Az ötvenes évek elején két kísértet járta be Amerikát. Az Európából importált kommunizmussal gyorsan leszámolt a hatalmon lévő konzervatív elit, az amerikai társadalom mélyrétegeiből megszülető rock and roll azonban elpusztíthatatlan, virulens kor-okozónak bizonyult, s néhány év alatt - globális jelenségként - a világot is meghódította.

A történészek más kultúrtörténeti-művészeti jelenségek és korszakok esetében többnyire homályban tapogatóznak, ha annak pontos kezdetét, első képviselőit, műveit kell meghatározniuk. A rock esetében pontosan tudni lehet, hogy Bill Haley ötven éve, 1954. április 12-én rögzítette a Rock Around the Clock című számot, s a rockfilológusok ma már egyetértenek abban, hogy ehhez a dátumhoz köthető a rock and roll, illetve az új zenéhez kapcsolódó rockkultúra születése. Ezzel a dallal azonban a közhittel ellentétben nemcsak a szórakoztató zene történetében kezdődött egy "forradalmian" új fejezet (a rock and roll egyszerre küldte múzeumba Beethovent és Frank Sinatrát), hanem társadalmi vonatkozásban is új időszámítás vette kezdetét. A történelemben először nyílt generációs szakadék a felnőttek és a fiatalok világa között, és a háború után felnövekvő új nemzedék tagjai - a tinédzserek - elkülönülésüket, nyughatatlanságukat leginkább ezzel a nagy oktánszámú zenével tudták kifejezni. Ez csak az övék volt, csak nekik és róluk szólt, az ő lázadásukat jelképezte, az ő életörömüket vagy frusztrációjukat hirdette. Az új énekesek (Elvis Presley, Chuck Berry, Buddy Holly, Little Richard) az ő bálványaik voltak, az új divat (csőnaci és bőrdzseki) az ő másságukat hirdette, a koncertek az ő új dionüszoszi ünnepeikké váltak, az új táncok (jive, rockabilly, lindyhop) az ő energiáik levezetésére szolgáltak.

A felnőtt-társadalom erről az új zenéről és a köré szerveződő szubkulturális jelenségekről eleinte azt gondolta, hogy ifjonti hőbörgés, az ösztönök tombolása, múló divat, amely a kamaszkorral együtt elmúlik. Nem múlt el. Az amerikai Dél nagyvárosaiból lökéshullámszerűen terjedt tovább, és az ötvenes évtized második felében előbb a szigetországban, illetve Európában "fertőzött" tovább, majd a hatvanas években meghódította a modern, civilizált világot. A dal mindenütt ugyanaz maradt, ugyanazt a hatást érte el, ugyanazt a lázas, szexuális ingerlő állapotot idézte elő, mint a születési helyén. Eleinte csak cél nélküli csillapítóeszköz, az ösztönök kitombolásának háttérzenéje volt, de a hatvanas évektől egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az "üvöltésnek" kulturális, szociális, faji, politikai vonzatai is vannak.

Az első rocknemzedék - miközben a helyükbe lépő utódok további új stílusokat (beat, soul) és bálványokat (Dylan, Beatles, Rolling Stones, Hendrix) teremtettek maguknak - a kamaszkorból kiöregedve nem lépett vissza a felnőttek világába, nem adta fel másságát, hanem az apák társadalma helyett egy újat szeretett volna felépíteni magának. Ez a zenéből táplálkozó utópia szinte észrevétlenül befolyásolni kezdte "fogyasztóinak" gondolkodását, ízlését, viselkedését, öltözködését, életformáját. A zene az egyén életéből kilépve mindinkább társadalmi-kulturális szerepet kapott: tiltakozott a faji megkülönböztetés, a vietnami háború ellen (protest mozgalom), alkotóeleme lett a polgárjogi mozgalmaknak (soul), segítette a kisebbségek (nők, homoszexuálisok) társadalmi elismerését, új kulturális központokat hozott létre (Greenwich Village), kölcsönhatásba lépett az irodalommal (Ginsberg, Capote, Wolfe), a képzőművészettel (Warhol), a színházzal (Living Theatre), a filmmel (Eper és vér, Szelíd motorosok), a tradicionális népzenével (Baez, Marley, Gill). Új stílusok (afrorock, latin pop, dzsesszrock), új műformák (rockopera, rockmusical) alakultak ki, amelyek mind arra utaltak, hogy a rock and roll - alig tíz évvel a születése után - már nem egyszerűen csak egy új zenei nyelv volt, hanem ennél sokkal több: társadalmi-kulturális-gazdasági jelenség, életérzés, magatartásforma, filozófia, vagy éppen hatás- és karriertörténetek folytonosan megújuló sorozata.

Ez a folyamat napjainkban is tart, s így a rock and rollról ma már újművészetként, ellenkultúraként és zeneiparként külön-külön s egyszerre is beszélhetünk. A fél évszázados rockkultúra mindez együttvéve. Tömegpiaci termék, a mindenkori tinédzserek, a marginális társadalmi rétegek, csoportok lázadásának hordozója, de ugyanakkor művészet is, amely a "klasszikus" társművészetekhez hasonlón képes pontosan és naprakészen kifejezni, visszatükrözni az őt körülvevő valóságot. Ezért tud időről időre megújulni úgy, hogy közben minden felnövekvő nemzedéknek ugyanazt az utópiát ígéri, mint a kezdetekkor. Az elszakadást a tegnaptól! Új társadalmat! Igazságot! Szebb jövőt! S amíg ezek az álmok élnek - márpedig élnek! -, addig a rock szólni fog. Bill Haley óráját az utódok újra és újra felhúzzák. Az pedig ketyeg, mint a politika: mindig ugyanazt ígéri, egy új időszámítás kezdetét - de nem nyújthat mást, mint az örök körben járást a számok körül.

SEBŐK JÁNOS

(A szerző újságíró, rocktörténész)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
ÁSZ: A Momentum és a Párbeszéd nem volt együttműködő

ÁSZ: A Momentum és a Párbeszéd nem volt együttműködő

Mészáros Lőrinc ott liheg Csányi Sándor nyakában

Mészáros Lőrinc ott liheg Csányi Sándor nyakában

Ugye az öné nincs köztük? Ezek voltak 2018 legrosszabb jelszavai

Ugye az öné nincs köztük? Ezek voltak 2018 legrosszabb jelszavai

Üres kézzel távozik az EU-csúcsról a brit kormányfő

Üres kézzel távozik az EU-csúcsról a brit kormányfő

Letesztelt pár citromot a Nébih, és bizony találtak problémákat

Letesztelt pár citromot a Nébih, és bizony találtak problémákat

Hosszú megállíthatatlan: megvan a negyedik vb-aranya

Hosszú megállíthatatlan: megvan a negyedik vb-aranya