Ha a politikai kapcsolatok aranykönyvébe nem is, a protokollkurzusok tananyagába jó eséllyel bekerül majd a magyar államfő visszafordítása a szlovák határról.

Bajnai Gordon miniszterelnök New Yorkban részt vesz az ENSZ-közgyűlés megnyitásán – ez a múlt heti hír diplomáciai-protokolláris szempontból akár háromféleképpen is értelmezhető. A kormányfő egyrészt hivatalos látogatásra érkezett a világszervezethez, ami az Amerikai Egyesült Államok szempontjából magánvizit, hiszen az USA-nak nincs különösebb diplomáciai feladata az utazással kapcsolatban. E magánút azonban csak félig-meddig az, hiszen Bajnai amerikai üzletemberekkel találkozott, ami hivatalos előkészítést tett szükségessé, ezáltal amolyan munkalátogatás jelleget öltött.

Az elnevezés helyes megválasztásának komoly politikai súlya is lehet. Nem véletlen, hogy a szlovák diplomácia következetesen igyekszik magánlátogatásnak feltüntetni Sólyom László köztársasági elnök utazási szándékát, így kisebbítve annak a politikai súlyát, hogy augusztus 21-én nem engedték be Szlovákiába (HVG, 2009. szeptember 12.). Sólyom viszont utóbb a határnyitás 20. évfordulójának ünnepségére Berlinbe utazva egy ottani sajtóbeszélgetésen úgy érvelt, ez nem tekinthető magánlátogatásnak, mivel szervezett volt. (Az államfő egyébként beszéddel készült Révkomáromba, amit végül Heizer Antal nagykövet mondott el.)

Jogi értelemben eleve kérdéses, állami vezetők esetén két, egymást diplomáciailag elismerő ország között lehet-e egyáltalán magánlátogatás. Nemzetközi jogászok állítják, hogy a Magyarország által 1961-ben elfogadott bécsi egyezmény alapján a külföldre utazó állami vezető sosem magánember, hiszen a fogadó ország köteles számára védelmet biztosítani (feltéve, hogy tud a látogatásról).

A látogatás tényét viszont illik tudatni, és így a két ország diplomáciai és protokoll-szakértői kívánság szerint szervezhetik a programokat. „Az állami protokoll szerint megkülönböztetünk állami, hivatalos, munka- és magánlátogatást” – magyarázta a HVG-nek Ambrus Jenő, a Külügyminisztérium protokollfőosztályának helyettes vezetője. E célra egyébként a költségvetésben külön összegek szerepelnek, az ideiben például forintra ugyanannyi – 327,2 millió forint – jut az államfői és a kormányfői protokollra.

A legmagasabb szintű látogatási forma az állami (ilyen delegációt csak államfő vagy uralkodó vezet), a vendégül látottak köre pedig viszonossági alapon alakul ki. Ilyenkor előfeltétel a névre szóló meghívólevél (ha a meghívott hivatali ideje alatt nem abszolválta a látogatást, az utódnak újat kell küldeni). Ugyancsak szinte kötelező eleme az állami látogatásoknak a kölcsönös ajándékozás, egymás kitüntetése, valamint – mivel ilyenkor a vendéget egy ország fogadja – a vidéki látogatás, illetve kulturális programok szervezése. Mindez az idősebbek számára ismerős lehet, ha felidézik az Elnöki Tanácsot vezető Losonczi Pál hetvenes évekbeli látogatásait egzotikus országokba, ahol helyi folklórcsoportok és ajándékot szorongató vezetők fogadták a Magyar Népköztársaság formálisan első emberét.

Ilyen, legalább 3-4 napos állami látogatásra Magyarország esetében évente néhány alkalommal kerülhet sor, az utazások zöme viszont a hivatalos találkozók körébe tartozik. Ezeket a viziteket központilag csak az állam- és kormányfőnek, illetve a külügyminiszternek szervezik, az állami látogatásnál lényegesen kisebb felhajtással, az egyes kormánytagok ilyen típusú útjainak lebonyolítása és költségei pedig az adott tárcát terhelik.

Még kevesebb a látványelem az úgynevezett munkalátogatásokkor, ami Magyarországon legkevésbé a végrehajtó hatalom nélküli köztársasági elnök, sokkal inkább a miniszterelnök, a miniszterek és államtitkárok utazási formája. Ezek konkrét ügyek elintézésére szolgálnak, és viszonylag szűk szakértői stáb utazik (költségét a küldő fél állja), nincs ünnepélyes fogadás és díszvacsora – tudtuk meg a Külügyminisztériumban.

A magánlátogatás értelmezése már nehezebb ügy, főként ha a magas rangú utazó nem egyszerűen kedvtelésből teszi tiszteletét más országban. Az utóbbi esetben egyébként az állami vezetők gyakran inkognitóban utaznak, bár ilyenkor is ésszerű jelezni az utazási szándékot, hogy az illető diszkrét védelmet kaphasson, illetve egy telefonszámot, amelyet baj esetén felhívhat. Állítólag ilyen, nagydobra nem vert látogatás alkalmával szoktak Magyarországon vadászni a spanyol és a holland királyi ház tagjai, de magánúton járt itt nemrég a brit András herceg lánya is, akinek útjáról csak annak kapcsán értesült a közvélemény, hogy a brit lapok megszellőztették, Beatrice hercegnő kifizetetlen számlákat hagyott hátra (például a ferihegyi VIP-váró költségét). Az persze nem új jelenség, hogy Magyarországot külföldi vezető politikusok turisztikai célországnak tekintik. A hetvenes években például állandó vadászvendég volt Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a német keresztényszociálisok első embere, holott hivatalosan Magyarországon őt a szocialista rendszer egyik legfőbb ellenségének tekintették.

Az igazi protokollkötéltánc akkor kezdődik, amikor elmosódik a hivatalos és a magánlátogatás közti határvonal. Esetenként kell például kicentizni az euroatlanti térség országaiban, hogy mennyire szabad hivatalos felhangot adni mondjuk a dalai láma vagy a tajvani állami vezetők látogatásának, úgy, hogy az őket el nem ismerő, a fogadó ország protokollját viszont árgus szemmel figyelő Kínából mindez ne váltson ki heves reakciókat. Érzékeny a megítélése annak is, amikor állami vezetők nem magánemberként, hanem civil meghívásra, kezdeményezésre utaznak valahová. Esetenként össze is kapcsolhatók az események: Orbán Viktor például miniszterelnökként is minden évben magánlátogatást tett a tusnádfürdői találkozón, 1999-ben és 2001-ben azonban az utazására „rászerveződött” egy találkozó Vasile, illetve Nastase román miniszterelnökkel is. Ilyenek például államfői részről az amúgy nemzetegységet szimbolizálni hivatott szomszédsági látogatások, vagy a kormányfői üzleti találkozók. Ezeket az eseményeket a diplomáciai gyakorlat egyre inkább szimplán „látogatásnak” nevezi, ami hivatalos definíció szerint a magánlátogatás „minősített esete”.

TÖMÖRY ÁKOS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Társadalom

Kelet–nyugati átjáró

A politikusok magánlátogatásai sem kizárólag privát ügyek – erre számos bizonyságot adtak a német kancellárok.

Dominic Cummings, a véreb, aki meghackelte a brit politikai rendszert

Dominic Cummings, a véreb, aki meghackelte a brit politikai rendszert

Magyar dokumentumfilm hozta el az emberi jogi díjat a Szarajevói Filmfesztiválról

Magyar dokumentumfilm hozta el az emberi jogi díjat a Szarajevói Filmfesztiválról

Meglepő módon is betehet az emberiségnek a légszennyezettség

Meglepő módon is betehet az emberiségnek a légszennyezettség

Éremeső a szegedi kajak-kenu-vb-n

Éremeső a szegedi kajak-kenu-vb-n

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Beismerő vallomást tett a balatonfűzfői gyilkosság gyanúsítottja

Beismerő vallomást tett a balatonfűzfői gyilkosság gyanúsítottja