Az európai integráció csaknem ötvenéves fejlődése során a legsikeresebb európai bizottsági (EB) elnök - ráadásul tíz évig - az a Jacques Delors volt, akinek nevéhez fűződik az egységes belső piac és a monetáris unió létrejötte. A most leköszönő Romano Prodiról ötödik elnöki évének vége felé már bizton elmondható: nem tekinthető Delors-hoz hasonló erős elnöknek. Nem sikerült igazán jó kapcsolatokat kiépítenie az Európai Tanáccsal és így a tagállamok politikai vezetőivel. Persze Delors számára eleve adott volt az akkori francia elnök, Francois Mitterrand támogatása, és megszerezte a német kancellárét, Helmut Kohlét is, s e "tandem" (a német-francia együtt-tekerés) és Delors szoros együttműködése tette lehetővé az említett programok megvalósítását.

A 2000-es évek elején a legfejlettebb kontinentális tagországok az öregedő népesség és a globalizáció együttes hatásaként olyan gazdasági válságba kerültek, ami a világgazdasági folyamatoktól szinte függetlenül csak alacsony gazdasági növekedést enged meg. Átfogó államháztartási reformokra van szükség. Ezeknek nemzeti kompetenciában kell megvalósulniuk. Ez önmagában a nemzeti érdekek képviseletének felerősödéséhez vezet az EU-n belül, ami nem kedvez az erős EU-elnöki pozíció kialakulásának. Prodi elnöki idejére ráadásul átalakult az egész integráció, s megváltoztak az érdekérvényesítési viszonyok is. Ezek sorából két dolgot kell külön is megemlíteni. Az egyik, hogy jelentősen nőtt az Európai Parlament szerepe. A másik, hogy - igaz, csak az ötéves periódus végére - 25 tagúvá vált az EU. A "tandem" szerepe mindkét változás eredményeként kisebb lett. Mindezek kihatottak Prodi valós elnöki játékterének határaira.

Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik - és erről sem szabad megfeledkezni -, hogy 2002 januárjában az EB javaslataként megszületett az az anyag, amely a korábbi dokumentumok után kiterjeszti a 15 EU-tagország valamennyi agrártermelőjének járó, úgynevezett egyszeri kifizetések körét az újonnan csatlakozó tíz országra is; igaz, indulásként ezek parasztsága csak az eddigi összeg 25 százalékát kapja meg. A logika az volt, hogy egy közösségi politikából nem lehet kizárni a tíz új csatlakozót. Ugyancsak a leköszönő EB és elnöke nevéhez fűződik, s bátorságát mutatja, hogy amikor Franciaországot és Németországot a 3 százalékot meghaladó folyó költségvetési hiány tartós megléte miatt az unió pénzügyminiszteri tanácsa felmentette a stabilitási és növekedési paktum rendelkezései alapján jogos büntetés alól, ő szükségesnek tartotta magának a tanácsnak a feljelentését az Európai Bíróságnál, mondván, senkinek, még egy miniszteri tanácsnak sem áll jogában figyelmen kívül hagyni egy közösségi politika törvényerejű dokumentumának szabályait. Az Európai Bíróság az EB-nek adott igazat.

2004. november 1-jétől öt éven keresztül José Manuel Durao Barroso korábbi portugál miniszterelnök tölti be az EB elnöki posztját. Jelölésében nagy szerepe volt Francia- és Németországnak is. Mindkét ország első számú vezetője be is nyújtotta a számlát Barrosónak. A leendő elnök azonban látványosan elzárkózott e különigények kielégítésétől. Amikor Németország szeretett volna német politikussal egy gazdasági szuperbiztosi pozíciót létrehozni, Barroso kijelentette, hogy az általa vezetett EB-ben valamennyi biztos egyforma joggal fog rendelkezni; amikor pedig Franciaország a versenyjogi területet akarta megkapni, Barroso kifejtette, hogy az ő joga a területeket szétosztani a 25 leendő biztos között. Mindez arra mutat, hogy a következő ötéves időszakban a "tandemnek" egyáltalán nem biztos a meghatározó szerepe az EB-elnök prioritásainak befolyásolásában. Pedig Barroso elnöknek nem irigylésre méltó a szerepe, ha csak azokat a feladatokat gondoljuk végig, amelyek már most látszanak. Az általa vezetett EB dolga lesz a következő hétéves időszak költségvetésének tető alá hozása, a stabilitási és növekedési paktum rugalmasabbá tétele, valahogy megoldani az EU-alkotmány ratifikálása során felmerülő esetleges problémákat, végigtárgyalni a bolgár, a román és a horvát csatlakozást, valamint elfogadható megoldást találni a törökökére.

Ahhoz, hogy ezeket a problémákat sikerrel tudja kezelni az új EB, arra van szükség, hogy megfelelő kapcsolatokat tudjon kialakítani az Európai Parlamenttel, az Európai Tanáccsal, a miniszteri tanácsokkal és a 25, majd az ennél is több tagországgal. Nem könnyű feladat. Pedig csak így lehet a "tandemmel" szemben tekerni.

RÁCZ MARGIT

(A szerző a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A német belügyminiszter nem kérdőjelezi meg Orbán demokrataságát

A német belügyminiszter nem kérdőjelezi meg Orbán demokrataságát

Hárommilliót kell fizetnie a pártoknak az adatainkért

Hárommilliót kell fizetnie a pártoknak az adatainkért

Kellemetlen ember, mégis megkapta a legmagasabb francia kitüntetést

Kellemetlen ember, mégis megkapta a legmagasabb francia kitüntetést

Újabb robbanás történt Sri Lankán

Újabb robbanás történt Sri Lankán

Megtámadták az Erdogan pártját több településen legyőző párt vezetőjét egy temetésen

Megtámadták az Erdogan pártját több településen legyőző párt vezetőjét egy temetésen

Húsvét hétvége volt, hát lopott egy vaddisznót

Húsvét hétvége volt, hát lopott egy vaddisznót