Tíz évvel ezelőtt osztrák és német katolikusok egyfajta egyházi-népi kezdeményezés keretében olyan reformköveteléseket fogalmaztak meg, amelyek megoldása a mindenkori pápa kezében van: legyen az egyház testvéri közösség, ne pedig hatalmi struktúra, legyenek a nők egyenjogúként kezelve, egészen a pappá szentelésig menően, a papok maguk dönthessenek a nőtlenség ellen vagy mellett, a szexualitásról ne úgy tanítson az egyház, mintha az csak kísértés és bűn lenne, s egyáltalán, a szószékről ne pokollal fenyegető beszédek hangozzanak el, hanem az evangélium bátorító jó híre.

Az Egyesült Államokban az az igény is megfogalmazódott, hogy az egyház döntéshozói struktúrájában, illetve a püspökök megválasztásában kapjanak nagyobb szerepet a civilek. Miközben e reformigények ma is jelen vannak, a II. János Pál iránt megmutatkozott rendkívüli katolikus lelkesedés töretlen, és alighanem utóda is építhet erre a bizalmi tőkére. Az egyház belső reformját sürgetők ugyanis általában az elkötelezett - s nemritkán különböző egyházi tisztségeket is viselő - papok köréből kerülnek ki. Nem akarják megszüntetni a pápa funkcióját, nem akarják demokratikus intézménnyé alakítani a hierarchikus egyházat. Ha nem lépnek túl bizonyos egyházjogi vagy dogmatikai határokat, egyszerűen a katolikus sokféleség jelei.

A pápaság vallási intézménye a mai világ egyik kiemelt spirituális centruma, s ez - a többi pápa munkája mellett - nem utolsósorban II. János Pálnak köszönhető. Utódának az egész világ számára - s ebben nincs különbség a befelé és a kifelé irányuló szerep között - fel kell tudnia mutatni az emlékezés, emelkedettség, tágasság és ihletettség kultúráját. Egész tevékenységével képesnek kell lennie a pápai hivatal és szolgálat vallási dimenziójának további megjelenítésére, ami a transzcendensre, az evilágiságon túlmutató horizontra történő folyamatos odautaltságban áll. Ez a pápaság elsődleges lényege, szemben azzal a felfogással, miszerint az pusztán vallási-politikai hatalom. A szellemi, spirituális dimenzió képviselete a feltétele annak, hogy a katolikus egyház továbbra is jelentős szerepet játsszon - más vallásokkal dialógusban állva - a globális krízis megoldásához szükséges szellemi feltételek megteremtésében.

A katolikus egyházfő vallási szerepéből következően egyben morális tekintély is, amit elsősorban az evangéliumból nyer, és aminek semmi köze a gyakran tapasztalható kisszerű moralizáláshoz. Az egyház olyan világban választ pápát, amelyben a globális krízis forrása talán leginkább a morális önkény, ami a feltétlen etikai norma megkérdőjelezését jelenti. Erről már Kant is azt állította, hogy nélküle az erkölcs ki van szolgáltatva az ember kénye-kedvének, aktuális érdekeinek. Miközben sokan a Vatikán vagy személyesen a pápa szemére vetették az abortusszal, eutanáziával, homoszexualitással kapcsolatos álláspontját, az a látszat keletkezik, mintha az élet igenlésének abszolút normájával szemben éppen az egyházfő lehetne dialógusképes. Az evangélium feltétlen normáit illetően a következő pápa sem lesz - nem is lehet - egy jottányit sem megengedőbb. Ez nem a konzervativizmus vagy reformizmus dilemma, hanem a keresztény vallás lényegének fenntartása vagy elveszítése.

A pápa a katolikus egyház világszervezetének vezetője, a Vatikán az egyház intézményi centruma. II. János Pál utóda már beépítheti szolgálatába elődje nagy vívmányát, aki az intézményekkel szembeni általános bizalomvesztés évtizedeiben képes volt rendkívüli mértékben megnövelni az egyház mint intézmény tekintélyét, és az iránta érzett bizalmat sok százmillió katolikusban és talán még több kívülállóban meg-, illetve visszaszerezni. Bár minden vallásszociológiai felmérés azt mutatja, hogy az egyház tanítása szerint hívők aránya 10 százalék körül mozog, ugyanakkor az egyháznak a globalizációs krízist kezelni próbáló, békét és szolidaritást szorgalmazó, a teljes emberi élet mellett kiálló, a teremtett világ megőrzését szorgalmazó szerepével kapcsolatos bizalom és elvárás még a nem hívők körében is igen nagy és pozitív.

Az új pápa súlyos döntés elé kerül az egyházi centralizációt illetően. Elődje nagyon megerősítette a vezetés tekintélyét, s ezzel párhuzamosan csökkent a regionális szintek jogainak érvényesülése, pedig a világegyház legdinamikusabban épp azon kontinenseken fejlődik, ahol a helyi kultúra leginkább különbözik az egyház működését máig meghatározó európaitól. Ugyanez érvényes az ortodoxiához és a protestantizmushoz való viszonyra is. Márpedig ha II. János Pál utóda folytatja a vitát az ökumenikus párbeszédet illetően, talán még működése alatt létrejöhet egy alapvetően új viszony a "három Róma" között, s a világ kereszténysége egységesebben állhat ki Isten és az ember mellett, ami a keresztény tanítás szerint valójában ugyanaz.

MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS

(A szerző teológus, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Csak a Magyarországra belépők használhatják mostantól a röszkei közúti határátkelőt vasárnaponként

Csak a Magyarországra belépők használhatják mostantól a röszkei közúti határátkelőt vasárnaponként

Ellenzéki polgármesterjelölt lett az apa, akinek a fiát egy hitleres paródiavideó miatt hurcolták meg

Ellenzéki polgármesterjelölt lett az apa, akinek a fiát egy hitleres paródiavideó miatt hurcolták meg

Ewan McGregor újra fénykardot ragad

Ewan McGregor újra fénykardot ragad

Kövér László: Aggasztó az emberi intelligencia csökkenése

Kövér László: Aggasztó az emberi intelligencia csökkenése

Először okozhatott halálesetet elektromos cigaretta az Egyesült Államokban

Először okozhatott halálesetet elektromos cigaretta az Egyesült Államokban

Egy indonéz férfi 700 kilométert gyalogolt hátrafelé az esőerdők megmentéséért

Egy indonéz férfi 700 kilométert gyalogolt hátrafelé az esőerdők megmentéséért