Az egyetem a 20. század végére - történetében nem először - fordulóponthoz érkezett. A legfontosabb ok: a felsőoktatásnak a 20. század második felében bekövetkezett eltömegesedése. A számok szédítőek. Míg a második világháború előtt a releváns korcsoport 5 százaléka járt egyetemre, a század végén a fejlett országok többségében 50 százaléka, illetve néhány országban már közel a 75 százaléka.

A tömegesedés a tudomány szent csarnokának tekintett egyetemnek megrendülést, ugyanakkor kihívást jelent. Meg kell találnia az alkalmazkodás azon formáját, amelyben - miként az európai egyetemek rektorai által 1988-ban Bolognában kibocsátott nyilatkozat, a Magna Charta Universitatum fogalmaz - megőrizhetők "a kultúra, a tudás és kutatás központjának" tekintett "igazi egyetem" értékei. Az átalakulás a fejlett országokban sem volt problémamentes, de a nehézségeket csökkentette a társadalmi igényeknek megfelelni törekvő kormányzati tevékenység. A felsőoktatásra fordított összegek növekedése meghaladta a GDP növekedési ütemét, s új típusú intézmények is megjelentek. A "megoldás" ennek megfelelő lett: az olcsó, könnyen hozzáférhető tömegoktatás és a drága, exkluzivitását őrző elitképzés párhuzamos fennmaradása.

Magyarországon az eltömegesedés egyetlen évtized alatt ment végbe; 1990 és 2002 között a felsőoktatásban részt vevők száma megnégyszereződött, s e hatalmas növekmény jelentős részét az alig bővült egyetemi szféra vette fel. Ez, valamint a finanszírozás mértéke és módja az egyetem hagyományos funkciójának, az elitképzésnek a fenntartását drámaian kérdésessé tette. Nem maradt egyetlen, exkluzivitását megőrző elitegyetem sem.

A felsőoktatás eltömegesedése visszafordíthatatlan folyamat. Magam sem gondolom, hogy akár célszerű, akár helyes volna a felsőoktatás egészének elitista alapokra helyezése; mondjuk a rendszerváltás előtti szűk kvóták, bejutási feltételek visszaállítása. Ám valamilyen döntésre szükség van. Mivel közügyről van szó, a politikai szférának is szembe kell néznie a problémával. Választ kell adnia arra a kérdésre, szüksége van-e Magyarországnak minőségi, a szó teljes értelmében vett egyetemi képzésre. Aligha hinném, hogy lenne olyan politikai erő, amely erre nemet mondana. Ám ehhez kormányzati intézkedések sorával meg is kell teremteni a strukturális és anyagi feltételeket. A politikai döntés elkerülhetetlen, hiszen jelenleg nem lehetséges önálló tevékenységre képes, korszerű tudással rendelkező, a tudományos kutatáshoz szükséges képességű és készségű diplomások képzése. Sajnos az újabban tervbe vett felsőoktatási reform - a Magyar Universitas Program - olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek lehetetlenné tennék a minőségi oktatás fennmaradását. De gondolhatja-e komolyan bárki is ma Magyarországon, hogy a minőségi képzés alapját jelentő kutatóegyetem működhetne költségvetési pénzek nélkül - akár tandíjakból, akár szerződéses munkákból, akár nagylelkű támogatók jóvoltából? Mégis hiányzik a hihetőnek látszó válasz a problémára.

Az igazi egyetem - nyilatkoztatja ki az idézett Magna Charta - autonóm intézmény, amelynek "kutatási és oktatási tevékenysége minden politikai és gazdasági hatalommal szemben erkölcsi és szellemi vonatkozásban független". "Az egyetem a tanárok és diákok együttműködésének kivételezett helye. A tanároké, akik képesek ismereteik átadására, és megvan mindazon eszközük, amelyek tudásuk kutatással és innovációval való továbbfejlesztéséhez szükségesek; a diákoké, akik alkalmasak és készek ismereteik gyarapítására." Márpedig a jelenlegi egyetemireform-tervezetből teljességgel hiányzik a fenti alapelvekkel leírt "igazi egyetem" koncepciója. Az nem építhető fel ugyanis a menedzserszemléletre, a gazdaságot szervező profitelvre.

Mi az egyetem? Olyan intézmény-e, amelynek fő funkciója a munkaerőpiac éppen aktuális szükségleteinek minél hatékonyabb - azaz minél olcsóbb - kielégítése? Olyan nagyüzem-e, amelynek működési elvei miben sem különböznek más nagyvállalatokéitól? Vagy olyan intézmény, amelynek szerepe, küldetése a kulturális fejlődés folyamatában értelmezhető? Mivel vessük össze az általa kibocsátott terméket, a tudást, az egyetemes megismerésben való előrehaladást, a kiművelt emberfőt? Előállítási költsége bizonyosan van. Ugyanúgy kellene szemlélnünk tehát, mint egy doboz Pepsi Colát?

Aki megoldást keres, annak mindenekelőtt e kérdést kell megválaszolnia. Az európai egyetemek rektorainak álláspontját ismerjük. Messzemenően méltányolva a politika, a gazdaság szempontjait, talán mégsem gondolhatja senki komolyan, hogy egy politikai erő, egy gazdasági csoport érvényesebb választ lenne képes adni a kérdésre.

SCHLETT ISTVÁN

(A szerző egyetemi tanár)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Hóból gyúrt betűkkel írták ki a Parlament elé, hogy "O1G"

Hóból gyúrt betűkkel írták ki a Parlament elé, hogy "O1G"

MTVA: megsérült az egyik biztonsági őr

MTVA: megsérült az egyik biztonsági őr

Farkas Zoltán: A züllesztés éve

Farkas Zoltán: A züllesztés éve

Nem lesz áramáremelés jövőre Lengyelországban

Nem lesz áramáremelés jövőre Lengyelországban

Őrizetbe vettek három embert a törökországi vonatbaleset miatt

Őrizetbe vettek három embert a törökországi vonatbaleset miatt

Az ellenzék a provokátoroktól tart a mai tüntetésen

Az ellenzék a provokátoroktól tart a mai tüntetésen