Politikai értelemben a 2004. májusi bővítés siker az EU számára. Mint spanyol állampolgár is tudom, mekkora ennek a jelentősége. Most az a feladat hárul ránk, hogy elfogadjuk az eltérő kultúrák és szokások együttélését. Ilyen értelemben a tíz új tagállam tagadhatatlanul gyarapítja az uniót. Ezt támasztja alá Lengyelország példája, amely fontos szerepet játszott az ukrán válság békés megoldásában. A demokrácia ragályos, s az új szomszédos országok tudják ezt.

Az új tagok beilleszkedése csak akkor lesz igazán eredményes, ha az EU-nak sikerül megtalálnia a fejlődésükhöz szükséges hozzájárulás helyes mértékét - hiszen életszínvonaluk messze a közösségi átlag alatt van. Az Európai Parlament (EP) úgy véli, az EU pénzügyi forrásainak mindezt lehetővé kell tenniük. Márpedig a pillanatnyi álláspontok korántsem egységesek. A Prodi-bizottság az új tagok beillesztésére hosszas mérlegelés után 1025 milliárd eurót (az EU bruttó hazai termékének 1,26 százalékát) helyezett kilátásba a 2007-2013 közötti időszakra. A Barroso-bizottság fenn kívánja tartani ezt a javaslatot. Ugyanakkor hat ország (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Ausztria) úgy véli, legfeljebb 815 milliárd eurót (az EU-s GDP 1 százalékát) kellene szánni erre a célra. Az idén el kell dőlnie, közelíthetők-e az álláspontok. Magam rendkívül fontosnak tartom, hogy pénzügyi közösséget vállaljunk az újonnan belépettekkel. A csatlakozását követően pénzügyi segítségnek köszönheti Spanyolország is, hogy mára életszínvonala messze fölülmúlja a tíz új tagállamét. Ha úgy tetszik, mérlegre kerül a belső szolidaritás a tagállamok között. A belső szolidaritáshoz külső szolidaritásnak kell társulnia. Ez már kifejezésre jutott a több mint 150 ezer emberi életet követelő délkelet-ázsiai katasztrófa által sújtott népek megsegítésében. Az EU-nak és tagországainak az elkövetkező újjáépítésben is vezető szerepet kell vállalniuk.

Kétségtelenül érthető az említett hat ország törekvése a "költségvetési fegyelemre", és az EP is nagyon fontosnak tartja a közpénzek hatékony és eredményes felhasználását. De az ilyen jellegű megszorítások kettős kockázatot jelentenek. Egyrészt megállítják a bővítés lendületét, másrészt gátolják a közösségi politika fejlődését, más szóval az új tagok felzárkóztatását. Megelégedhet-e az EU például azzal, hogy kutatásokra csupán a GDP 1,9 százaléka jut, amikor az Egyesült Államokban 2,9, Japánban pedig 3 százalék? Az EU egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy a vállalatok áttelepítése miatt ne tudjon munkát adni a szakképzetlen munkaerőnek, ahogy azt sem, hogy a területén született és magas szakmai képzettségű tudósok az Egyesült Államokban élve szerezzenek Nobel-díjat.

Érdemes emlékeztetni, hogy a pénzügyi tervek tekintetében az EP kulcsfontosságú szerepet játszik, hisz jóváhagyása nélkül a Tanács nem hozhat döntéseket. Márpedig az EP olyan EU-t kíván megteremteni, amely képes válaszolni az említett kihívásokra.

2005 a "lisszaboni stratégia" kiértékelésének éve is. Az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni ülésén határozták el, hogy 2010-re az EU a világ legversenyképesebb gazdaságává válik. Távol vagyunk még ettől, és a felelősség nagy része a tagállamokra hárul, ugyanis az e témára vonatkozó negyven irányelvből csak hetet léptettek életbe. Szerintem a "lisszaboni stratégia" nevet sürgősen meg kellene változtatni - elvégre melyik európai polgár tudja, mit is jelent ez? Adjuk neki a "versenyképesség, szociális kohézió és környezetvédelmi stratégia" nevet.

Végezetül emlékeztetni szeretnék arra, hogy decemberben Törökországgal kapcsolatban hosszú és nehéz folyamatról született döntés. Ismételten hangsúlyozom, hogy a tárgyalások megnyitása - amit az EP is támogat - nem jelenti Ankara automatikus belépését az EU-ba. Törökországnak - a tárgyalásokkal párhuzamosan - folytatnia kell, sőt fel kell gyorsítania politikai reformjait. Legyünk tudatában annak, hogy bármi legyen is az eredmény - azaz csatlakozás, vagy sem -, Törökország, az EU és a világ az év végére már nem lesz ugyanaz, mint az év elején. A mi feladatunk, hogy mindent megtegyünk a különböző civilizációk közötti szövetség megkötéséért.

JOSEP BORRELL

(A szerző az Európai Parlament elnöke)

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Ha már nem tudunk mit kezdeni a kátyúkkal, legalább lássuk, hogyan keletkeznek - videó

Ha már nem tudunk mit kezdeni a kátyúkkal, legalább lássuk, hogyan keletkeznek - videó

Még 5G sincs nagyon, de Trump már 6G-re váltana

Még 5G sincs nagyon, de Trump már 6G-re váltana

Sarka Kata köti össze Rogánékat a kormány kedvenc biztonsági cégével

Sarka Kata köti össze Rogánékat a kormány kedvenc biztonsági cégével

Újra árulhatja az Apple a betiltott iPhone-jait Németországban

Újra árulhatja az Apple a betiltott iPhone-jait Németországban

Orbán: A helyzet rossz

Orbán: A helyzet rossz

Új reptérrel oldaná meg a ferihegyi gondokat az MSZP

Új reptérrel oldaná meg a ferihegyi gondokat az MSZP