A minap a Borsod megyei Szendrőládon jártunk felmérni, hogy az ottani cigány általános iskola hány gyereket küldött vagy szándékozik küldeni középiskolába. Egyet sem. Több csellengő 14-20 évessel beszélgettünk, akik különböző szakmák (például gyógynövénygyűjtő, nehézgéplakatos) birtokában munkanélküliek. Ebben nincs semmi rendkívüli. Találkoztunk azonban öt lánnyal és két fiúval, mindegyiküknek két szakmája is van, fodrász és tapétázó. Egy olyan faluban, ahol sok kilométeres körzetben nincs fodrászüzlet, és kicsi a valószínűsége, hogy a cigánysoron tapétázást rendelne valaki.

Magyarországon ma minden tizedik általános iskolás roma. Közülük minden ötödik a szellemi fogyatékkal élőknek járó oktatásban részesül. A 3300 magyar általános iskolából hétszáz működtet külön cigány osztályt, négyszáz pedig "eltérő" tantervű kisegítő osztályt, ahol a diákok túlnyomó többsége roma.

Ez a gyakorlat maga a szegregáció, a hátrányos megkülönböztetés, aminek meg is van a következménye: a többségi társadalom közoktatásban részt vevő tagjainak 80 százaléka szerez érettségit, a hátrányos helyzetűeknek és a romáknak viszont csupán a 8-10 százaléka. A szegregált oktatás meghatározza a romák későbbi munkaerő-piaci esélyeit, a közoktatásra költött igen jelentős állami pénzek több mint 10 százalékát előre gyártott munkanélküliek képzésére fordítjuk.

Hogyan lehet ez, amikor a diszkrimináció tilalma egész jogrendünket áthatja az alkotmánytól a közoktatási törvényen át az EU direktíváit figyelembe vevő esélyegyenlőségi törvényig, de védik az állampolgárok jogait az országgyűlési biztosok és a közigazgatási hivatalok is? Továbbá az iskolák és fenntartóik jelentős kiegészítő forrásokhoz juthatnak, ha a hátrányos helyzetű és roma gyerekeket integráltan oktatják, és modern módszerekkel segítik iskolai sikerességüket.

A Magyar Köztársaság ebben a speciális esetben mégsem tartja fontosnak saját törvényeinek végrehajtását. Hogyan fordulhat elő, hogy iskolák és fenntartó önkormányzatok százai juthatnak milliárdos állami forrásokhoz úgy, hogy azokat jogszabályellenesen használják fel. Megengedhető-e, hogy az állampolgárok jól meghatározható része az elvárhatónál alacsonyabb szintű közszolgáltatáshoz jut, és hogy ennek semmi szankciója nincs? Miért nem tesznek valamit a törvényalkotók a jogszabályokban kifejtett akaratuk kikényszerítésére?

A válasz nehezen érthető. A közoktatási törvény például nem tartalmaz ellenőrző funkciót: a tanfelügyelő nem látogat iskolát, nem tesz fel kérdéseket a jegyzőnek, polgármesternek. Ha mégis fény derülne jogsértésre, a törvény nem tartalmaz szankciót. Ha a közigazgatási hivatal elmarasztalná is a fenntartót, mindössze 100 ezer forint pénzbírságot vethet ki, amit az önkormányzat a mi adóforintjainkból fizet. A jogsértő szegregációs oktatásszervezés miatt lehetne ugyan fegyelmi eljárást indítani iskolaigazgatók és jegyzők ellen, de ilyenről még nem hallottam.

Az esélyegyenlőségi törvény sokat segít a hátrányos megkülönböztetés tényének megállapításában a bizonyítási kényszer megfordításával. De nem tartalmaz szankciót, amely kikényszerítené a jogszabályszerű működést. Visszanyúl a polgári törvénykönyv szabályozásához: aki úgy érzi, hogy hátrányosan megkülönböztették, és ezért összegszerűsíthető kár érte, panaszt tehet. A hosszadalmas közigazgatási eljárás eredménye legfeljebb a fenti összegű büntetés, de a fenntartónak, az iskolának nem írhatják elő szankció terhe mellett, hogy változtasson jogsértő gyakorlatán. Nem véletlen, hogy alig vannak ilyen ügyek. Súlyos döntés volna egy kiszolgáltatott helyzetben lévő roma szülő részéről, ha pereskedni kezdene a gyereke iskolája és a segélyt folyósító önkormányzat ellen.

Ha a Magyar Köztársaság valóban be akarja tartani és tartatni saját és az EU hátrányos megkülönböztetést tiltó jogszabályait, ebben nem elég a leggyengébb, legkiszolgáltatottabb láncszemre, az amúgy is hátrányos helyzetű károsultra támaszkodni. A törvényeket ki kell egészíteni olyan szankciókkal, amelyek nemcsak kikényszerítik a fenntartók és az intézmények jogszerű működését, de a jogszabálysértő döntések és intézkedések meghozóin személyesen is számon kérik a közpénzek kezelésével és a közszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos rendkívül nagy felelősségüket. Máskülönben fel kell készülnünk, hogy egyre több csellengésre kárhoztatott honfitársunkat kell eltartanunk.

UJLAKY ANDRÁS

(A szerző az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány munkatársa)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban

Marabu Féknyúz: Igazgatók

Marabu Féknyúz: Igazgatók

Ennél japánosabban nem is lehetne készülni a tokiói olimpiára

Ennél japánosabban nem is lehetne készülni a tokiói olimpiára

A török főkonzul helyettese lehet az egyik Irakban meggyilkolt diplomata

A török főkonzul helyettese lehet az egyik Irakban meggyilkolt diplomata

Már külföldön is híre ment az Aggteleki-cseppkőbarlangban felfedezett kincseknek

Már külföldön is híre ment az Aggteleki-cseppkőbarlangban felfedezett kincseknek

Bebukhat az olcsó békési ivóvíz terve, de Mészáros Lőrinc legalább jól járt

Bebukhat az olcsó békési ivóvíz terve, de Mészáros Lőrinc legalább jól járt