szerző:
HVG

A magyar Btk. alapján megvádolt újságírót – történetesen a HVG munkatársát – a strasbourgi esetjog alapján mentette fel jogerősen a hazai igazságszolgáltatás.

Egy Budapesttől négyezer kilométer távolságra élő grönlandi kőfaragómesternek és egy norvég bálnavadászhajó körül kirobbant vitának nem csekély szerepe van abban, hogy ezentúl kicsit másként kell olvasni a magyar büntető törvénykönyv (Btk.) 179. és 180. paragrafusát. Kivált ha a rágalmazást vagy a becsületsértést közszereplővel szemben követik el.

A sajtóban publikálóknak Magyarországon nem nehéz belerohanniuk a büntetőkódex szóban forgó szakaszaiba, vagy azok polgári jogi ikertestvérébe, a személyiségi jogok megsértésébe. Ehhez esetenként akár az is elég, ha valakiről eredeti dokumentumok alapján megírják, hogy 1990 előtt az állambiztonsági szolgálat ügynöke volt. Ha ugyanis az ezt követően megindított perben a bíróság a korabeli tárgyi bizonyítékoknál netán hitelesebbnek fogadja el egy volt állambiztonsági tiszt minden dokumentum valódiságát megkérdőjelező „szakvéleményét”, miként az Ungváry Krisztiánnak az egyik katolikus püspökről írt tényfeltáró írása kapcsán tavaly tavasszal lezárult ügyben történt, a perbe vont publicistának máris szembe kellett néznie valamilyen – nem is okvetlenül jelentéktelen – jogi szankcióval.

Nehrer Péter
©

 A Fővárosi Ítélőtábla egy-két újabb döntése az utóbbi hónapokban azonban az ítélkezési gyakorlat változásáról látszik árulkodni. „Precedensper” – maga Nehrer Péter tanácsvezető bíró nevezte így múlt csütörtökön a Markó utcában a HVG munkatársa ellen rágalmazás miatt indult, ám végül felmentő ítélettel lezárt bírósági procedúrát (lásd Ad acta című írásunkat). A két éven át tartó eljárás utolsó szakaszában a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által kidolgozott normák voltaképpen erősebbnek bizonyultak az 1978-as magyar Btk. előírásainál.

A még csak szóban elhangzott ítélet lényegében három strasbourgi döntésre épül. Ezek közül az egyik éppenséggel a Magyarországon évtizedek óta uralkodó jogfelfogást támasztotta alá. A jogász körökben Barfod kontra Dánia néven ismert eset Bjorn Barfod grönlandi kőfaragómester újságcikke miatt indult, melyben ő kétségbe vonta az adójogi perében eljárt laikus bíróság két tagjának elfogulatlanságát. Az iparos arra hivatkozott, hogy a két ítész civilben a vele szemben álló önkormányzat alkalmazottja, pártatlanságuk ezért legalábbis megkérdőjelezhető. Barfodnak a következő években keményen meg kellett fizetnie véleményéért. Az igazságszolgáltatás tekintélyének csorbítására hivatkozva rágalmazás címén Grönland rendőrfőkapitánya büntetőpert akasztott a nyakába, amely később Dániában, majd Strasbourgban is elmarasztaló ítélettel zárult. Az EJEB maga is úgy látta, hogy a vádlott bizonyítékokkal alá nem támasztott állításai becsületsértőek voltak. A nem csekély feltűnést keltő ügyben a jogfejlődés szempontjából utólag fontosabbnak bizonyultak azonban azok a különvélemények, amelyeket az akkor még kisebbségben maradt jogászok fejtettek ki. Ők ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy Barfod nagyon is közérdekű témát feszegetett, márpedig erősebb érdek fűződik a bíróságok működését értékelő nyílt vita kialakulásához, mint két – nem egészen indokolatlanul támadott – ülnökbíró védelméhez.

Ez utóbbi álláspont pár évvel később már uralkodó véleménynek számított Strasbourgban. Egy norvég helyi lap, a Bladet Tromso ügye kapcsán a bírák 1999-ben már egyenesen azt mondták, hogy a közérdeklődésre számot tartó ügyek feltárásakor a sajtó számára esetenként bizonyos fokú túlzás, sőt provokáció megengedhető. Erre tekintettel, habár az újság közzétette egy fókavadász-felügyelőnek a halászok kegyetlenkedéséről szóló, utóbb részben megcáfolt jelentését, az EJEB mégis felmentette a lapot. Strasbourg úgy találta, hogy a Bladet Tromso egyrészt mindvégig kiegyensúlyozottan tájékoztatott az esetről, másrészt az inkriminált írás nem az egyes halászok becsületének megkérdőjelezésére irányult, hanem egy közérdekű téma feltárására. A cikk hatását mindenesetre jól érzékelteti, hogy a megjelenése után a norvég kormány azonnal betiltotta a fókakölykök vadászatát.

Két évvel később egy luxemburgi rádiós ellen indított ügyben Strasbourg felmentett egy másik beperelt újságírót is. A szóban forgó Marc Thoma magazinműsorában változtatás nélkül felolvasott egy, a helyi erdőhatóság munkatársait korrupcióval vádoló – más által írt – cikket. A rádióst saját államában elítélték, mivel nem határolódott el a hamis és sértő kijelentést is tartalmazó írástól. Az EJEB ezzel szemben úgy látta, hogy egy újságíró elítélése harmadik személy által tett kijelentések közreadásáért sérti a sajtónak a demokrácia „házőrző kutyájaként” emlegetett szerepét, ezért ilyesmire csak rendkívül nyomós indokok alapján kerülhet sor.

E tíz éve hozott strasbourgi ítéletről Budapesten a Legfőbb Ügyészségen a jelek szerint mind ez idáig még nem értesültek. Erre látszik legalábbis utalni, hogy a HVG újságírójának elítélését indítványozó beadvány szerint munkatársunknak egyetlen téves adat kiszűrése érdekében ellenőriznie kellett volna egy olyan 17 oldalas esettanulmány megállapításainak a valódiságát, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia megbízása és az igazságügyi tárca államtitkárának külön engedélye alapján eredeti dokumentumok elemzésével állított össze a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság tevékenységéről az ELTE tanszékvezető tanára, Fleck Zoltán.

A Fővárosi Ítélőtábla Nehrer-tanácsa (előadó bíró: Miszlayné Lányi Éva) az ügyészség álláspontjával szemben végül is jogerősen úgy döntött, hogy közérdekű problémák nem rosszhiszemű feltárása esetén, ha egy cikk alapvetően hiteles adatokra épül, és nem tartalmaz indokolatlanul sértő, megalázó kitételeket, egyetlen tévedés miatt nincs helye okvetlenül rágalmazás megállapításának – még ha ez ellentétben látszik is állni a hatályos magyar Btk. előírásaival. A harmadfokú bíróság – amely a közelmúltban Ungváry Krisztián történészt mentette fel hasonló érvek alapján a Kiss László alkotmánybíró által ellene indított büntetőügyben (HVG, 2009. október 24.) – jelezte ugyanakkor, hogy nem ártana végre az európai standardhoz igazítani a rágalmazásnak és a becsületsértésnek még a Kádár-rendszer idején megfogalmazott tényállását.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Társadalom

Ad acta

Eltűnt akták, pénzügyi szabálytalanságok, az eljárások közben százával elévült bűncselekmények – így kezdődött több...

Húsvéti üzenetében is magát dicsérte Donald Trump

Húsvéti üzenetében is magát dicsérte Donald Trump

Miért nem a katolikus egyház fizeti a Notre-Dame felújítását?

Miért nem a katolikus egyház fizeti a Notre-Dame felújítását?

Milyen egy 90 millió forintos új Bentleyvel kabriózni? Kipróbáltuk

Milyen egy 90 millió forintos új Bentleyvel kabriózni? Kipróbáltuk

Elnökválasztás Ukrajnában és Észak-Macedóniában

Elnökválasztás Ukrajnában és Észak-Macedóniában

A bencés szerzetesek is megtippelték, ki éli túl a Trónok harcát

A bencés szerzetesek is megtippelték, ki éli túl a Trónok harcát

Kémvád ide vagy oda, kilőtt a Huawei

Kémvád ide vagy oda, kilőtt a Huawei