Találgatni tudom csak, miért éppen most állt elő Bozóki András kulturális miniszter és neves tanácsadókból álló csapata a Népszavában közzétett kultúrpolitikai kiáltvánnyal. Reménykedem, hogy a nyári uborkaszezon unalmát akarták elűzni vele.

Bizonyára elkerülte figyelmüket, hogy a kormányzat éppen mostanában fagyasztotta be valamennyi költségvetésből működő kulturális intézmény éves keretének nem jelentéktelen hányadát. Nyilván nem ezt a gyalázatos helyzetet kívánják kezelni olyképpen, hogy szózatot intéznek az érintettekhez, s arra szólítják fel őket, azaz minket (magam is érintett vagyok), hogy mérsékeljük unalomig ismételt sirámainkat, állami támogatásért kuncsorgó, nem lankadó buzgalmunkat, s egyáltalán: vegyük észre, hogy a világ megváltozott, és a kultúra nem csupán pénzkérdés.

A világ természetesen állandóan változik, s nem számít vadonatúj elképzelésnek, hogy a kultúra mindenekelőtt emberi-szellemi megújulásunk eszköze és eredménye. Szívesen elfogadom, hogy - mint azt a kiáltvány szerzői állítják - "új kulturális időszámításban élünk", de ha valóban így van, elsőként azzal az igen régi hagyománnyal kellene felhagyni, hogy szép és hangzatos jelszavakkal kerüljük meg a szembenézést a tényleges gondokkal. Ha igaz az, hogy "a 20. század társadalmi kísérleteiből megtanultuk: az egyenlőség egyoldalú szorgalmazása egy ponton túl ön- és közámítás", akkor nem kellene olyan homályos és teljesíthetetlen kulturális miniszteri alapelveket kitűzni, mint Tisztesség, Esély és Alternatívák hármasa. Hiszen a mai - és, sajnos, a belátható jövőbeli - szűkösség viszonyai között az első két elv (mellesleg az egyenlőség utópiáján alapuló)  megvalósítása kudarcra van ítélve, a harmadik viszont akkor is érvényesülne, ha a hivatal az ellenkezőjét akarná. Díjazom a három alapelv kezdőbetűit összevonó rövidítést ("A magyar T.E.A." szerepel alcímként), s jó lenne, ha a teafogyasztás nemes szokása nem korlátozódna a kulturális tárca területére.

Nem vonom kétségbe a kiáltvány szerzőinek jó szándékát. Csak éppen nem egészen értem, hogy mit is akarnak tulajdonképpen. Egyfelől  ízig-vérig liberális kultúrpolitikát hirdetnek meg. Arra biztatják a kis és nagy kulturális csoportokat-közösségeket, hogy vállalják a versenyt, a piaci megméretést, s merjenek a maguk erejére támaszkodni, "különösebb támogatás és védettség nélkül". Mintha a társadalom el akarná és tudná tartani a magas kultúrát. Úgy vélik: csak akarni kell, s a média is megnyerhető a művészi értékeknek. Mintha a média nem tömegfogyasztást kiaknázó-újrateremtő üzleti vállalkozás volna. Le akarnak mondani az államnak a kulturális "kánon" kialakításában betöltött szerepéről. Mintha az alapműveltség (ami színtiszta kanonizált ismeretanyag!) meghatározása és elsajátíttatása nem az állam által működtetett és felügyelt közoktatás feladata lenne. Igaz, a kiáltvány szerzői (összhangban kánonellenességükkel) nem kívánják az adófizetők pénzéből eltartani az úgynevezett "művelt elitet", s helytelenítik, hogy az utóbbi értékrendje, kultúrafelfogása bármiféle prioritást kapjon a kultúrpolitikai gyakorlatban.

Másfelől viszont határozott álláspontjuk van a lehetséges célokról és a szükséges tennivalókról. Elénk vetítik a maguk vízióját az eszményi kultúráról. "A színháznak nem feltétlen kelléke a páholy, a könyvtárnak nem tartozéka a katalóguscédula" - olvashatjuk példának okáért. Én viszont azt gondolom, hogy (ha már annyira nyitottak a sokszínűségre), bízzák a páholyt arra, aki megfizeti, mert történetesen ragaszkodik hozzá, s legyen a rendszeres könyvtárhasználók dolga annak megítélése, hogy kell-e katalóguscédula. Egyáltalán: arra biztatnám a kiáltvány szerzőit, hogy merjék vállalni és kimondani liberális premisszáik logikus és számottevő anyagi megtakarítással járó végkövetkeztetését. Azt, hogy szerintük valójában nincs szükség semmiféle kulturális kormányzatra. Mert ha a kultúra működtetését és fenntartását teljesen a kis és nagy közösségekre, más szóval a társadalomra lehet bízni, akkor itt nincs sok keresni- és tennivalója az államnak.

Természetesen ez egy lehetséges és értelmes álláspont. De ki kellene dolgozni és végig kellene gondolni minden részletében. Talán nem egy népszerűsítő célzattal megírt, örömködő, rövid "kiáltvány" a legalkalmasabb műfaj rá. Ahol a rövidség vagy a hatás kedvéért előfordulhat ilyen képtelenség: "A kultúra egyszerre demokratikus, mert mindenkié, és arisztokratikus, mert csak a minőségre ügyel." Lehet, hogy a szerzők egységes kultúrában hisznek, tagadják a magas és a tömegkultúra közti különbséget. Csak hát bizonyosan tudni lehet, hogy a minőségi kultúra (legalábbis jelenleg) nem mindenki számára elérhető. S nem kellene visszaélni az internetezés és általában az informatika új lehetőségeire való hivatkozással sem. A hasonló horderejű technikai eszközök (közvetítők) példája óvatosságra inthetne: bár a nyomtatott könyvtől a filmen át a televízióig valamennyi radikálisan kiterjesztette a kommunikáció terét, nem számolta fel a kultúra (lehet, hogy eredendően) hierarchikus természetét. Nem, igazán nem értem e kiáltvány elsietett közzétételét, politikai szempontból szerencsétlen időzítését. Még ha jól beleillik is a kormánypártok önmaguk ellen folytatott kampányába.

VERES ANDRÁS

(A szerző irodalomtörténész)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Magyarországgal példálózva emlékeztetnek a független sajtó fontosságára osztrák főszerkesztők

Magyarországgal példálózva emlékeztetnek a független sajtó fontosságára osztrák főszerkesztők

Visszavonják a milliós tüntetéseket kiváltó törvényjavaslatot Hongkongban

Visszavonják a milliós tüntetéseket kiváltó törvényjavaslatot Hongkongban

Többen meghaltak a Nyugat-Európára sújtó vihar miatt

Többen meghaltak a Nyugat-Európára sújtó vihar miatt

Most az '56 utáni megtorlási perekkel fog foglalkozni az átkost kutató kormányoldali bizottság

Most az '56 utáni megtorlási perekkel fog foglalkozni az átkost kutató kormányoldali bizottság

Több kellemetlen meglepetés éri, ha ma indul Horvátország felé

Több kellemetlen meglepetés éri, ha ma indul Horvátország felé

Fél nap kimaradás után tért vissza az áram 50 millió dél-amerikaihoz

Fél nap kimaradás után tért vissza az áram 50 millió dél-amerikaihoz