szerző:
HVG

Rekordösszegű, 75 millió forintos régészeti bírságot szabott ki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a győri Széchenyi tér szabálytalan felújítása miatt.

„Barbárság, ami ott történt” – így indokolta a HVG kérdésére Figler András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Nyugat-dunántúli Irodájának vezetője, miért a feltűnő szigor Győrrel szemben. A Széchenyi tér kialakítása során markolókkal ástak le 130 cm centiméter mélységbe, holott egyedileg védett régészeti lelőhelyről van szó, tette hozzá. A kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint régészeti lelőhelyről lelet csak feltárás keretében mozdítható el. Ezúttal viszont a földdel együtt eltüntették az ott lévő leletek egy részét is. Az irodavezető ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett, rongálás gyanújával.

A 75 millió forintos bírsággal honorált dózerolás egy márciusi hétvégén történt, de a megyei múzeum régészei csak a következő hétfőn vették észre a történteket. Az ásatásról tudósító blogon Bíró Szilvia régész azt írta: addigra a tér legnagyobb részét már „kimarkolták”, megsemmisítve ezzel az ott található középkori rétegeket. Le tudták ugyan állítani a földmunkákat, megmenteni azonban már csak a leletek töredékét lehetett, a markolók már a 13. századi piac szintjét érték el a téren.

A KÖH az építkezésre 2007 őszén kiadott állásfoglalásában azt írta, hogy az „50 cm mélységet meghaladó bármilyen mélyépítési munka csak megelőző régészeti feltárások után végezhető”. A tér egy részére szökőkutat és egyéb kapcsolódó közműmunkákat terveztek. Az előzetes régészeti feltárás 2008 őszén a tér egy kis részén meg is történt, az önkormányzat mint beruházó 30 millió forintot fizetett érte. „A régészek munkája nyomán még a kiviteli terveken is változtattunk, hogy az ott talált és visszatemetett régészeti örökséget érintetlenül hagyjuk” – mondta a HVG-nek Németh Zoltán, a beruházást felügyelő alpolgármester, aki hozzátette, ha előírják nekik a teljes térre az előzetes régészeti feltárást, annak is állták volna a költségeit.

A hivatalhoz beérkezett kiviteli tervből Figler szerint nem derült ki, hogy megbolygatnák a tér 50 centiméternél mélyebb részeit. 2009 februárjában ezért kiadták az örökségvédelmi hatósági engedélyt a tér új burkolatának lerakására, az engedély alapjául szolgáló kiviteli tervben nem szerepelt ugyanis talajcsere fél méternél mélyebben. „A régészeti lelőhellyel kapcsolatos feltétel ezért nem szerepelt az engedélyünkben” – mondta az irodavezető. A kivitelezők azonban Figler szerint olyan tervekből dolgoztak, amelyeket ő csak utóbb kapott meg. Ezekben viszont már az szerepel, hogy esetenként 130 centiméternyi talajcsere szükséges.

„Az önkormányzat biztosan fellebbez majd” – mondta az alpolgármester. Szerinte valójában a múzeumi bevétel pótlása lehet a bírság célja, legalábbis ezt olvasta ki abból, hogy a KÖH az indoklásban leírta, hogy a bírság megegyezik azzal az összeggel, amekkora bevételt jelentett volna az érintett terület – az elvégzettnél részletesebb – előzetes régészeti feltárása. A régészek szerint az effajta számolásban nem kell hátsó szándékot keresni. „Az elmaradt bevétel alapulvétele a bírságolásnál bevett gyakorlat a kulturális örökségvédelemben” – mondta a HVG-nek Jankovich-Bésán Dénes, a Magyar Régészeti Szövetség elnöke. A földben rejtőző értékek ugyanis szó szerint felbecsülhetetlenek, nem lehet pénzbeli értéküket kifejezni, és ha például egy határozat nyomán az ügy bíróságra kerül, nehéz a bizonyítás. Ezért olyan számolást választanak, amit védeni is tudnak. Ilyen lehet például az a költség, amit az előzetes feltárással egy beruházó meg szeretett volna spórolni.

Jankovich-Bésán szerint jobb lenne, ha a nagyobb földmozgatások előtt mindenhol kötelezően kérni kellene az előzetes régészeti feltárást. A szisztematikus térképezési munkák során – például Békés vagy Csongrád megyében – az derült ki, hogy szinte mindenütt van régészeti lelőhely. Jelenleg az a szabály, hogy ha ismert lelőhely van a földmozgatással érintett területen, akkor a beruházó fizeti a régészeti feltárást, ha viszont véletlenül bukkannak leletekre, akkor az állam. A gyakorlatban ez utóbbi esetben is gyakran a beruházó fizet, hogy mielőbb folytathassa a munkát.

Ismert lelőhely esetében a régészek bármeddig áshatnak. Ha munka közben kerül elő valami, akkor kétszer 90 napjuk van az ásatásra, ám sokszor előfordul, hogy megfelelő fizetségért gyorsabban végeznek. Győr esetében egyedileg védett, ismert lelőhelyről volt szó, a régészeti feltárással nyilván csúszott volna a tér átadása.

Figler szerint a rendőrség már nyomoz bűncselekmény ügyében, pedig ő a feljelentéssel megvárta annak az ügyészségi vizsgálatnak a végét, amely ebben az ügyben lakossági bejelentésre indult ellene. „Az ügyészség semmilyen lépésem ellen nem emelt panaszt” – mondta. A nyomozást a pápai rendőrkapitányság végzi, a győri ugyanis elfogultságot jelentett be az ügyben.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Czeglédy Csaba leadta a képviselőjelölti ajánlásokat

Czeglédy Csaba leadta a képviselőjelölti ajánlásokat

Megvan az első szerződés, jövőre már 80-90 repülőt gyártana a magyar cég

Megvan az első szerződés, jövőre már 80-90 repülőt gyártana a magyar cég

Feljelenti a vizes vb-t szervező céget a Magyar Liberális Párt tagja

Feljelenti a vizes vb-t szervező céget a Magyar Liberális Párt tagja

Három kerületben razziázott a rendőrség

Három kerületben razziázott a rendőrség

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Hogyan segíthetjük szülőként a gyerekek tudatos internetezését?

Hogyan segíthetjük szülőként a gyerekek tudatos internetezését?