A mai energetika alapkövetelménye: egyensúlyozni az ellátásbiztonság, a gazdaságosság és a környezeti szempontok mágikus háromszögében. Közismert, hogy az egységnyi magyar GDP előállításához szükséges energiamennyiség túl magas - körülbelül a kétszerese a legfejlettebb (OECD-) országok átlagának -, és ez tartós nemzetközi versenyhátrányt jelent az országnak. Ezért kulcsfontosságú gazdasági növekedésünk energiaigényének minimalizálása. Előzetes számítások szerint 2020-ig Magyarországon közel 6 ezer megawattnyi új erőművi kapacitást kell létrehozni - döntően a ma meglévő, körülbelül 8200 megawatt kiváltására. Évente átlagosan 3,5-4 százalékos gazdaságbővülés, az energiatermelő és -fogyasztó berendezések hatékonyságjavulása, valamint a kevésbé energiaigényes szektorok magasabb növekedési rátája együttesen a villamosenergia-igény évi 2 százalékos növekedését feltételezi 2020-ig, ami körülbelül 1600 megawattnyi igényt generál. Ezen felül azonban 2010-ig körülbelül 1300 megawattnyi, míg 2010 után további mintegy 3 ezer megawattnyi korszerűtlen, elöregedett, rossz hatásfokú és a környezeti követelményeknek sem megfelelő erőműpark lecserélése válik elkerülhetetlenné. Nagy kérdés, milyen energiahordozóval lehet majd táplálni ezt a mindösszesen 6 ezer megawattnyi erőművet.

A megújuló energiaforrásokhoz (szél, víz, földhő, tűzifa) való hozzáférés hazai természeti adottságai általában nem túl kedvezőek, és költségei is rosszabbak, mint a fossziliseké (széné, szénhidrogéneké, hasadó anyagoké). Ezen csak igen nagy arányú állami támogatás változtathat - mindannyiunk zsebéből, a versenyképesség rovására. A kedvezőtlen természeti adottságok miatt még így sem tűnik lehetségesnek, hogy a megújulók néhány százaléknál többet képviseljenek az energiakínálatban. A három alapszempontot figyelembe véve tehát a környezeti előnyök változóak, az ellátásbiztonságot érdemben nem tudják javítani, a gazdaságosság pedig egyértelműen kedvezőtlen.

Új szénerőművek építése esetén Magyarország igen hamar beleütközne azon, nemzetközi szerződésekben önként vállalt korlátokba, amelyek a környezetkárosító gázok - elsősorban a szén-dioxid és a kén-dioxid - kibocsátására vonatkoznak. Új nagy erőművi kapacitás csak akkor lehet szenes, ha ehhez a szén-dioxid- és kén-dioxid-kvótát a befektetők meg tudják és meg akarják venni más országoktól, a magyar gazdaság és társadalom pedig - a magasabb villanyárban - hajlandó ezt megfizetni. A szénerőművek építése tehát legalább két alapszemponttal ütközik, a környezetivel és a gazdaságosságival. Vagyis nagy valószínűséggel csak korlátozott mennyiségű új szenes erőmű épülhet fel az országban, a leállók utódjaként.

Az újonnan építendő erőművi kapacitás zömére tehát két energiahordozó marad: a hasadóanyagok és a földgáz. Ezek erőművi hasznosítása jelenti közép- és hosszú távon Magyarország számára a legolcsóbb, a legbiztonságosabb és a legkevésbé környezetterhelő megoldást. A paksi atomerőműben ma a villamos energiát a hazai átlagos áramtermelési költség mintegy feléből állítják elő, lényegében környezetterhelés - károsanyag-kibocsátás - nélkül. A külföldi és a hazai szakértők is egyöntetűen vallják, hogy mind gazdasági, mind környezeti szempontból Magyarországnak az atomerőmű a legkívánatosabb villamosenergia-termelési megoldás, amely a mindenkori ellátásbiztonság alapköve maradhat. Véleményem szerint meg fogják hosszabbítani a meglévő blokkok élettartamát, és meg kell épülnie még egy, körülbelül 1000 megawatt kapacitású blokknak - az ismert, meglehetősen irracionális társadalmi ellenállás és politikai hozzáállás ellenére. A többi, minimum 3-4 ezer megawatt termelésére nincs más megoldás, mint a földgáz, amely (a hasadóanyagok után) a leggazdaságosabb és legkevésbé környezetterhelő energiahordozó. További jelentős szerepnöveléséhez azonban új importvezetékek szükségesek - gazdaságdiplomáciai siker volna, ha ezek Magyarországon haladnának át.

IMRE TAMÁS

(A szerző geofizikus-közgazdász)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Lukácsi Katalin a Fülkében: Én lennék a legboldogabb, ha a NER a szolgálatról szólna

Lukácsi Katalin a Fülkében: Én lennék a legboldogabb, ha a NER a szolgálatról szólna

Heves havas: Hóban debütált az 530 lovas Audi sportkombi

Heves havas: Hóban debütált az 530 lovas Audi sportkombi

Nem kicsit arrogáns ez a luxusautós - videó

Nem kicsit arrogáns ez a luxusautós - videó

Csapatonként havi 116 millió forintot költenek bérekre az NB I-ben

Csapatonként havi 116 millió forintot költenek bérekre az NB I-ben

Kézilabda-vb: megizzasztották az olimpiai bajnokot a magyarok

Kézilabda-vb: megizzasztották az olimpiai bajnokot a magyarok

Börtönbe megy a volt chicagói rendőr, aki lelőtte a fekete tinédzsert

Börtönbe megy a volt chicagói rendőr, aki lelőtte a fekete tinédzsert