A nagy francia forradalom kezdetén, amikor a sajtószabadságnak köszönhetően tucatjával tűntek fel új lapok, az egyikben megjelent egy karikatúra, amely a frissen törvénybe iktatott egyenlőséget vette célba. A rajzon meglehetősen különböző emberek, kövérek és soványak, kicsik és nagyok, szépek és csúfak voltak láthatók, akiket valaki - a jog alkotójának allegóriája - ugyanazzal a mérőeszközzel méreget.

Az emberek ma sem kevésbé különböznek, és a jog sem néz kevesebb nehézséggel szembe, ha valóban egyenlő mércével kívánja kezelni őket.A diszkrimináció tilalma jogtechnikai természetű fogalom, és szűkebb, mint az egyenlőség értéket feltételező, filozófiai és politikai jellegű fogalma. Lényege, hogy a jog, ésszerű és objektív okok hiányában, senkivel se bánjon hátrányosabban, mint a többi azonos helyzetben lévővel. Mivel a jogszabályokban megjelenő állami döntések az esetek többségében egyeseknek jogokat adnak, ugyanazokat másoktól megtagadják - például ki kaphat, és ki nem lakásépítési támogatást -, mindig felmerül, vajon ésszerű és objektív indokok alapján történt-e a kedvezményezettek és az abból kiesők szétválasztása. Az alacsonyabb szintű döntéshozó, jogalkalmazó intézményi struktúrák jellege meghatározza a döntések irányát. A Kovács József bioetikustól származó példa szerint Seattle-ben a hatvanas évek elején az úgynevezett vesebizottság döntött arról, ki juthat dialízishez. Az értékelési szempont a társadalmi hasznosság volt. A döntésekről kiderült, hogy a bizottság önkéntelenül a tagjaihoz hasonló művelt embereknek kedvezett. A hippiket, a prostituáltakat és a playboyokat eltanácsolták. Az ilyen döntések, fogalmazzunk így, itthon sem ismeretlenek.

A hatvanas évektől kezdődően a nyugati jogfejlődés bebizonyította, hogy a diszkrimináció tilalma jogi értelemben működtethető, bírói úton érvényesíthető, tehát nem(csak) politikai jelszó. Ehhez képest igencsak késve lép hatályba 2005. április elsején az Emberi Jogok Európai Egyezményének 12. kiegészítő jegyzőkönyve, amely bevezeti a strasbourgi védelmi rendszerbe az általános diszkriminációs tilalmat. A jelenlegi helyzet szerint ugyanis csupán az egyezménybe foglalt jogok tekintetében lehet hivatkozni a hátrányos megkülönböztetésre. A jegyzőkönyv a jogszabályban meghatározott bármely jogra kiterjeszti a stasbourgi bíróság előtt érvényesíthető diszkriminációs tilalmat. Ez azt jelenti, hogy bármely belső jogszabály esetén élni lehet ezzel a lehetőséggel. A kommentár szerint a panasz lehetősége a hivatali mérlegelési jogkör gyakorlása, sőt az állami szervek mulasztása esetén is fennáll. Nyilvánvalóan ez utóbbiak lehetnek az okai, hogy számos európai ország, így Magyarország sem ratifikálta a jegyzőkönyvet.

A tartózkodó magyar álláspontnak nem lehet ugyanis indoka, hogy a diszkriminációs ügyek tekintetében nem eléggé tagolt a magyar jogorvoslati rendszer, és így túl sok ügy kerülne Strasbourgba. Hiszen az esélyegyenlőségi törvény és a felállított hivatal a bírói úttal együtt kifinomult jogorvoslati rendszerről gondoskodik. Inkább arról lehet szó, hogy a tíz ratifikáló állam között az Európai Uniónak csupán három tagja, Ciprus, Hollandia és Finnország szerepel. Kérdéses azonban, hogy érdemes-e várnia a ratifikációval egy olyan államnak, ahol a romák, a fogyatékkal élők, a nők, a területén tartózkodó idegen állampolgárok egyes kategóriái esetében súlyos diszkrimináció termelődik újjá, napról napra.

KARDOS GÁBOR

(A szerző nemzetközi jogász)

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
„Az Európa Kiadó mindig a helyén volt és most is ott van” – interjú a 60 éves Menyhárt Jenővel

„Az Európa Kiadó mindig a helyén volt és most is ott van” – interjú a 60 éves Menyhárt Jenővel

Dörzsölhetik a tenyerüket a bútorboltok és a barkácsáruházak tulajdonosai a kormány terveit látva

Dörzsölhetik a tenyerüket a bútorboltok és a barkácsáruházak tulajdonosai a kormány terveit látva

Benzin és dízel fronton is újít az Audi hatalmas divatterepjárója, a Q8

Benzin és dízel fronton is újít az Audi hatalmas divatterepjárója, a Q8

Változtak a lakáskiadásra vonatkozó adószabályok

Változtak a lakáskiadásra vonatkozó adószabályok

Trump döntött, megkezdődik az amerikai űrhaderő felállítása

Trump döntött, megkezdődik az amerikai űrhaderő felállítása

Tényleg járadékot kapnak az idős tudósok, de ezzel is az MTA jár rosszul

Tényleg járadékot kapnak az idős tudósok, de ezzel is az MTA jár rosszul