A szabad kezdeményezések pártolói számára örömteli hír, hogy a mecseki csatában környezetvédők és pacifisták eddig megakadályozták egy NATO-radar felépítését. A fákat és a bánáti bazsarózsát féltő lelkes csapat a "többet ésszel, mint erővel" stratégiát alkalmazva megfutamította a kigyúrt biztonsági embereket, és lefegyverezte a "láncfűrészes gyilkos" favágókat. A viaskodás még nem ért véget, de a zöldek e tettükkel jól megráncigálták a militarista és környezetpusztító állam bajuszát. Sőt helyzetüket tovább javítja, hogy az Alkotmánybíróság (AB) első elnöke és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is mellettük szólalt meg: emlékeztettek, hogy az alkotmány szerint a fakivágás csak akkor megengedett, ha a légtér oltalma semmilyen más módon nem oldható meg.

De vajon miért védi az alapjogi ombudsman a növényeket, és hogy jön ide az alkotmány? Úgy, hogy az 54. paragrafus szerint minden embernek vele született joga van az élethez, amelytől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. Ezt a szabályt alapul véve az AB egy 1991-es határozatában kimondta, hogy az állam "életvédelmi kötelessége kiterjed (...) a jövendő generációk életfeltételeinek biztosítására". Így a természeti értékek az alkotmány védőszárnyai alá kerültek. A következő lépésre 1994-ben került sor, amikor az alkotmánybírák megállapították, hogy az élethez való jog része az alkotmány egy másik pontján külön is nevesített egészséges környezethez való jog, amelynek az a különlegessége, hogy nincsenek egyéni jogosultjai, a védelem az "emberiséget", a "természetet" illeti. Ugyanakkor az állam ezt a fiktív jogot csak hasonlóan szigorú feltételek esetén korlátozhatja, mint a valódi alapjogokat: a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét csak elkerülhetetlen esetben csökkentheti, és a "védelmi szint csökkenésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan". Ezután következett a környezeti status quo fenntartását előíró követelmények alkalmazása: az AB az ócsai, majd a pomázi természetvédelmi terület megóvása érdekében semmisített meg jogszabályi rendelkezéseket. A mostani eset újszerűsége az, hogy a környezetvédelem alkotmányossági mércéjét nem jogszabályon, hanem fakivágást engedélyező egyedi döntésen kérik számon. És így jutottunk el az alkotmánynak az emberi élet önkényes elvételét tiltó szabályától a kivágásra ítélt mecseki fák és a veszélyeztetett bazsarózsák megmentéséig.

Épeszű ember csak helyeselheti a környezetvédelmi nekibuzdulásokat, és nyilván az volna a legjobb, ha mind többen járulnának hozzá a természeti rombolások csökkentéséhez. Az újabb keletű alkotmányok szövegeit látva azt kell mondanunk, napjaink "társadalmi szerződésének" részévé vált, hogy az államoknak számon kérhető környezetvédelmi feladataik vannak. Például a német alaptörvény néhány éve tartalmazza, hogy az állam felelősséggel tartozik a jövő nemzedékeiért, és ezért köteles védelemben részesíteni az élet természeti alapjait és az állatokat.

A környezetvédelem hazai alkotmányos szemlélete mégis úttörőnek számít, mivel az emberi alapjogok nyelvezetét és védelmi intézményrendszerét veszi igénybe olyan területen, ahol nincs jogosult egyén és jogosultság, csupán törvényhozási és kormányzati kötelezettségek. Irigykedhetnek az alapvető jogok tradicionális felfogásának hívei, hiszen nemcsak arról van szó, hogy a környezeti értékekhez alapjogi garanciák kapcsolódnak, hanem arról is, hogy ezeket egyre szélesebb körre terjesztik ki, és következetes szigorral alkalmazzák. Ezzel szemben az emberek életét, szabadságát és vagyonát védő hagyományos alapjogok között nincs hasonló sikertörténet. Vajon ugyanolyan elszántsággal ragaszkodunk-e az adatvédelem, a magánéleti szabadság vagy a tulajdonjog már elért védelmi szintjéhez, mint a környezetvédelmi status quóhoz? A valódi alapjogokat soványító közhatalmi döntések nyomán a közélet alakítói és a hivatalos jogvédő intézmények milyen gyakran jutnak egyhangúlag arra a következtetésre, hogy az adott cél az alapjog-korlátozásnál enyhébb eszközzel is elérhető? És kellő alapossággal mérlegeljük-e, hogy az állami beavatkozás nem okoz-e nagyobb sérelmet, mint aminek az elhárítását célozza?

Lehet, hogy csak egy újabb emberi jogi forradalom hozhatna fordulatot: ahogy egykor az észak-amerikai telepesek követelték maguknak az angolokat megillető ősi jogosultságokat, úgy kell majd igényelnünk emberi lényként azokat a jogokat, amelyek a fákat és a bokrokat megilletik.

TÓTH GÁBOR ATTILA

(A szerző jogász, az Alkotmánybíróság tanácsadója)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Változik a YouTube, máshogy fogják ajánlani a videókat

Változik a YouTube, máshogy fogják ajánlani a videókat

Több mint száz író áll ki a szombaton demonstrálók mellett

Több mint száz író áll ki a szombaton demonstrálók mellett

Megkezdték a Dunába lőtt zsidók felkutatását

Megkezdték a Dunába lőtt zsidók felkutatását

Hát, ez szomorú: a MasterCard mégsem úgy vezeti be az álomfunkciót, ahogy elsőre tűnt

Hát, ez szomorú: a MasterCard mégsem úgy vezeti be az álomfunkciót, ahogy elsőre tűnt

A legtöbb Facebook-felhasználó nem tudja, miket tud róla a Facebook – és ön?

A legtöbb Facebook-felhasználó nem tudja, miket tud róla a Facebook – és ön?

Kiraknák a kastélyokból a fogyatékkal élőket

Kiraknák a kastélyokból a fogyatékkal élőket