szerző:
HVG

Kivételes pillanat, amikor egy tudós maga dönthet arról, életbe lépteti-e a szakterületére vonatkozó, esetleg évtizedekig érvényes új előírásokat. A polgári jogász államfőnek napokon belül határoznia kell, aláírja-e az új Ptk.-t.

Vissza a középkorba! – így jellemzi nemrég kiadott nyilatkozatában a frissen elfogadott új polgári törvénykönyvet (Ptk.) a budapesti Nane egyesület és a Patent nevű jogvédő társaság. Azért támadják az elnöki szignóra váró kódexet, mert az számos esetben megfosztaná a szülői jogtól a biológiai apát, „paternalista módon korlátozva” a feleségek perindítási jogát az apasági vélelem megdöntésére. Egy radikális csoport ennél is messzebb megy. Az idén alakult Magyar Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek Szövetsége pár napja nyílt levélben arra szólította fel az államfőt, ne írja alá az új kódexet, mert az nem teszi lehetővé az élettársak számára partnerük gyermekének örökbefogadását.

A Parlament falain belül ezzel éppen ellentétes bírálatok érték az utóbbi hónapokban a kormány törvénytervezetét. A jobboldali képviselők többek közt azt kifogásolták, hogy a kabinet nem tiszteli a hazai magánjogi tradíciókat, s nem tartotta magát a fontolva haladás elvéhez sem. A Fidesz és a KDNP politikusai szerint nemcsak az esküvőt megelőző 30 napos várakozási időt kellett volna például átvenni az új kódexbe, hanem a házastársi hűséget deklaráló – voltaképpen az egyházi jogból származó – törvényi kötelezettséget is. A két nagy politikai tömb világnézeti ellentétére különben jellemző, hogy a vezető ellenzéki párt az évtized elején már azt is kilátásba helyezte, egyenjogúsítja majd a templomi esküvőt a polgári házasságkötéssel.

Izgalmas kérdés, hogy a Fidesz által államfőnek jelölt Sólyom László – aki civilben történetesen a polgári jog professzora – aláírja-e a következő napokban az 1219 paragrafusból álló új Ptk.-t, amit a szeptember 21-ei végszavazáson testületileg egyedül a szocialista frakció támogatott. Az esélyek mérlegelésekor bizonyos államfői gesztusokra nem lehet nem emlékezni. Például arra, hogy Sólyom tavaly március 31-én hivatalos minőségben részt vett annak az alternatív Ptk.-nak a bemutatóján, amit vezető kodifikátorként professzor és akadémikus társa – egyszersmind volt tanszéki kollégája – Vékás Lajos jegyez. Az exkluzív társadalmi eseményre a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében egyébként alig pár hónappal az után került sor, hogy a kormány váratlanul kivette Vékás kezéből a hivatalos kódex előkészületeinek irányítását. A leváltással egy időben magas állami kitüntetésben részesített fővárosi professzor alkotmánybírák, jogtudósok és más közéleti személyek előtt tette le az asztalra a maga 1557 paragrafusra rúgó Ptk.-javaslatát. Az ellenzék ezt követően már erre hivatkozva utasította el a hivatalos tervezetet, mondván, a kabinet a végső fázisban (a törvényjavaslat 1998 óta készült) önkényesen átfazonírozta a professzorok munkáját.

A magánjogi kódex az utolsó két évben kétségkívül jelentős változásokon esett át. A kormány olyan módosítást is végrehajtott, amivel lelkük mélyén vélhetően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szakértői sem értettek egyet. Nyilvánvalóan erőteljes politikai nyomásra kényszerült a szaktárca lemondani például arról a régi tervéről, hogy újra közvetlenül bírói felügyelet alá helyezzék Magyarországon az ingatlan-nyilvántartást, helyreállítva az 1855 és 1972 közötti gyakorlatot. Hogy az agrártárca kontrolljának további fenntartása milyen súlyos korrupciós veszélyekkel jár, arra éppen a minisztérium volt államtitkárának tavaly kirobbant büntetőügye szolgáltat példát. Benedek Fülöp ellen egy pákozdi ingatlan művelésből történt szabálytalan kivonása miatt folyik eljárás.

Becsúszott egy „műhiba” a kódexbe közvetlenül a parlamenti végszavazás előtt is. Arról van szó, hogy az új Ptk. minden korlátozás nélkül engedélyezné a jövőben a házasságkötést a nagybácsik és unokahúgaik, illetve a nagynénik és unokaöccseik között. Ilyen rokonsági fokozat esetén eddig csak akkor lehetett esküvőt tartani, ha arra a helyi jegyző előzetesen engedélyt adott. A parlamenti többség által megszavazott liberalizálással ellentétben a Vékás-féle tervezet e ponton éppenséggel szigorítást javasolt. Az ellenkódex szerint ilyenkor a házasságkötésre akkor lenne csak lehetőség, ha a felek legalább egyike már nem fogamzás-, illetve nemzőképes, illetve ha az előzetes vizsgálat igazolja, hogy a kapcsolatból nem származhat genetikailag károsodott utód.

Az államfőnek vélhetően volna tehát mire hivatkoznia, ha megfontolásra vissza óhajtaná küldeni a parlamentnek a jogi monstrumot, vagy éppenséggel az Alkotmánybíróságtól óhajtana felülvizsgálatot kérni. A menesztett főkodifikátor a törvénykönyv végső változatáról természetesen lesújtó véleménnyel van. „A javaslat véleményem szerint (...) méltatlan arra, hogy a Magyar Köztársaság (...) hosszabb távra szánt magánjogi kódexe legyen” – szögezte le egy Draskovits Tibor igazságügyi miniszterhez intézett levelében Vékás.

Az új Ptk. 2007 óta ugyanakkor több olyan elemmel is bővült, amely kétségkívül finomíthatja a hazai magánjog előírásait. A jövő év májusától fokozatosan életbe léptetni kívánt törvény az eddigieknél változatosabb formában segítené például a csökkent belátási képességű (vagy az ilyen állapottól tartó) személyeket. Az utóbbiak például előzetes jognyilatkozattal eleve megtilthatnák, hogy később bentlakásos szociális intézményben helyezzék majd el őket. A pszichés állapotuk vagy szenvedélybetegségük miatt kiszolgáltatott helyzetű felnőttkorúak pedig a jövőben úgynevezett támogató személy kinevezését kérhetnék a bíróságtól, mintegy a gondnokság enyhébb formájaként. A szóban forgó patrónusok elsősorban jelenlétükkel és tanácsaikkal segíthetnék istápoltjaikat bonyolultabb szituációkban.

A kormány javaslatára elfogadott új kódex hosszú évek után véget vetne annak az abszurd helyzetnek is, hogy a politikusok jogsértő kijelentéseiért az őket idéző sajtóorgánumokon lehet elverni a port. Miközben ugyanis a Vékás-féle alternatív kódex továbbra is fenntartaná a sajtó feltétlen – „objektív” – felelősségét, az új Ptk. legalább a szöveghű idézetek esetén megszüntetné a médiumok bírósági elmarasztalásának lehetőségét.

Akár aláírja az államfő az új kódexet, akár nem, a hazai magánjog szabályairól a vita folytatódni fog. A Fidesz elnöke már a parlamenti végszavazás előtt bejelentette, hogy a kihirdetett új törvényt is hatályon kívül helyezik, ha hatalomra kerülnek. A kódex ad acta tétele Vékás professzort ismét különös helyzetbe hozhatja. A jogtudós igencsak óvatos modernizációs elképzelései ugyanis legalább olyan távol látszanak állni a jobboldalon dédelgetett tervektől – például a templomi és az állami esküvő egyenjogúsításától, a házassági hűség kötelező előírásától vagy a szocialisták által a cselédjog visszaállításaként aposztrofált magánmunkáltatói szerződés ismételt bevezetésétől –, mint a baloldal vitatható kodifikációs megoldásaitól.

BABUS ENDRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
17 éves lányokat támadtak meg Kecskeméten

17 éves lányokat támadtak meg Kecskeméten

A Belvárosban elkezdték komolyan venni a kutyák kitiltását parkokból, játszóterekről

A Belvárosban elkezdték komolyan venni a kutyák kitiltását parkokból, játszóterekről

Torlódás Hegyeshalomnál

Torlódás Hegyeshalomnál

Ewan McGregor újra fénykardot ragad

Ewan McGregor újra fénykardot ragad

Könnygázt vetettek be a G7 elleni tüntetésen Bayonne-ban

Könnygázt vetettek be a G7 elleni tüntetésen Bayonne-ban

Gyerekotthonból tűnt el egy 13 éves lány

Gyerekotthonból tűnt el egy 13 éves lány