"Nem bízzuk a diákok nevelését csak a tanár urakra. Abba mi, kommunisták is beleszólunk. Abba nem szólunk bele, hogy a matematikát és más ehhez hasonló tárgyat ki és hogyan tanít, de abba már igen, hogy az itt tanuló nemzedék milyen világnézetű lesz, ha majd diplomával a kezében kilép az életbe" - jelentette ki 1957 szeptemberében a Budapesti Műszaki Egyetem tanévnyitóján Marosán György, a forradalmi munkás-paraszt kormány államminisztere. E Buci Gyuri-citátum jutott eszembe, mikor Révész Máriusz Fidesz-szóvivő azon indokkal utasította el a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjának tervét, hogy az állami cég "eszköz az oktatás tartalmi kérdéseinek befolyásolására". Ugyan kinek a kezében lehet eszköz egy vállalat? Nyilván kizárólag a tulajdonoséban. A Tankönyvkiadó tulajdonosi jogait értelemszerűen a kormány gyakorolja. Hogy egy diktatúrában tudósok helyett az állam dönti el, mit kell tanítani az iskolában, nem meglepő. Többpártrendszerű parlamentáris jogállamban viszont a fenti igény némileg rendhagyó. Nem tudni, a legnagyobb ellenzéki párt megelégszik-e az oktatás "korlátozott szuverenitásának" marosáni definíciójával, vagy politikusai kormányra jutva a világnézetileg releváns tárgyakon kívül netán abba is bele kívánnának szólni, hogyan oktassák a hídépítést és a szívtranszplantációt. Rossz emlékeket idéz, ha egy reménybeli kormánypolitikus - ahelyett, hogy a magas színvonalú, világnézetileg semleges, politikafüggetlen iskoláztatás feltételeit kívánná biztosítottnak látni - azt akarja eldönteni, mit írjanak a tankönyvekben.

Általában rossz, így éppenséggel a félve emlegetett magánosítás szükségességét támasztja alá, ha az állami tulajdont a mindenkori politika a hatalmi szóval történő befolyásolás eszközének tekinti. Vannak területek, amelyek magánkézbe adása szóba se kerülhet. Ilyenek például a bíróságok, de ettől nyilván még ott sem lenne helyes, ha valamely pártbéli igazságügyi reszortos odamondaná, hogy a kizárólagosan állami jogú ítélkezés "eszköz az igazságszolgáltatás tartalmi kérdéseinek befolyásolására". Ha egy politikus ilyet mondana, az utca embere teljes joggal gondolhatná: ez a szép mondat azt jelenti, hogy az aktuális hatalom akarja eldönteni, milyen verdikt szülessen folyó peres ügyekben. Miért gondolna mást egy ugyanilyen, oktatásról szóló megjegyzés kapcsán?

A Tankönyvkiadó privatizációját opponáló többi érv legalább olyan gyenge lábon áll, mint a fent ismertetett. Az, hogy a kiadó nyereséges, s ezért nem kéne eladni, meglehetősen kacagtató argumentum. Piacgazdaságban a bankárszemléletű, pocakos-cilinderes szivarozó tőkések valamiért a jól tejelő vállalatokat szeretik inkább megvenni, nem a csődtömegeket. A másik, Pálinkás József exminiszter szájából elhangzott indok, miszerint "a magyar közoktatás kiszolgáltatottá válik a piaci érdekeknek, hiszen a magántulajdonú cég kedvére emelhetné a tankönyvek árait", egyszerűen nem igaz. A gyógyszergyártás és a patikahálózat elég régóta magánkézben van, de ettől a tabletták még nem váltak szabad árassá, áraikra az államnak így is ráhatása van. A fentebb taglalt ellenzéki aggodalom egyébiránt sajnálatos módon alaptalan. Attól, hogy a Tankönyvkiadót privatizálják, a hatalom ideológiailag és gazdaságilag ugyanúgy belepofázhat, mit tanítsanak. Legfeljebb ezentúl nem az állami cég felügyelőbizottságát és igazgatótanácsát kell telerakni pártkáderekkel, hanem az a magánkiadó kap állami dotációt a politikailag neutrális fizika- és biológiakönyvekre, amelyik a kormánynak megfelelő világnézetű szerzőkkel íratja meg a történelmi segédanyagot. Ne legyenek illúzióink: a jelenlegi kormánynak ugyanúgy megvannak az udvari történészei, kurzushű politológusai, akik komoly eséllyel indulnak tankönyvíróként.

A megoldás az lenne, ha az amúgy helyes privatizáció mellett a tankönyvtámogatást is új alapokra helyeznék. Kiadók e modellben egy fillért sem kaphatnának támogatásként. Az iskolai könyveket a jövőben piaci áron adnák. Nem kell megijedni: az eddig magáncégek által kockázat nélkül, eladott példányszámtól függetlenül felmarkolt támogatási összeget attól kezdve létszámarányosan, normatív alapon a tanintézetek kapnák. Ők döntenének megrendelőként, milyen könyvet vesznek. Végre megvalósulhatna a tényleges piaci verseny.

Ez persze csak szép álom. Ha egy kormány ezt meglépné, kivívná a pártszimpátiájukból élő holdudvari értelmiség és a kényelmes életre berendezkedett "baráti" kiadók haragját. Márpedig a kampánykassza feltöltőinek és a kongresszusi díszelnökségben ülő professzoroknak a szava nagy úr.

PAPP LÁSZLÓ TAMÁS

(A szerző újságíró)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gyönyörű dalt énekel a Trónok harcához Florence

Gyönyörű dalt énekel a Trónok harcához Florence

Harry herceg és Meghan Markle Afrikába költözhet

Harry herceg és Meghan Markle Afrikába költözhet

Terrorista támadást terveztek, őrizetbe vették őket Szaúd-Arábiában

Terrorista támadást terveztek, őrizetbe vették őket Szaúd-Arábiában

Eladó az egyik legszebb régi hazai Mercedes, amit részben egy magyar tervezett

Eladó az egyik legszebb régi hazai Mercedes, amit részben egy magyar tervezett

Három fiatal gyermekét vesztette el a Srí Lanka-i merényletekben Dánia leggazdagabb embere

Három fiatal gyermekét vesztette el a Srí Lanka-i merényletekben Dánia leggazdagabb embere

EP-választás: lejárt a határidő, legfeljebb 11 párt állíthat listát

EP-választás: lejárt a határidő, legfeljebb 11 párt állíthat listát