ígért összeget. Ugyanezt engedélyezte az ORTT a Danubiusnak is, és az eset precedensként szolgált a díjfizetési kötelezettséget kreatívan értelmező helyi rádióknak is.

A történtek ellenére aligha kell lemondaniuk megszokott rádióműsorukról a Danubius és a Sláger hallgatóinak: minden jel arra mutat, hogy az adók újrázhatnak. Az ORTT irodája által a rádiós piaci viszonyokról még tavaly ősszel kidolgoztatott elemzés kerek perec kimondja ugyanis, hogy az lenne a kívánatos, ha a jogosultságokat a jelenlegi használók nyernék el, a mainál magasabb, legalább 750-800 millió forintos éves műsorszolgáltatási díj fejében. A régiek már a megtérülési szakaszban vannak, esetükben nem lesz piacra lépési költség, így több pénzt tudnak fordítani műsorszolgáltatási díjra – érvel az előkészítő anyag. A bevételmaximalizálás mellett szól, hogy a Sláger frekvenciájáért fizetendő summa az ORTT Műsorszolgáltatási Alapjának egyik legjelentősebb bevétele, amiből azután különféle pályázatokon pénzt lehet osztani; a Danubius díja pedig a közszolgálati rádió finanszírozására szolgál.

Sokáig úgy volt – és még most sem teljesen kizárt –, hogy a kereskedelmi rádiókra nem is lesz ORTT-pályázat. A parlament ugyanis még 2007 novemberében frekvenciamoratóriumot hirdetett 2008 december végéig, abban a reményben, hogy az idén januártól már az új médiatörvény szerint lehet áruba bocsátani a műsorszolgáltatási jogosultságokat. A jogszabálytervezet azonban tavaly novemberben megbukott, és nem járt teljes sikerrel a kormány mentőötlete sem. Elérte, hogy a parlament 363 igen szavazattal módosította a kétharmados médiatörvényt, amivel lehetővé vált volna, hogy a digitális átállásig az ORTT pályázat nélkül hosszabbítsa meg az analóg engedélyeket. Sólyom László államfő azonban az egyenlő bánásmód sérelmére hivatkozva az Alkotmánybíróság elé utalta a kérdést, és azóta sincs döntés róla.

Most gőzerőre kapcsolt a médiahatóság a politikai ellenszélben tavaly csak óvatosan megkezdett pályázat-előkészítésben. A hatályos törvény szerint egyébként a pályázatot egy évvel az idén november 18-áig szóló jogosultságok lejárta előtt kellett volna kiírni. Időközben a válságra, azon belül is a hirdetési piacon várható receszszióra tekintettel az ORTT kénytelen volt felülvizsgálni a tavaly ősszel megfogalmazott vérmes bevételi reményeket. Akkor abból indult ki, hogy a két rádió eddig átlagosan éves árbevételének 20–23 százalékát fizette ki műsorszolgáltatási díjként, 12 év alatt összesen 6,4-6,4 milliárd forintot. Ez alapján, illetve a rádiós reklámköltést és a két országos adó együtt 50 százalékos piaci részesedését kalkulálva jött ki szerényen bővülő reklámpiacot feltételezve a 800 millió forint körüli kikiáltási ár. A legújabb szakmai előrejelzések szerint azonban a hirdetők által amúgy sem stratégiai felületként kezelt rádiós reklámpiacon legjobb esetben is 2011-ben állhat meg a csökkenés, a pesszimistább verziók szerint pedig akár 2016-ig negatív lesz a trend. A műsorszolgáltatási díjcsökkenés esélyeit táplálja az is, hogy az elvetélt médiatörvény-tervezet csak néhány százalékos árbevétel-arányos fizetési kötelezettséget írt volna elő különféle címeken a kereskedelmi médiumoknak. Így az ORTT tanácsadói körében is felmerült az a gondolat, hogy méltányosabb, évi 500 millió forint körüli fix díjat, illetve az árbevételnek mondjuk a 15 százalékát kellene megcélozni, és a kettő közül az üzleti év végén a magasabbat kellene beszedni. Ezzel többé-kevésbé összhangban vannak a testületi tagok már idézett indítványai is. Ladvánszky a fizetendő minimumot 350 millió, a maximumot 500 millió forintban határozná meg, utóbbit azért, hogy ne lehessen többé irreálisan magas ajánlattal nyerni – majd utána nem fizetni. Tímár 200 millió forintos éves fix, és a reklámidőre vetített mozgó díjat képzel el. Számításai szerint a mozgó összeg legfeljebb 388 millió forint lehet, ami a fix díjjal együtt évi maximum 588 millió forintos kötelezettséget jelentene.

Mindez persze csak kívánságlista, ma még az is kérdés, novemberig lebonyolítható-e egyáltalán a pályázat. Tavaly ősszel az ORTT úgy kalkulált, hogy ha december elején megszületik a kiírásról a döntés, akkor az idén októberben lehet eredményhirdetés. A jelenlegi állás szerint a médiahatóság április első felében bocsátja közszemlére a frekvenciaterveket, a hónap végén lesz nyilvános közmeghallgatás, és csak utána lehet szó a pályázat kiírásáról.

JAKUS IBOLYA

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
7 üléses támogatás és zöld rendszám: nagycsaládos álomautó lehet ez az új Transporter

7 üléses támogatás és zöld rendszám: nagycsaládos álomautó lehet ez az új Transporter

Trump elrendeli a rendkívüli állapotot, hogy megépíthesse a falat

Trump elrendeli a rendkívüli állapotot, hogy megépíthesse a falat

Nagy mágus Elon Musk, mostantól a kutyák is imádni fogják

Nagy mágus Elon Musk, mostantól a kutyák is imádni fogják

Elképesztően nagy központi kijelzővel támad az új Mercedes S-osztály

Elképesztően nagy központi kijelzővel támad az új Mercedes S-osztály

Megtizedelheti a felsőoktatásba felvételizőket a kötelező nyelvvizsga

Megtizedelheti a felsőoktatásba felvételizőket a kötelező nyelvvizsga

Videón egy óriáshajó, amint elviszi a kikötői mólókat

Videón egy óriáshajó, amint elviszi a kikötői mólókat