Bár Budapestről nézve az utóbbi időben az Európai Bizottság (EB) tagjainak jelölése leegyszerűsödött arra a kérdésre, hogy ha Balázs Péter helyett Kovács Lászlót jelölik, megkapja-e ő is a regionális ügyeket, majd napjainkban, hogy Kovács ért-e az energiaügyhöz (és kell-e értenie hozzá), a mögöttes folyamatok ennél izgalmasabbak.

Az unió több mint másfél évtizede folyamatos és több ténye-zőből összetevődő intézményi válságban van, aminek egyik eleme, hogy semmi sem az, aminek hiszik. Például a magyar sajtóban uniós kormánynak nevezett EB eredetileg független, politikailag nem felelős szakmai szervezet volt, amelybe a tagállamok jelölték a biztosokat. Képviselőik a mindenkinek elfogadható jelöltekről és a nekik adandó - minden alkalommal teljesen átszervezett - pontos feladatkörökről alkudoztak (minden államnak minden biztossal kapcsolatban vétójoga volt). De az EB-ben a nyolcvanas évekre többségbe kerültek a politikusok a "szakemberekkel" szemben. A tagországok kezdték belpolitikai zsákmánynak tekinteni a jól fizetett biztos(i) pozíciót. A szakmai munka amúgy is a főigazgatóságokon folyik - mondták -, és kohómérnökök vagy halbiológusok jelölésével leszűkítenék, a politikusokéval inkább kitágítják a biztosok mozgásterét.

A tagállamok a kilencvenes években az EB egységének (kollegialitásának) fokozására az elnök választását elkülönítették a tagokétól, hatáskört adtak neki a tagok kiválasztásában és a tárcák leosztásában, azaz neki lett bizottsága, és nem a bizottságnak elnöke. A nemzeti biztosok megnevezése időben megelőzi a tárcák leosztását, ami azt a látszatot kelti - és ez pláne politikusok kinevezéséhez vezet -, hogy egy tagország nem tudja, milyen tárcát kap a jelöltje. Ez bizonyos fokig nyilván csak látszat, hiszen épp erről szól a diplomácia és a politika: annak a kiszámításáról, hogy "ha én azt teszem, akkor az történik, hogy..." Azaz ha a magyar diplomácia tette a dolgát, és Barroso bizottsági elnökkel folytak az egyeztetések már Kovács jelölése előtt is, akkor Budapestet nem érhette nagy meglepetés.

Bár uniós körökből is úgy hallatszik, hogy Balázs befutó lett volna a regionális ügyek biztosának pozíciójára, az ország elvileg nem veszített semmit, amiért Kovács nem azt kapta. Persze ha az államok ennyire hajtanak egyes pozíciókért, talán mégsem teljesen mindegy a dolog. Ha Barrosót nem Kovács személyes kvalitásai, hanem esetleg politikai ígéretek és az egyes országok súlya befolyásolta, véleményem szerint Kovács energiapolitikai biztosi jelölése nem jelenti az ország leértékelését. Az uniós energiapolitikában sok minden történik, sőt a jelenlegi majdnem energiaválság közepette még több történhet. Ha pedig megnézzük, hogy a nálunk referenciaként figyelt Csehország által jelölt biztos munkaügyi és esélyegyenlőségi, a szlovák oktatási és kulturális, a szlovén kutatásfejlesztési, míg a népességszám szempontjából hasonló nagyságú, de alapító tag Belgium által jelölt biztos a harmadik világnak szánt támogatási programokkal foglalkozik, az energiapolitikai tárca nem is látszik rossznak. Ráadásul Kovács a végül az osztrák jelölt által elnyert külpolitikai tárcáért is harcban állt.

Egyébként az EB tagjainak gyors kiválasztása sem feledteti, hogy a folyamatos és megoldatlan strukturális válság miatt az intézmény - koncepcionálisan - romokban hever. Erre példa, hogy - mint napvilágra került - az elvben nemzetük kormányától független biztosok közül a spanyol utasításokat kapott Madridból, mások az idén tavasszal visszaszivárogtak a nemzeti politizálásba, Romano Prodi elnök pedig aktívan részt vett az olaszországi politikai kampányban. Tehát hogy valamelyik politikus nem szakembere annak, amit irányítani fog, csak tünete az elvek szintjén is pusztító válságnak. Hogy az unióhoz értő Balázst uniós újonc váltja fel Kovács személyében, azt mutatja, nálunk is a rossz zsákmányrendszer működik, mint Olaszországban, ahol egy kormányválság megoldásaként Buttiglione váltja fel a valaha volt legsikeresebb olasz biztost, Mario Montit. Vagy a nemzeti politika szeszélyeként a világkereskedelmi tárgyalások közepette cserélik le a francia Pascal Lamyt. Ha a Monti helyére lépő holland közlekedési szakember viheti a versenyügyeket, illetve az iparral eddig sosem bajlódó Verheugen lehet az iparügyi biztos, akkor Kovács vagy a cseh Vladimír Spidla jelölése is csak erősíti az EB politizálódásának (politikusokkal telítődésének) bizonyos szempontból szerencsétlen tendenciáját.

KENDE TAMÁS

(A szerző nemzetközi jogász)

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Csődöt mondott az emberiség? 36 évünk volt megállítani a globális felmelegedést, de hiába

Csődöt mondott az emberiség? 36 évünk volt megállítani a globális felmelegedést, de hiába

Négyen meghaltak Dél-Afganisztánban, amikor egy rendezvényen robbantottak

Négyen meghaltak Dél-Afganisztánban, amikor egy rendezvényen robbantottak

Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke ül be Hegedűs Lórántné megüresedő parlamenti székébe

Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke ül be Hegedűs Lórántné megüresedő parlamenti székébe

Lehetetlen kimondani ennek a könyvnek a címét

Lehetetlen kimondani ennek a könyvnek a címét

Adta már el a régi telefonját? Lehet, hogy nagy hibát követett el közben

Adta már el a régi telefonját? Lehet, hogy nagy hibát követett el közben

12 GB RAM és ventilátor is kerülhet az ütős új androidos telefonba

12 GB RAM és ventilátor is kerülhet az ütős új androidos telefonba