Ha a Magyar Labdarúgó-szövetségben (MLSZ) szorgalmi feladat lenne a román nyelvű sportsajtó böngészése, akkor Bozóki Imre talán összetépi a faxot, amelyben három hónappal ezelőtt a bukaresti szövetségnek meghimbálták a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság (Eb) közös rendezésének macskáját. S ha mondjuk légynek álcázva még egy ligaülésbe is belehallgatnának, akkor levélírás helyett inkább összedobnak egy ultipartit. Mert karonfogva besétálni az UEFA-hoz a román sajtóban csak Keresztapának becézett Mircea Sanduval, a Román Labdarúgó-szövetség (RLSZ) elnökével, hogy né, mi közösen rendeznénk egy Eb-t, minimum extrém sportnak számít. A Keresztapa ugyanis, miután Románia tavaly a dánok ellen hazai pályán elbukta az idei Eb-részvételt, úgy védte meg székét a politikusok és a nép dühétől, hogy amolyan délkelet-európai focirózsasándorként kijelentette, "az UEFA utasítására a bírók rendszeresen meglopnak bennünket". Az üzenet - amely Svájcban sokadszorra igazolta az RLSZ "szalonképességéről" alkotott képet - ezúttal felért egy kesztyűdobással. A replikaként kiosztott 15 ezer svájci frankos büntetés eltörlését végül Lennart Johansson UEFA-elnök a közelmúltban kisírta a Keresztapának a fegyelmi bizottságnál, ám a balkáni tüske tövig fúródott a nemzetközi szövetség amúgy is kényes önérzetébe. A fekete pontok évek óta szaporodnak, ami persze egyenesen következik a Keresztapa és a csaknem hasonlóképpen, Corleonénak titulált ligaelnök, Dumitru Dragomir anyázásokkal, letolvajozásokkal, becsületsértési perekkel tarkított viszonyából. Mindez pedig nem a rendet, megbízhatóságot jelző ajánlólevél. Zárójelben: kafkai jelenetbe illene, ha Dragomir, a szélsőséges Nagy Románia Párt parlamenti képviselője, Bukarest főpolgármester-jelöltje a júniusi választásokon most piros-fehér-zöld zászlócskával ékesített tárgyalóasztalnál cseverészne a magyar sport vezetőivel.

Persze a Keresztapa és Corleone apró csínytevései címet viselő szappanopera fő vesztese a leszálló ágban lévő román foci, amelyet csupán a játékoseladásokra koncentráló klubtulajdonosok lélegeztetnek. Ők viszont, furcsa módon, véletlenül sem lelkesednek a magyar ajánlattól. A visszafogottság egyik oka természetesen a közös történelemben gyökerezik, hiszen az elmúlt húsz évben a magyar focinál valóban több eredményt produkáló románoknak sérti az önérzetét, hogy - tetszik, nem tetszik - másodhegedűsként fognak szerepelni a közös pályázatban. Mert ha nem merik is kimondani, de tudják, hiába süllyedt most a magyar válogatott a futottak még kategóriába, az MLSZ szava fajsúlyosabb, mint az RLSZ-é, s ők - a most divatos kettős rendezésen kívül - főként azért kellenek, mert Magyarországnak kevés a megfelelő stadionja a csoportmeccsek lejátszására. Az más lapra tartozik, hogy Romániában, mai európai mértékkel körbepásztázva, egyetlen korszerű pálya sincs még; télen a válogatott meccseit homokkal leszórt pázsitfoltokon játsszák.

A másodhegedűsség igazából a döntő helyszínének okán fájó, hiszen a közös rendezésnek magányosan tapsoló Mircea Sandu is bevallotta, a bajnoki érmeket biztosan Budapesten aggatják a győztesek nyakába, a bukaresti finálé illúzió. Így aztán joggal fél, hogy az Eb magyarországi fejezete nyereséges lehet, a romániai pedig veszteséges, amit később elég nehéz lesz megemésztetni az adózó állampolgárral, miközben számításai szerint a költségvetésnek több mint 1 milliárd eurót kellene az asztalra dobnia. Ráadásul bármiféle súrlódás a két rendező ország között Romániában azonnal magyarellenes politikai ágyúzásba csapna át.

A románokba évtizedek óta beoltott magyar mumus rémképének halványulására még sokáig kell várni, ezért a közös Eb-rendezés ötlete - akármilyen furcsának tűnhet egy fejlett országban - Bukarestnek inkább kolonc, mint kitörési lehetőség. Viszont az MLSZ-t visszautasítani - paradox módon - felér a román fociguruk, politikusok öngyilkosságával. Ezért az RLSZ talán örülne is, ha a magyarok Horvátországot választanák partnernek. Mert akkor még reménykedhet, hátha egyszer Tiranát is megszállja egy közös Eb-rendezési szellem.

IRHÁZI JÁNOS

(A szerző aradi újságíró)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Tordai Bence bejutott az MTVA-hoz, átadta a követeléseit

Tordai Bence bejutott az MTVA-hoz, átadta a követeléseit

Előrehozzák az egészségügyi béremelést

Előrehozzák az egészségügyi béremelést

Nem létező szervezet gyűjtött adományt a nem létező, éhező Teréz néninek

Nem létező szervezet gyűjtött adományt a nem létező, éhező Teréz néninek

Összkarácsonyi Békemenetet szervez “hálából” a Kétfarkú

Összkarácsonyi Békemenetet szervez “hálából” a Kétfarkú

Ha van Instagramja, próbálja ki: ez az oldal látványos montázst készít a legjobb fotóiból

Ha van Instagramja, próbálja ki: ez az oldal látványos montázst készít a legjobb fotóiból

Financial Times: Soros György az év embere

Financial Times: Soros György az év embere