Képzeljük el, hogy 2004-ben Salgótarjánban - Kuba és Észak-Korea támogatásával - bolsevik felkelés tör ki, és polgárháborúvá terebélyesedik. 2008-ban a felkelők Győr-Moson-Sopron megye kivételével elfoglalják az egész országot, s kikiáltják az úgynevezett Magyar Népköztársaságot. A törvényes magyar kormány Győrbe menekül, az ország a 89 ezer négyzetkilométeres, 9 millió lakosú Magyar Népköztársaságra és a 4 ezer négyzetkilométeres, 900 ezer lakosú (ebből félmillió menekült) Magyar Köztársaságra szakad. A Köztársaság továbbra is az ENSZ, a NATO és - akkor már - az Európai Unió tagja, s a demokratikus világ továbbra is vele tart fenn diplomáciai kapcsolatot, az illegitim Népköztársasággal csak olyanok, mint például Kuba, Észak-Korea, Szíria.

A Magyar Népköztársaság sötét kommunista diktatúra, átszövi a titkosszolgálatok és a besúgók hálózata. 2018-ban Hajdúdorog központtal felkelés tör ki, de leverik, kétszáz embert kivégeznek, ezreket bebörtönöznek, a görög katolikus püspök - a felkelés lelke - Kassára menekül, s ottani élénk emberjogi tevékenységéért 2048-ban Nobel-békedíjat kap. Szintén 2048-ban robban ki a budapesti diákfelkelés, amelyet brutálisan letör a hadsereg, a román és szlovák kisebbség szeparatista törekvéseit súlyosan megtorolják. 2030-ban a Nyugat rájön, hogy érdekei a Népköztársasággal való kapcsolatok felvételét kívánják. A nemzetközi szervezetekből kiebrudalják a Magyar Köztársaságot, helyét a Népköztársaság veszi át. Budapest szemérmetlenül kiköti: csak olyan országgal létesít államközi viszonyt, amely nem ápol kapcsolatot Győrrel. A Köztársaság a nemzetközi élet páriájává válik.

A 2030-as években a "népi Magyarországon" bevezetett gazdasági reformok révén az ötvenes-hatvanas évekre a kommunista diktatúrában kapitalista lesz a gazdaság - teljes állami ellenőrzéssel, az évi növekedés általában eléri a 10 százalékot. A munkaerő olcsó, egyebek közt a Recsken rabszolgaként dolgozó politikai foglyoknak köszönhetően. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2061-ben úgy dönt, a 2068-as nyári olimpiát Budapest rendezheti meg.

Eközben a Köztársaság gazdasági eredményei még fantasztikusabbak, mint a szakadároké. 2047-ben feloldják a rendkívüli állapotot, demokratikus választásokat tartanak. A legfőbb belpolitikai kérdés, hogy az ország kikiáltsa-e függetlenségét. Ennek hívei úgy gondolják, a realitásokból kell kiindulni, és az "egy Magyarország" elve - amit a győri és a budapesti vezetés is megmásíthatatlan alapelvként tart számon - anakronizmus. A függetlenség ellenzői viszont nem hajlandók lemondani arról, hogy a Győr-Moson-Sopronon kívüli Magyarország valamikor ismét visszatérjen az anyaországhoz (jellemző, hogy Budapest magát érti "anyaországon").

Itt tartunk most - Kínában. Paradox, de igaz: a Kínai Köztársaság (Tajvan) részéről az lenne az elvszerű politika, ha nem kiáltaná ki a függetlenségét. Nem azért, mert az úgynevezett népi Kína ezt provokációnak venné, és fegyverrel fenyeget, hanem mert a Köztársaság ezzel elfogadná a jelenlegi status quót. Az elfogadhatatlan realitást.

SZEGŐ PÉTER

(A szerző újságíró)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kihajózott az iráni tankhajó Gibraltárból

Kihajózott az iráni tankhajó Gibraltárból

Magyar mozikban a Casablanca magyar rendezőjéről szóló film

Magyar mozikban a Casablanca magyar rendezőjéről szóló film

Újabb 90 napra függesztheti fel Amerika a Huawei elleni intézkedéseket

Újabb 90 napra függesztheti fel Amerika a Huawei elleni intézkedéseket

Sokba került az adófizetőknek, hogy ebben az iskolában Wass Albert ne legyen tananyag

Sokba került az adófizetőknek, hogy ebben az iskolában Wass Albert ne legyen tananyag

Kánikulai augusztusi nap következik

Kánikulai augusztusi nap következik

Régen tényleg minden jobb volt? Avagy miért érdemes csínján bánni a nosztalgiával...

Régen tényleg minden jobb volt? Avagy miért érdemes csínján bánni a nosztalgiával...