A nálunk elterjedt hiedelmek szerint külpolitikai stratégiái csak nagyhatalmaknak lehetnek. A többieknek alig vannak választásaik. Ha szerencséjük van, ügyes fogásokkal a sok kínálkozó rossz közül kiköthetnek a nem legkellemetlenebbnél. Így azután vitáink a külső térről - a kettős állampolgárságtól az iraki részvételig - nem valós korlátokról és lehetőségekről, hanem kormányról - ellenzékről, pesti ellentéteinkről szólnak. A szélesebb Közép-Európában azonban mások nem ennyire kishitűek. Amerre az utolsó hetekben jártam, mindenki - románok, lengyelek, ukránok - próbálkozik valamilyen saját stratégiával. Megkísérlik saját mozgásterüket rendszerként kezelni. Térképeket készítenek a legszembetűnőbb csapdákról. Íme néhány szempont egy egyre kikerülhetetlenebb itthoni nyilvános külstratégiai vitához.

Először. Eddig nemigen sikerül összeilleszteni a stratégiai gondolkodás három szintjét: az euroatlanti szövetségesi-kliensi függőségeket, részvételünket a közép-európai labdajátékokon és a magyar kisebbséggondozó politikákat. Szintenként talán léteznek taktikai tervek, de ezek mintha nem lennének igazán egymásra vetítve. Az előző kormány persze alárendelte a hosszabb távú regionális megfontolásokat a rövidebb távú kisebbségpolitikának, és talán komolyan hitte, hogy a kisebbségi ügyekben még felső szövetségi szinten is vannak lehetőségei. A mostani láthatóan nem hisz a kisebbségpolitikai huszárvágásokban, és már tudja, hogy a kiszámítható "realista" jószomszédság az egyoldalú, kész helyzeteket teremtő szimbolikus politizálásnál mindenkinek többet biztosít. De itt mintha mégsem lennének valódi héják és galambok. Igazi héják nálunk egyébként azért sem létezhetnek, mert az eredetiek - akár katonapolitikai értelemben - erőpártiak. Bayer Zsolték nem héják, még csak nem is szájhősök. Egyszerűen amatőrök.

Másodszor. A külpolitikákat szokták érdek- és identitás-központúakra osztani. A magyar külpolitikák 1990 óta - legalábbis az európai és a kisebbségi játéktereken - többségükben identitáspolitikák. Nem állítom, hogy teljesen hiányoztak volna az érdekmomentumok, de azok mintha nem lennének eléggé megragadhatóak. És a külső játék alárendelődik a belpolitikai tetszési indexeknek. Ezekben az években a belpolitikai szembenállás is identitásokról szólt, s kevésbé érdekekről. És ez így marad talán még a pesti elit csoportjátszmáiban, de a külső terepek logikája más. Persze aki otthon nem kemény érdekekben gondolkozik, nehezen boldogul azokkal a világban.

Harmadszor. Nehezen kiszámítható, elvben mikor és miként hozzák nehéz helyzetbe Budapestet a közép-európai politizálásban a kliensek (lényegében a magyar kisebbségi mozgalmak és pártok). Az ilyen különleges kapcsolatokban a kisebb fél is szabadon mozoghat, kész helyzet elé állítva patrónusát. A kisebbségi magyar pártokkal a mindenkori Budapestnek eddig szerencséje volt. Azokat mind ez idáig reálpolitikusok irányítják. De mi lesz, ha valahol helyi radikálisok kezébe kerül a vezetés? Egy elvben Tőkés László körül kikristályosodó, autonómiaprogrammal operáló, a román kormánnyal nem igazán számoló magyar párt keményebb döntéseket követelhet. Színt kellene vallani, meddig terjed a szimbolikus politizálás, és melyek az ország igazi érdekei.

Negyedszer. Színre léptek - sokszor egyes nemzetállamoknál szélesebb nyilvános szerepekben - transznacionális civil mozgalmak, s ezek ma már a nemzetközi rendszer valódi szereplői. S láthatóan nem mindegy, hova települnek, honnan toborozzák kulcsaktivistáikat. Rajtuk keresztül közvetetten kis országok is nemzeti kormányaiknál szélesebb befolyáshoz juthatnak. "Regionális főváros"-álmunk elképzelhetetlen Közép-Európában és a Balkánon innen operáló civil projektek tömege nélkül. Ezek idevonzásánál azonban nem árt az állami akarat sem. A Bem térnek itt is lenne miben játszania.

TAMÁS PÁL

(A szerző szociológus)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Olyan technológiát talált ki a Facebook, ami megjósolja, hova fogunk menni

Olyan technológiát talált ki a Facebook, ami megjósolja, hova fogunk menni

Jövőre érkezik John le Carré új regénye

Jövőre érkezik John le Carré új regénye

Meghosszabbították a szexuális erőszakkal vádolt afgán férfi letartóztatását

Meghosszabbították a szexuális erőszakkal vádolt afgán férfi letartóztatását

Mára legfeljebb hószállingózás jut

Mára legfeljebb hószállingózás jut

Vadai szerint Kövér lef*szozott egy MSZP-s képviselőt hétfőn a parlamentben

Vadai szerint Kövér lef*szozott egy MSZP-s képviselőt hétfőn a parlamentben

Ugyanolyan sokszínű élővilág rejtőzik a talpunk alatt is, mint a felszínen

Ugyanolyan sokszínű élővilág rejtőzik a talpunk alatt is, mint a felszínen