Híres jogelméleti toposz, hogy az alkotmányban felsorolt alapvető jogok olyanok, mint az adu a kártyajátékban: magasabb rendűek a kormányzat különféle társadalompolitikai, hasznossági megfontolásainál, ezért senkitől sem tagadhatók meg pusztán általános társadalmi előnyökre hivatkozva. A politikai döntéshozók és véleményformálók gyakran mégis úgy tesznek, mintha nem ismernék a kártyalapok erejét, hiszen az alapjogok nap mint nap háttérbe szorulnak a nyers nemzetgazdasági érdekek és az állítólagos pénzhiány miatt.

Az egyes kormányzati dokumentumok és bírósági ítéletek internetes nyilvánosságáról, a börtönviszonyok jobbításáról és a jogorvoslati rendszer átalakításáról az utóbbi hetekben kibontakozott vitákban már-már úgy tűnt, nálunk a "magas költség" az ütőkártya a klasszikus alapjogokkal szemben. Pedig önmagában a ráfordításokra hivatkozni üres állítás, a társadalom számára ugyanis az összes alapjog pénzbe kerül. Például a gyülekezési jog biztosításának minden esetben könnyen kiszámítható rendőrségi költségei vannak. A szabadságuktól megfosztott gyanúsítottak és pszichiátriai betegek bíró elé állítása is közkiadásokkal jár. Sőt az alapjogok érvényesülése akkor is szűkös társadalmi forrásokat emészt fel, amikor nem nyilvánvalóak a pénzügyi kihatások. Mivel a rendőrséget korlátozzák az alkotmányban elismert alapvető jogok, nehezebb és drágább fenntartani a közrendet. Vagy a gyülekezési szabadságnál maradva: a köztéri politikai rendezvények, a nagyobb tüntetések óhatatlanul akadályozzák a tömegközlekedést és a környéken lakókat, s mindez költségeket okoz. Tehát nem az a kérdés, sokba kerülnek-e az alapjogok, hanem az, hogy elsőbbséget kell-e nyerniük más, értékes célokkal szemben. A választás ugyanis elkerülhetetlen.

Gyakran maga a költség-haszon elemzés is segíthet, hogy az alapvető jogok mellett döntsünk. Az egyes kormányzati és bírósági dokumentumok kötelező internetes publikálása az információszabadságot bővíti. Ha a kiadásokat szembeállítjuk azzal, hogy a közérdekű információk megismerése hozzájárul a hatalmi visszaélések, a korrupció megelőzéséhez és feltárásához, pozitív lesz az egyenleg. Komoly társadalmi előnyökkel jár az önrendelkezési jog az egészségügyben is, hiszen az orvos-beteg kapcsolat akkor a leghatékonyabb, ha a kellően tájékoztatott páciens aktív szerepet kap a kezelésről való döntésben, és ezért az orvosi előírásokat is jobban betartja. Könnyen belátható, hogy az így elérhető gyors gyógyulás csökkenti az egészségügyi költségeket.

Vajon az következne mindebből, hogy az alapjogok csak akkor jutnak elsőbbséghez, ha a társadalom számára több haszonnal járnak, mint amennyi kiadással? Nem. Amikor az alkotmány elismeri az emberek alapvető jogait, a legfontosabbnak tartott értékeinket fogalmazza meg. A politikai közösség tagjainak életét és magánszféráját védő, valamint közéleti részvételét lehetővé tévő jogosultságok jelentősége éppen abban áll, hogy megsértésüket nagyon komoly dolognak tekintjük, és hajlandók vagyunk megfizetni az árát annak, hogy e jogok érvényesüljenek. Tagadhatatlan, hogy a jogok sokszor kockázattal járnak: ha az alkotmány nem korlátozná a rendőrséget, és nem védené a gyanúsítottakat, eredményesebb lehetne a bűnüldözés. A kínzás tilalmához nem azért kell ragaszkodnunk, mert a sanyargatással kicsikart vallomások sokszor tévútra visznek, hanem mert alkotmányos rendszerünk azon alapul, hogy mindenkit teljes értékű embernek tekintünk, és a kegyetlen bánásmódot senkivel szemben sem tartjuk megengedhetőnek.

Az ország költségvetése persze mindig szűkös, ezért nem lehet nyakló nélkül költeni a pénzt. De nem is erről van szó, csupán arról, hogy az alkotmányos preferenciákat tiszteletben kell tartani. Az első kérdés mindig az, hogy egyáltalán alapjogról beszélhetünk-e. Az állam által egyoldalúan nyújtott jóléti juttatások és más hasonló jogok egy részét ugyanis teljesen meg lehet vonni, súlyos gazdasági indokokkal akár azonnal is. Ezzel szemben az alkotmányban felsorolt egyéni jogok nem vonhatók el teljesen, és megszorításukhoz vagy kiteljesítésük megakadályozásához is különleges indok kell.

Napjaink egyik vezető jogfilozófusa, az amerikai Ronald Dworkin fejtette ki, hogy az emberek egyenlő szabadságát előmozdító jogok intézménye nem Isten adománya, hanem a politikai közösség bonyolult gyakorlata, amely költségesebbé teszi a kormány általános társadalmi előnyöket célzó munkáját. Ehhez hozzátehetjük, hogy az alkotmány attól még nem lesz az ördög bibliája, ha rangjukon kezeljük az aduértékű jogokat.

TÓTH GÁBOR ATTILA

(A szerző jogász, az Alkotmánybíróság tanácsadója)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Rezsicsökkentés helyett áramütéssel felérő drágulást kaptak a vállalkozók az év végére

Rezsicsökkentés helyett áramütéssel felérő drágulást kaptak a vállalkozók az év végére

Hó borítja az országot, a rendőrség és a katasztrófavédelem is óvatosságra int

Hó borítja az országot, a rendőrség és a katasztrófavédelem is óvatosságra int

24 éves törvényre hivatkozva állítja kamera elé a rendőrség a tüntetőket

24 éves törvényre hivatkozva állítja kamera elé a rendőrség a tüntetőket

Dél-amerikai vendégmadarak pusztítanak Németországban

Dél-amerikai vendégmadarak pusztítanak Németországban

Újra megnyílt a strasbourgi karácsonyi vásár

Újra megnyílt a strasbourgi karácsonyi vásár

Először jelent meg a Népszava mellékleteként a Vasárnapi Hírek

Először jelent meg a Népszava mellékleteként a Vasárnapi Hírek