Jövő májusban hatályba lép a legnagyobb terjedelmű magyar törvény, a polgári törvénykönyv többsége – hacsak egy államfői vétó, egy alkotmánybírósági döntés vagy a tavaszi választás el nem söpri.

Elegendő volt a szocialista képviselők aktivitása ahhoz, hogy hétfőn elfogadja a parlament a mintegy 1200 szakaszból álló új polgári törvénykönyvet (Ptk.). Egységesen ellene szavaztak az MDF-esek, Kubatov Gábor kivételével a Fidesz–KDNP-képviselők és még az SZDSZ-frakció többsége is, ám így is összejött 191 igen szavazat 168 nem és 4 tartózkodás ellenében.

Ahogy haladt előre a több mint egy évtizede folyó törvény-előkészítés, úgy lett egyre több ellenzője az igazságügyi tárca – kedden a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesének jelölt – szakállamtitkára, Gadó Gábor vezette technokrata-modernizációs szemléletű munkacsoport elképzeléseinek (HVG, 2008. december 6.). Az általános politikai hangulat mellett ez vezetett végül a nagy kódexekhez illő, hosszú egyeztetéssel elért szinte egységes támogatás helyett az aránylag szoros hétfői szavazáshoz.

A konzervatívoknál főleg a család szentségének védelme volt az elutasítás eszmei alapja, felháborítónak tartották például, hogy a házasság fogalma a felek együttműködését, egymás támogatását irányozza elő, és nem tartalmazza követelményként a hűséget. A jobboldali ellenzők szemében régóta szálka a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetése, amely az egynemű párok kapcsolatát emeli a házassági szint közelébe. Hiába gyakorolt szinte az utolsó pillanatban számukra fontos gesztusokat a kormány, az Alkotmánybíróság (AB) döntéseire is figyelemmel elvetve a közjegyző előtti válás bevezetését, vagy kizárva annak a lehetőségét, hogy a bejegyzett élettársak partnerük gyerekét örökbe fogadhassák, ez kevés volt a sietős szeptemberi záróvitát nehezményező jobboldal támogatásának elnyerésére. Elég volt viszont a liberális frakció többségének felbőszítésére.

Számos alapvető változást hozó részlet ugyanakkor nem osztotta meg ennyire a parlamentet. Megjelenik például a törvényben a tényfeltáró újságírás fogalma, és az AB, valamint a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatát is szem előtt tartva enyhül az újságírókkal szembeni felelősség szabályozása. A pontatlan tényállítás helyreigazítása kimenthető lesz annak bizonyításával, hogy a médiát sem szándékosság, sem súlyos gondatlanság nem terheli. A közhatalmat gyakorlók csak kivételes esetben tilthatják meg, hogy fényképet vagy videofelvételt készítsenek róluk, és ez az előírás éppúgy vonatkozik a tömegoszlató rendőrökre, mint a tárgyaló bírókra.

Mégsem lehet mondani, hogy az inga egyértelműen a nyilvánosság felé lendülne, bevezetik ugyanis a sérelemdíjat. Nemcsak egy mozgássérült kérhet majd kártérítést azért, hogy mondjuk nem teszik lehetővé az akadálymentes bejutását egy közhivatalba, hanem az is, akinek személyiségi jogait például nevének, képmásának közlésével a bíróság szerint megsérti a média. Ehhez – a jelenlegi gyakorlattal ellentétben – nem kell majd bizonyítania, hogy ezáltal kár is érte, mindenképpen kaphat kártérítést. A kompenzáció mértéke bírói mérlegeléstől függ, így a milliós követelésből lehet pár száz forintos szimbolikus elmarasztalás is.

A sajtóval szembeni keményebb szabályokat főként a Fidesz politikusai és szakértői szorgalmazták, ez is jelzi, egy jobboldali többségű parlament jövőre alighanem hozzáfog a kódex átdolgozásához. Ezt Répássy Róbert frakcióigazgató kedden meg is erősítette, hozzátéve, sem szakmai, sem politikai konszenzus nem jött létre, szerinte presztízstörvényként fogadta el a szocialista többség a Ptk.-t. A KDNP-s Salamon László pedig úgy fogalmazott: az őszi ülésszak kezdete előtt a kormány nyáron átdolgozta a civil kódex szövegét, a képviselők 234 érdemi, többnyire koncepcionális módosítást kaptak a közelmúltban.

A politikai különbségek mellett a jogásztársadalmat is megosztotta a Ptk.-tervezet. Legtekintélyesebb ellenzője éppen a Kodifikációs Bizottság vezetője, Vékás Lajos professzor lett, aki sértve érezte magát, amiért elképzeléseiből túl kevés került be a tervezetbe, míg például a családjogászok doyenje, Weiss Emília professzor még idén nyáron is terjedelmes javaslatokkal segítette a szöveg pontosítását. Olyan szakmai viták is tarkították az előkészítést, mint hogy a lízing bekerüljön-e a törvénykönyvbe, az ellenzők ugyanis azt állították, az csak a bérlet egyik fajtája. Volt olyan jogászprofesszor is, aki a cselédszerződések szabályozását látta volna szükségesnek a kódexben. Már csak ezek miatt sem lehet tehát egy névhez kötni az új Ptk.-t, mint mondjuk az időtálló 19. századi büntető törvénytárat, a Csemegi-kódexet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ez a hír az ünnepek alatti kereskedelmi forgalomról szól, de mi Rogán Cecíliával illusztráljuk, mert csak

Ez a hír az ünnepek alatti kereskedelmi forgalomról szól, de mi Rogán Cecíliával illusztráljuk, mert csak

Elvitték a több mint négymilliárdos lottónyereményt

Elvitték a több mint négymilliárdos lottónyereményt

Egy hónappal a határidő lejárta előtt már több ezren jelentkeztek a külképviseleti szavazásra

Egy hónappal a határidő lejárta előtt már több ezren jelentkeztek a külképviseleti szavazásra

Újabb razzia volt a Fészeknél

Újabb razzia volt a Fészeknél

Nem áll meg az élet az ünnepek alatt sem: körülbelül 20 ezer bolt lehet nyitva az országban

Nem áll meg az élet az ünnepek alatt sem: körülbelül 20 ezer bolt lehet nyitva az országban

Újra bajnok a Juve

Újra bajnok a Juve